Szili Katalin azt kéri a román kormánytól, hogy tekintse partnernek a magyar közösség vezetőit
Fotó: Tőkés László sajtóirodája
Szili Katalin szerint az erdélyi magyar pártoknak és politikai szervezeteknek „le kellene porolniuk”, és közösen kellene aktualizálniuk a román parlamentben több mint egy évtizede elakadt kisebbségi törvény tervezetét, s közösen kellene dolgozniuk az oktatási törvény tervezetén is. A határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a Bihari Napló szerdai számában közölt interjúban beszélt az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek együttműködéséről és az előttük álló feladatokról.
2019. január 16., 14:552019. január 16., 14:55
A megbízott szerint a magyar képviselők ezekben a kérdésekben olyan álláspontot képviselhetnének a román törvényhozásban, amelyek a teljes magyar közösség támogatását élvezik.
Szili Katalin felidézte: egy évvel ezelőtt
A miniszterelnöki megbízott megemlítette: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által közösen kidolgozott székelyföldi autonómiatervezet nagy mértékben hasonlít ahhoz a tervezethez, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki.
Úgy látta: két jelentős különbség volt e koncepciók között. Az egyik az, hogy az SZNT a történelmi Székelyföld számára, az RMDSZ és az MPP a Székelyföld mellett román többségű területeket is magába foglaló Maros, Kovászna és Hargita megye területére képzelte el az autonómiát, a másik pedig az, hogy az SZNT szerint a székelyföldi autonómiához szükségtelen, az RMDSZ szerint pedig szükséges az alkotmánymódosítás.
Szili Katalin az általa irányított egyeztetések fontos eredményének tartotta, hogy a tavaly januárban aláírt megállapodásban
Az alkotmánymódosítás kérdéséről Szili Katalin úgy vélekedett: „Ez dőljön el akkor, amikor már ott vagyunk a hídnál, tehát akkor menjünk át rajta, amikor már egyáltalán párbeszédet tudtunk kialakítani a román többséggel.”
Szili Katalin azt is megemlítette, hogy fontosnak tartaná a magyar többségű önkormányzatok fokozott együttműködését, hiszen ezt sem a román, sem az európai uniós szabályok nem tiltják.
A miniszterelnöki megbízott kedvező körülménynek tartotta, hogy Románia tölti be ebben a félévben az Európai Unió Tanácsának a soros elnökségét. Ez ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy a román kormány is belássa:
amelynek az Európai Unió által vallott szubszidiaritás az alapja.
„Én semmi mást nem kérek a román kormánytól, államtól, csak azt, hogy tekintse partnernek a magyar közösségek vezetőit, és legalább azt tegye meg, hogy leül velük, és tisztázza a fogalmakat” – jelentette ki a Bihari Naplónak adott interjúban Szili Katalin.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!