Bírálatok középpontjába került a Romániát reklámozó négyperces film, amelyet a bukaresti kormány készíttetett az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumára.
2018. november 30., 21:272018. november 30., 21:27
2018. november 30., 21:282018. november 30., 21:28
A kisfilmet Gyulafehérváron, a kabinet csütörtöki kihelyezett ülésén vetítették le először, és azóta szolgáltat élcelődési témát a romániai sajtónak.
A kisfilm sokak szerint a Ceaușescu-diktatúra propagandafilmjeinek pátoszos stílusát idézve dicséri Romániát, az ország nevezetességeit, nagy eredményeit, neves személyiségeit. A kritikus sajtó azonban a szöveg megannyi valótlan állítását, pontatlanságát kiszúrta, és azt is felfedezte, hogy
A kisfilm a repülés egyik úttörőjét, a bánsági román Traian Vuiát mutatva közli, hogy elsőként Romániában emelkedett a magasba egy ember a levegőnél nehezebb géppel. Amint az Adevărul napilap az internetes oldalán rávilágított: Traian Vuia nem Romániában, hanem Párizsban emelkedett a magasba 1906-ban. Noha a repülés úttörői közé tartozott, nem ő volt az első, és azt sem tudhatta, hogy szülőföldje 12 évvel később Románia részévé válik.
Míg a filmen temesvári képkockák jelennek meg, a narrátor azt közli, hogy Európában elsőként Romániában kapott villany-közvilágítást egy város. Amint az Adevărul pontosította, Temesvár 1884-es utcai villanyvilágítása az Osztrák-Magyar Monarchia dicsősége volt.
A Főtér.ro portál hívta fel a figyelmet arra, hogy a száz évvel ezelőtti gyulafehérvári nagygyűlésről készült fekete-fehér fotók a kisfilmben kiszínezett változatban jelennek meg, és
A Digi24 hírtelevízió figyelt fel arra, hogy a romániai erdők vadvilágát szimbolizáló farkast Norvégiában, a búzamezőben sétáló nőalakot pedig Oroszországban filmezték, és a film készítői egy képsorokat forgalmazó portálról vásárolták.
Cristian Tudor Popescu újságíró, az ország egyik legnagyobb hatású véleményformálója a Digi 24 hírtelevízióban úgy vélekedett: ezt a filmet a kommunista diktatúra utolsó éveiben is készíthették volna, és Nicolae Ceaușescu diktátor nagyon büszke lett volna rá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!