Hegedüs Csilla: „A magyar közösség továbbra is érzi, mi ennek a választásnak a tétje”
Fotó: Kristó Róbert
Egy referendum rászervezése az európai parlamenti (EP) választásokra azt mutatja, hogy a román államfő nem sokat ad a megmérettetés tétjére és témáira, inkább egy következő választáshoz próbál népszerűséget gyűjteni – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Hegedüs Csilla. Az RMDSZ-es EP-lista harmadik helyéről induló jelölt szerint az erdélyi magyarok pontosan tudják: az ő érdekeiket csak a magyar képviselők fogják megjeleníteni az uniós törvényhozásban.
2019. április 05., 13:032019. április 05., 13:03
– Milyen eredményt kell elérjen az RMDSZ a május 26-i európai parlamenti választáson ahhoz, hogy ön is mandátumot szerezzen?
– Az esélylatolgatásban legközelebb talán a tíz évvel korábbi, a 2009-es EP-választások adatai lehetnek segítségünkre. Azonban azt kell mondanom, hogy igazából ezek sem relevánsak, hiszen nagyon sok feltétel függvénye az RMDSZ harmadik mandátuma. 2009-ben, amikor az RMDSZ-lista három jelöltje szerzett mandátumot, az országos részvétel 27,76 százalékos volt, amelyen belül a magyarság arányaiban a románságénál nagyobb részvétele az RMDSZ-listára leadott 8,92 százaléknyi szavazatot eredményezett. De akkor több választási szereplő sem érte el a választási küszöböt, a rájuk leadott voksok pedig sokat számítottak visszaosztáskor. Ezek az adatok tehát mindössze annyiban lehetnek segítségünkre, hogy megállapíthassuk: az országos részvételen belüli magyar választói aránytól, a többi versenyző eredményeitől, a választási küszöb alatt maradó versenyzőktől, illetve a visszaosztáskor körvonalazódó esélyektől mind-mind függ az a bizonyos harmadik mandátum. Ennyi ismeretlennel a tarsolyunkban én azt javaslom, maradjunk annyiban, hogy reménykedem abban: a magyar közösség továbbra is látja, érzi és tudja, mi ennek a választásnak a tétje. Az a tény, hogy 320 ezer támogató aláírást sikerült összegyűjtenünk, azt mutatja, hogy a közösség mellettünk áll, tudja, mi a tétje ennek a választásnak, és május 26-án is jó eredményt érünk el. Másfelől meg bízom az erdélyi magyar nőkben, hogy számít nekik, legyen Brüsszelben a számukra fontos dolgokat is megjelenítő képviselő.
– Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ esélyei csökkennek, ha a román választók nagy létszámban jelennek meg az urnáknál. Az államfő referendummal próbálja növelni a szavazókedvet. Hogyan kommentálja Klaus Johannis kezdeményezését?
– Tartok attól, hogy a referendum témája révén az EP-választási kampányban ismét nem azokról a dolgokról fogunk beszélni, amelyek EU-tagságunk tekintetében meghatározók. De azt is mondhatnám, Romániában egyáltalán nem szokatlan dolog az, hogy az államelnök egyet gondol, és egy huszárvágással teljesen máshová tereli a figyelmet: Klaus Johannis elődje is ugyanezt tette. Szerintem azonban a továbbiakban is a hazai közösségek fejlődése szempontjából életfontosságú az uniós támogatások sorsa és perspektívája, az őshonos nemzeti kisebbségek jogait szavatoló európai törvény, a schengeni övezethez való csatlakozásunk, illetve az eurózónához való felzárkózásunk kellene hogy legyen a fő téma egy ilyen kampányban – az ezek érdekében tett hazai lépésekről és európai kilátásokról kellene beszélnünk. Olyan közös európai érdekek ezek, amelyek a hazai politikum egésze számára fontosak kellene legyenek, nem szabadna ezeket lesöpörni az asztalról egy eléggé populistagyanús referendummal, ami tulajdonképpen szigorúan az ország belügye. Nem azt mondom ezzel, hogy nincs szükség közvitára az állandó igazságügyi reformról, hanem azt, hogy mindennek megvan a maga helye és ideje. Ennek a referendumnak az EP-választásra való rászervezése azonban sajnos azt mutatja, hogy az államelnök sem ad sokat ennek a megmérettetésnek a tétjére és témáira. Inkább egy következő – az ő személyét közvetlenül érintő – választáshoz próbál népszerűséget gyűjteni EP-választási részvételnövelés ürügyén. Kiderül, mekkora sikerrel jár, látják-e a választók a referendum valódi indokát.
– Az RMDSZ-t sokan bírálják, amiért támogatja a jelenlegi román kormánykoalíciót. Nem tart attól, hogy emiatt sok magyar ellenzéki román pártra voksolhat, vagy távol maradhat a szavazástól?
– Nem vagyok jós, nem bocsátkoznék különböző spekulációkba, feltételezésekbe sem.
