Biztos jövőt jelent a szakmatanulás – A szakmunkásképző osztályok indításának a középiskolák és a tanfelügyelőség a kerékkötői

Fazekas szerint a mezőgazdaság még nehezebb helyzetben van, hiszen Erdélyben alig működnek mezőgazdasági szakiskolák. Úgy véli, ezen a területen olyan oktatási rendszert kell megvalósítani, ahol a mintafarmok az agrárvállalkozók farmjai legyenek. „A legtöbb farm szívesen fogadna diákokat, hiszen minden területen kell a jó szakmunkás” – magyarázza a gazdaszervezet vezetője, aki nyugat-európai példákkal igazolja, hova kell felzárkózzon a romániai szakmunkásképzés. „Nyugaton nem az agrármérnök a gyakorló gazda, a gazdáknak viszont van mesteri képzése is. Akkor tudnak pályázati forrásokhoz hozzájutni, ha a kötelező gazdaképzéseket elvégezték. Az agrármérnök az államigazgatásban, a kutatásban és a szaktanácsadásban dolgozik. Ezzel szemben a gazdáknak a praktikus tudnivalókat kellene megtanítani a hároméves szakiskolai képzésen, ahogy ez Svájcban, vagy máshol is működik” – magyarázza Fazekas Miklós.

Hiányzó tanfelügyelőségi támogatás

Megkérdeztünk néhány szakoktatási intézményvezetőt is a kialakult helyzetről. A marosvásárhelyi Constantin Brâncuşi Technológiai Líceum az építőipari szakképzés területén kínál hároméves szakiskolai és négyéves szaklíceumi oktatást. A román és magyar tagozattal egyaránt működő iskola építőipari és épületgépészeti műszaki rajzoló technikusokat, a szakiskolai osztályokban víz-gázszerelőket, festő-mázolókat, tapétázókat, kőműveseket, kőfaragókat, épületács-asztalosokat és egyéb építőipari szakmunkásokat képez. A marosvásárhelyi iskola három évtizedes története kicsiben a romániai szakoktatás leépülésének a története is.

Öt évvel ezelőtt egy faipari iskolával vonták össze, a mai diáklétszám pedig mintegy kétszázra zsugorodott. Így is egyedüli Maros megyében, hiszen magyar nyelvű szakiskolai képzés más iskolákban csak elvétve akad. Az iskola aligazgatónője, Nemes Andrea tanárnő nem túl optimista. A tanfelügyelőség idén már nem hagyta jóvá a magyar tannyelvű szakközépiskolai kilencedik osztályt, de a négy szakiskolai osztály iránt sincs túl nagy érdeklődés. A marosvásárhelyi elméleti líceumokban gyakorlatilag minden nyolcadikat végzett gyerek számára van hely, így Nemes szerint nem véletlen, ha a leggyengébb tanulók is oda iratkoznak.

– magyarázza a kedvezőtlen Maros megyei helyzetet a szakiskola aligazgatója. Példát is mond: 2014-ben a cégek 400 építőipari szakmunkást és technikust igényeltek iskolájuktól, de a hivatalos beadványra a tanfelügyelőség egyetlen szaklíceumi osztályt hagyott jóvá... Ez a trend folytatódik, ami jól mutatja, hogy az oktatásügyi minisztérium nem gondolta végig a szakoktatás megerősítését. Pedig az érettségi eredmények azt mutatják, hogy az a diák, aki a képességvizsgán kettest vagy hármast ír, az érettségije sem fog sikerülni. Nemes Andrea szerint a szakoktatás csak akkor fog működni, ha a szakiskolai és a szaklíceumi osztályok számának növelésével csökkentik az elméleti középiskolák osztályszámát. „Ma az a helyzet, hogy szinte minden gyerek líceumot szeretne végezni, mert a szülők szégyennek tartják, ha egy nyolcadikat végzett diák szakiskolába iratkozik” – magyarázza Nemes Andrea, aki a kormány döntését jónak tartja, azzal a feltétellel, hogy a tanfelügyelőség ennek megfelelő beiskolázási tervet hagyjon jóvá.

A szakoktatásban is sok a jó képességű gyerek

A Kolozsvári Református Kollégium szakiskolája sikertörténetté vált. Eddig három évfolyam végzett, több szakon van túljelentkezés.

