2012. november 27., 07:542012. november 27., 07:54
„Nem tudom, hogy már érkeztek-e bírói idézések a minisztériumba, de úgy tudom, hogy több érintett is peres eljárást indítana. A szülőknek természetesen jogukban áll hasonló lépéseket tenni” – fogalmazott Arafat. A miniszter hozzátette, a BCG-védőoltás miatt kialakult kényes helyzetet minél előbb tisztázni kell, ez a szaktárca prioritása, a későbbiekben pedig az a lehetőség is szóba kerülhet, hogy a bukaresti Cantacuzino Intézetben újraindítják a tbc elleni védőoltás gyártását. A hazai vakcinák előállításának újrakezdése egyébként mintegy kétmillió lejbe kerülne.
Arafat hétfőn ismételten felhívta a figyelmet, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) szakemberei várhatóan még a héten Bukarestbe érkeznek. Az illetékesek azt vizsgálják majd, hogy a Dániából importált készítmény valóban rossz volt-e, vagy esetleg a beadását nem végezték megfelelő módon a romániai orvosok. Az egészségügyi tárcavezető hangsúlyozta, amíg a végső eredmények meg nem születnek, a szakértők nem nyilatkoznak az ügyben.
Amint arról beszámoltunk, az egészségügyi minisztérium csütörtökön felfüggesztette a Dániából importált készítmény használatát, miután az elmúlt hónapokban többtucatnyi újszülött került kórházba az oltás mellékhatásai miatt. Hétvégén 10, két és négy hónap közötti, korábban BCG-védőoltásban részesült csecsemőt kezeltek tuberkulózissal a bukaresti Marius Nasta-intézetben.
Március óta azonban ezenkívül 50 kisbaba került kórházba, országos szinten pedig összesen 115 esetet jegyeztek. A mellékhatások hónapokkal, akár fél évvel az oltóanyag beadása után is jelentkezhetnek. 2005 és 2011 között a Cantacuzino Intézet által előállított oltóanyagot használták, a gyártást azonban leállították, mivel a hivatal nem rendelkezett a legújabb előírásoknak megfelelő berendezéssel. Eddig egyébként mintegy 200 ezer újszülöttet oltottak be a dániai tbc elleni készítménnyel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok