2009. augusztus 25., 09:232009. augusztus 25., 09:23
A Bihar Megyei Közegészségügyi Hatóság közleménye szerint nem az orvosokat terheli a felelősség a két héttel ezelőtt a nagyváradi szülészeten elhunyt margittai csecsemő haláláért. Az akkori hírek szerint még úgy tűnt, az újszülött, G. A. egészséges.
A margittai kórház orvosai másnap vették észre, hogy nehezen lélegzik, ekkor még tüdőgyulladásra gyanakodtak, és úgy vélték, nincs ok az aggodalomra. Később mégis Nagyváradra szállították, de ott már nem tudtak segíteni rajta. A közegészségügyi hatóság nyomozást kezdeményezett, hogy kiderítse az újszülött halálának okát.
A csecsemőhalálokat vizsgáló bizottság sürgősségi ellátásra szakosodott orvosokból, gyermekorvosokból és patológusokból állt. A hatóság jelentésében az szerepel, hogy a gyermek örökletes kórban szenvedett, amely sem az anyaméhben, sem közvetlenül a megszületése után nem volt észlelhető. Ez okozta a fellépő tüdőgyulladást, amelynek súlyos komplikációiba halt bele a gyermek.
Az Egészségügyi Világszervezet statisztikai adatai szerint ez a betegség számos újszülött halálát okozza Európában, Romániában ez az arány eléri a 17 százalékot, közép- és kelet-európai összesítésben pedig 18 százalék. Előfordul, hogy az ezzel a megbetegedéssel született gyerekek a világrajövetelkor 9-es vagy 10-es Agpar-értéket kapnak, ami azt jelenti, hogy teljesen egészségesnek tűnnek, de, mint a közleményben áll, ez nem zárja ki a fertőzés jelenlétét.
A csecsemőt inkubátorban szállították a megyeszékhelyre, ami a hatóság szerint helyes eljárás. A közleményből az is kiderül, hogy a Nagyváradi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika orvosai sem követtek el hibát. Az újszülött halála után a szülők azt fontolgatták, beperelik a gyermeküket kezelő orvosokat.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.