A 2014-ben magyar állami támogatással induló szakiskola cégek részvételével, duális képzésben működteti az elektromos műszerész, a villanyszerelő, az asztalos és víz-gázszerelő szakot, ahol az oktatás mögött álló vállalatok plusz ösztöndíjat és a gyakorlati képzés számára megfelelő műszaki hátteret biztosítanak. Nagy Tibor református lelkész, a szakiskola vezetője szerint diákjaik hetven százaléka azoknál a cégekben marad, ahol gyakorlatozik, de vannak vállalatok, ahol ez az arány száz százalék, olyan fizetést és munkakörülményeket ajánl a munkaadó. Nagy Tibor szerint nem állja meg a helyét az a vélekedés, hogy szakiskolába a leggyengébb képességű diákok iratkoznak, hiszen náluk a tanulók harminc százaléka líceumba is mehetett volna. Felsorolja a szakiskolai képzés tantárgyait, amelyekben a szaktantárgyak mellett helyet kap a líceumi kilencedik és tizedik osztályban oktatott alaptantárgyak jelentős része. A szakiskola tehát nem az oktatás vége, hanem sok diák számára egy állomás, amit egy líceum nappali, vagy esti tagozatán folyathat 11. osztályban: a református szakiskola végzettjeinek a 20 százaléka tovább tanul.

– fogalmaz a szakiskola vezetője.

Nagy Tibor kihívásnak tartja a szaktanári gárda kiválasztását, amit nehéz, de nem lehetetlen feladatként jellemez. Ennek egyik oka a tanügyi fizetés, hiszen a vállalkozói szférában egy mérnököt jobban megfizetnek, mint az oktatásban. A másik ok, hogy eleve kevesebb a magyar műszaki szakember, mint a magyar-, angol- vagy matematikatanár. A humánerőforrás-gondok ellenére az utóbbi öt évben a kolozsvári szakiskolának sikerült megfelelő szaktanári gárdát toboroznia.

A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) tavaly megszervezte a szakoktatásban dolgozó magyar pedagógusok első konferenciáját, és idén szervezik a másodikat. Nagy szerint fontosak ezek a fórumok, hiszen fogódzót nyújtanak a pedagógusoknak. „Amennyiben ősztől nagyobb lesz az érdeklődés, tudunk bővíteni. Amikor egy-egy szakot akkreditáltatunk, rögtön indíthatunk hasonló új szakokat. A cégek részéről óriási a kérés: hosszú lista van, hogy milyen szakemberekre lenne szükség, úgyhogy jó esély van új szakok indítására is” – összegzi terveiket a Kolozsvári Református Kollégium szakiskolájának vezetője.

A kapkodás nem tesz jót

Nagy István, a pécskai iskola fizikatanára szerint a nyolcadikosok jellemzően olyan iskolákat választanak, amilyeneket a szüleik jónak látnak számukra. „A szülők szakiskolába is elküldenék gyerekeiket, ha mindenhol lennének megfelelő szakok, illetve a rendelkezésükre álló információk meggyőznék őket arról, hogy a gyerekük jól fog vele járni” – fogalmaz az Arad megyei pedagógus, aki azért nem tartja jónak a mostani kormánydöntést, mert a szaktárca ezzel országszerte csökkenti a középiskolák számát, de ettől sem a romániai közoktatás, sem benne a szakoktatás nem lesz jobb. Nagy szerint hűbelebalázs módjára nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni egy rendszert, jól átgondolt stratégia nélkül. Úgy véli, a szórványban tanuló magyar diákok nehezebb helyzetbe kerülnek, mert a magyar iskolaközpontoktól eleve sokan ódzkodnak. A mindennapi gyakorlat a helyben tanulást és a lehető legrövidebb ingázást részesíti előnyben.

– magyarázza a szórványbeli szakiskolai oktatás buktatóit Nagy István pécskai tanár.

Amint arról már beszámoltunk, a szeptemberi szakminisztériumi döntéssel egyetértett a társadalmi párbeszédért felelős oktatási bizottság, amelyben részt vesznek szülők, diákok és a tanügyi szakszervezetek is. Az új intézkedés ellen tiltakozott az Országos Diáktanács, illetve a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (Makosz) is. A diákszervezetek szerint a rendelet tovább mélyíti a szakadékot az elméleti és a szakoktatás között, és megbélyegezi a szakiskolába iratkozókat. A rendeletet az államelnöki hivatal is bírálta. Klaus Johannis államfő közleménye szerint az intézkedés szegregál, és nincs tekintettel a tanulók egyéniségére. A minisztérium intézkedéséről a sajtóban és a közösségi oldalakon is élénk vita alakult ki. A megyei tanfelügyelőkkel éppen a napokban tárgyal a bukaresti oktatási minisztérium vezetősége szakoktatási témában is.