„Félintelligens” fanyomkövetők – elégedetlenek a környezetvédők az illegális kitermelést megakadályozni hivatott rendszerekkel

Rögös út. Valós reformot sürgetnek a környezetvédők a falopás visszaszorítása érdekében

Fotó: Veres Nándor

Elméletileg nagyon hasznos lehetne a faanyag útjának nyomon követését biztosító rendszer, valamint az erdőfelügyelő, ám a tapasztalatok szerint soha nem volt akarat, hogy ezek – a lehetőségeket kihasználva – teljes kapacitással és átláthatóan működjenek – szögezte le a Krónikának Hans Hedrich aktivista, a segesvári Neuer Weg környezetvédelmi egyesület elnöke.

Bíró Blanka

2021. február 16., 08:362021. február 16., 08:36

Hans Hedrich aktivista szerint az elmúlt években történtek azt bizonyítják, a román állam soha nem törekedett arra, hogy a fanyomkövető rendszerek sikeresen működjenek, megakadályozva a törvénytelen fakitermelést. A segesvári Neuer Weg környezetvédelmi egyesület elnöke mindezt annak kapcsán mondta a Krónikának, hogy a hónap elején beindult a faanyag útjának nyomon követését biztosító rendszer új változata (Sumal 2.0). Azóta számos visszajelzést, kérést, panaszt fogalmaztak meg az érintettek, a vállalkozók pedig türelmi időt kértek: a „tanulási időben” ne büntessenek.

„Évekkel ezelőtt is tessék-lássék alapon működött az erdőfelügyelő rendszer, de még úgy is voltak eredmények. Aztán leállították, ígérgették-halogatták az újraindítását, és most, amikor ez megtörtént, nem használják ki a benne rejlő lehetőségeket” – sorolta Hans Hedrich. Úgy véli,

újra kompromisszumos megoldás született a környezetvédelem, a technológiai fejlesztés és a fatolvajok között „egyensúlyozva”.

Nyilvánvaló, hogy a különböző érdekcsoportok, köztük a nagy feldolgozók lobbistái nem akarják, hogy a rendszer tökéletesen működjék.

„A Sumal 2.0 és az erdőfelügyelő szándékosan »félintelligensek«:

nevetséges, hogy a jelenlegi digitális lehetőségekkel nem vagyunk képesek kiépíteni egy olyan rendszert, amely a fakitermelés minden szakaszát szinkronizálja. A kis mennyiségű falopást megakadályozza ugyan, de a rendszerszintű nagy törvénytelenségekről nem rántja le a leplet”

– részletezte az egyesület elnöke. Kifejtette: a fakitermelés engedélyezése több szakaszban történik, ám a fa útját csak az utolsó lépésekben követik nyomon. A kitermelésekre minden esetben készül egy tízéves üzemterv, amelyben pontosan leszögezik, melyik parcellán, milyen fafajtát mekkora mennyiségben lehet kivágni. Az erdész kijelöli a kivágandó fákat, és kiállítja a fakitermelési engedély mennyiségibecslés-igazolását (APV), amely adatainak egyezniük kell az üzemtervvel, majd kiadja a kitermelési jóváhagyást. Ennek a három dokumentumnak az adatait kellene összehangolni, és nyilvánosságra hozni az adatbázist, így a Sumal vagy erdőfelügyelő rendszer azonnal riadóztatna, ha ettől eltérnek.

Bárki láthatná, ha például Borszéken egy parcellán már kitermelték az üzemtervben jóváhagyott teljes mennyiséget, az érdeklődő helybeliek jelenthetnék, ha még mindig vágják a fát. „Ezek a rendszerek akkor lennének valóban intelligensek, átláthatóak, ha minden adatot tartalmaznának az üzemtervtől a szállítási engedélyig, akkor azonnal kiugrana, ha az engedélyezett mennyiséget túllépik, ha papíron is túl sokat termelnek ki” – mondta Hans Hedrich.

Jelenleg csak nagyon kevés, mindössze négy-öt beavatott személy tudja pontosan, milyen adatok szerepelnek az üzemtervben, s mennyit termelnek ki a valóságban.

Amíg csak információtöredékek kerülnek nyilvánosságra, csak a beavatottak tudják, mennyit termelnek ki, és így meg lehet találni a kiskapukat a törvénytelen fakivágásra. „Ahol nem teljes az átláthatóság, fennáll a korrupció, a lopás lehetősége. Ha a fa útját nyomon követő rendszerek 25 százalékban átláthatóak, 75 százalékban fenntartható a korrupció” – szögezte le Hans Hedrich.