
A nagyváradi püspöki palota Délkelet-Európa legjelentősebb, legösszetettebb barokk műemléke
Ténylegesen is birtokba vehette a nagyváradi római katolikus püspökség a 70 éve államosított püspöki palotát – közölte pénteken a Bihar megyei önkormányzat elnöki kabinetjének sajtóosztálya.
2018. szeptember 07., 20:452018. szeptember 07., 20:45
2018. szeptember 07., 21:422018. szeptember 07., 21:42
A püspöki palota kulcsát Pásztor Sándor, a Bihar megyei önkormányzat elnöke adta át csütörtökön Böcskei László megyéspüspöknek azt követően, hogy az épületből kiköltözött a megyei tanács alárendeltségében működő Körösvidéki múzeum.
Az ünnepségen Pásztor Sándor elmondta: az elmúlt két évben, amióta a megyei önkormányzat élére került, kiemelt fontosságú ügyként kezelte az egykori királyi hadapródiskola épülete felújításának a befejezését, ahová a múzeum költözhetett.
A közlemény Aurel Chiriac múzeumigazgatót is idézte, aki köszönetet mondott azért, hogy a püspökség az épület tulajdonjogának a megszerzése után további 14 évig megtűrte a palotában a múzeumot.
A püspökség 2017 nyarán közölte: az Európai Uniótól remélt támogatást az épület felújításához, de miután a pályázati feltételeket úgy alakították, hogy nem pályázhatott, a magyar állam támogatásával lát neki a felújításnak. A már elkezdett munkálatokat a magyar kormány csaknem kétmilliárd forinttal támogatta.
A püspöki palota kulcsát Pásztor Sándor tanácselnök adta át Böcskei László megyéspüspöknek
Fotó: Római Katolikus Püspökség
A csaknem 6000 négyzetméter hasznos területtel rendelkező nagyváradi római katolikus püspöki palotát Délkelet-Európa és Románia legjelentősebb, legösszetettebb barokk műemlékeként tartják számon. A palota 1762 és 1776 között épült a Budavári Palota átalakításán is dolgozó bécsi császári építész, Franz Anton Hillebrandt tervei alapján.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
szóljon hozzá!