Azonban azt az igazsághoz hadd tegyem hozzá: az RMDSZ elég keményen kritizálta a kormányt, több intézkedésével kapcsolatban – többek között az igazságügy terén – fenntartásokat, elmarasztalást is megfogalmazott eléggé nyomatékosan. Tehát az RMDSZ-nek a kormány egyértelmű támogatásáról tett kijelentés eléggé szelektív igazmondás. Másfelől én nem akarom letörni senkinek az idealizmusát, de óvatosan hozzáteszem: eddig még mindig bebizonyosodott, hogy a román pártok magyarbarátsága egy eléggé szépen álcázott lufi. Legutóbb ez a közigazgatási törvénykönyv alkotmánybírósági elvéreztetésekor derült ki, ami a jelenlegi ellenzék „áldásos” munkájának eredménye. Időközben meg egyre-másra veszik le mindenütt a kétnyelvű táblákat, mert az új törvénykönyvből száműzött kiskapuk még mindig érvényben vannak, lehetővé teszik ezt. Na, erről csak ennyit… Emellett még az is elmondható: noha vannak román pártok, amelyek kijelentések szintjén a magyarság érdekeit is képviselnék, bár egyetlenegy magyar ember sincs a listájukon, és mostanáig mindent megtettek, hogy a kisebbségi jogaink sérüljenek, előbb-utóbb mindig kiderült, hogy a bratyizás csak az urnákig tart, utána mehet mindenki a dolgára – és ez így történt Traian Băsescutól Klaus Johannisig. A negédes szívhez szólás vagy a hallgatólagos szimpátiagyűjtés után kiderült: nemhogy nem támogatják, sajnos még csak nem is értik a magyar jogköveteléseket. De ajánlok egy próbatételt: nézzük csak meg, hogy a majdani EP-ben hány román párt képviselője, beleértve a jelenlegi magyarbarátokat, támogatja majd a Minority SafePacket. Higgye el, megalapozottan vagyok szkeptikus ezzel kapcsolatban… Elég, ha csak Dacian Cioloș hőstettére gondolok, amivel megakadályozta, hogy a csíksomlyói búcsút felvegyék az UNESCO világörökségi listára. Az erdélyi magyar emberek pontosan tudják, hogy az ő érdekeiket senki más nem fogja képviselni az Európai Parlamentben, csak a magyar képviselők.
– A néppárti frakciót erősítené, ha EP-mandátumot szerezne. Hogyan jellemezné azt az Európai Néppártot (EPP), amely kizárással is fenyegette a végül saját tagságát felfüggesztő Fideszt?
– Nem lesz divatos, amit mondani fogok. Már csak azért sem, mert nálunk a különböző intézményeket, struktúrákat nagyon tévesen nem elvekkel, értékekkel, hanem személyekkel azonosítják. Mindazonáltal elmondom, mit gondolok erről. Az Európai Néppárt, amelynek az RMDSZ is tagja, nem teljesen véletlenül az Európai Parlament legnépesebb és legerősebb politikai csoportja. Ez azt jelenti, hogy az európai emberek zöme azokban az elvekben és értékekben hisz, amelyet a néppárt képvisel Európa-szerte: az új munkahelyek teremtésének fontosságától a pénzügyi piac átláthatóságán át egészen a dolgozó szülőknek nyújtott családbarát rugalmasságig. Amennyiben mandátumot nyerek, én ezekhez az elvekhez, értékekhez csatlakozom. Az már másik kérdés, hogy az EPP jelenlegi döntéshozói, tisztségben lévő politikusai mit kezdenek ezzel a rájuk bízott felelősséggel, és hogy a frakció megerősítésének az-e a legjobb formája, ha egy tagszervezetet, pártot az európai parlamenti választások előtt különböző hiúsági ügyek miatt büntetőpadra ültet. Szerintem nem. Nekünk jogunkban áll ezzel egyet nem érteni, mint ahogy azt meg is tettük: az RMDSZ egyedüli szervezetként adott hangot rosszallásának, és ezután is ezt fogja tenni annak minden kockázatával.
– Az EU intézményei az utóbbi években látványosan tartózkodtak minden olyan kérdéstől, ami a nemzeti kisebbségek jogait illeti. Változhat ez a hozzáállás?
– Ez rajtunk is múlik: politikusokon és választókon.
Mi az Európai Parlamentben azon leszünk, hogy ezt továbbvigyük a siker felé, hisz sikerült 1,2 millió aláírással bebizonyítanunk, hogy ez a kérdés megkerülhetetlen Európa jövője szempontjából. Azért dolgozunk, hogy partnereink legyenek ebben a küzdelemben, akik támogatják az őshonos nemzeti kisebbségek jogait. De ahhoz, hogy ezt megtehessük, erős jelenlétre van szükségünk Brüsszelben. Havonta sok ezer kilométert vezetek, nagyon sok emberrel találkozom, beszélgetünk. Tudom, fontos nekik, hogy méltó életet éljünk itthon, a szülőföldünkön, hogy Erdély fejlődjön, hogy jó legyen itthon élni. Az aláírásgyűjtéskor is ez volt az egyik leggyakrabban felvetett kérdés, legyen szó a gazdákról, akik tovább akarják fejleszteni a gazdaságukat, vagy az önkormányzatokról, amelyek folytatni akarják a megkezdett munkákat (utat, hidat, csatornahálózatot építeni). Épített örökségünk soha nem kapott ennyi támogatást: 168 millió eurót pályáztak az egyházak és az önkormányzatok templomok, iskolák, kastélyok felújítására. Ennyi pénzt a román állam száz év alatt nem költött erre a célra. Mindannyian érezzük: a tét a támogatások megtartása és közösségünk jogainak kivívása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
4 hozzászólás