
Rögös út. Valós reformot sürgetnek a környezetvédők a falopás visszaszorítása érdekében
Fotó: Veres Nándor
Elméletileg nagyon hasznos lehetne a faanyag útjának nyomon követését biztosító rendszer, valamint az erdőfelügyelő, ám a tapasztalatok szerint soha nem volt akarat, hogy ezek – a lehetőségeket kihasználva – teljes kapacitással és átláthatóan működjenek – szögezte le a Krónikának Hans Hedrich aktivista, a segesvári Neuer Weg környezetvédelmi egyesület elnöke.
2021. február 16., 08:362021. február 16., 08:36
Hans Hedrich aktivista szerint az elmúlt években történtek azt bizonyítják, a román állam soha nem törekedett arra, hogy a fanyomkövető rendszerek sikeresen működjenek, megakadályozva a törvénytelen fakitermelést. A segesvári Neuer Weg környezetvédelmi egyesület elnöke mindezt annak kapcsán mondta a Krónikának, hogy a hónap elején beindult a faanyag útjának nyomon követését biztosító rendszer új változata (Sumal 2.0). Azóta számos visszajelzést, kérést, panaszt fogalmaztak meg az érintettek, a vállalkozók pedig türelmi időt kértek: a „tanulási időben” ne büntessenek.
„Évekkel ezelőtt is tessék-lássék alapon működött az erdőfelügyelő rendszer, de még úgy is voltak eredmények. Aztán leállították, ígérgették-halogatták az újraindítását, és most, amikor ez megtörtént, nem használják ki a benne rejlő lehetőségeket” – sorolta Hans Hedrich. Úgy véli,
Nyilvánvaló, hogy a különböző érdekcsoportok, köztük a nagy feldolgozók lobbistái nem akarják, hogy a rendszer tökéletesen működjék.
„A Sumal 2.0 és az erdőfelügyelő szándékosan »félintelligensek«:
– részletezte az egyesület elnöke. Kifejtette: a fakitermelés engedélyezése több szakaszban történik, ám a fa útját csak az utolsó lépésekben követik nyomon. A kitermelésekre minden esetben készül egy tízéves üzemterv, amelyben pontosan leszögezik, melyik parcellán, milyen fafajtát mekkora mennyiségben lehet kivágni. Az erdész kijelöli a kivágandó fákat, és kiállítja a fakitermelési engedély mennyiségibecslés-igazolását (APV), amely adatainak egyezniük kell az üzemtervvel, majd kiadja a kitermelési jóváhagyást. Ennek a három dokumentumnak az adatait kellene összehangolni, és nyilvánosságra hozni az adatbázist, így a Sumal vagy erdőfelügyelő rendszer azonnal riadóztatna, ha ettől eltérnek.
Bárki láthatná, ha például Borszéken egy parcellán már kitermelték az üzemtervben jóváhagyott teljes mennyiséget, az érdeklődő helybeliek jelenthetnék, ha még mindig vágják a fát. „Ezek a rendszerek akkor lennének valóban intelligensek, átláthatóak, ha minden adatot tartalmaznának az üzemtervtől a szállítási engedélyig, akkor azonnal kiugrana, ha az engedélyezett mennyiséget túllépik, ha papíron is túl sokat termelnek ki” – mondta Hans Hedrich.
Amíg csak információtöredékek kerülnek nyilvánosságra, csak a beavatottak tudják, mennyit termelnek ki, és így meg lehet találni a kiskapukat a törvénytelen fakivágásra. „Ahol nem teljes az átláthatóság, fennáll a korrupció, a lopás lehetősége. Ha a fa útját nyomon követő rendszerek 25 százalékban átláthatóak, 75 százalékban fenntartható a korrupció” – szögezte le Hans Hedrich.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
szóljon hozzá!