
Zajlanak a munkálatok a rónaszéki bányaomlás helyszínén
Fotó: Facebook/Máramaros Megyei Prefektúra
A kormány által az RMDSZ közbenjárására kiutalt gyorssegélyből végzik el a rónaszéki bányaomlás kráterének feltöltési munkálatait, illetve a talajstabilizálást és a további megelőző beavatkozásokat – közölte a Krónikával Zahoránszki Brigitta Máramaros megyei parlamenti képviselő. Rónaszéken még mindig érvényben van a használaton kívüli sóbánya júliusi beomlása miatt elrendelt veszélyhelyzet.
2025. október 21., 20:532025. október 21., 20:53
2025. október 21., 20:552025. október 21., 20:55
A kormány augusztusban rendkívüli ülésen különített el 1,176 millió lejt a történelmi Máramarosban található felsőrónai (Rona de Sus) önkormányzat számára, a közigazgatásilag alárendelt Rónaszéken (Coștiui) történt földbeomlás következményeinek elhárítására. Ebből az összegből fedezik egyebek mellett a bánya bejárata helyén keletkezett kráter betömését – mondta a Krónika érdeklődésére Zahoránszki Brigitta, az RMDSZ máramarosszigeti illetőségű parlamenti képviselője, aki figyelemmel követi a rónaszéki helyzetet.
Hozzátette, hogy a településen érvényben van a helyi szintű veszélyhelyzet, aminek értelmében a környékbeli házakból kitelepített lakosok az éjszakákat rokonoknál vagy az önkormányzat által biztosított szükségszállásokon kell töltsék, de az ingatlanokban nem keletkezett kár, és a bányához vezető úton keletkezett repedések sem nőttek, vagyis nem tapasztaltak további földmozgásokat. A parlamenti képviselő tudomása szerint a petrozsényi bányamérnöki egyetem szakértőivel közösen dolgoznak egy esetleges katasztrófa megelőzésén.
Rónaszéken július 21-én este, egy kiadós eső után szakadt be egy használaton kívüli sóbánya egyik tárnája, a helyén 30 méter átmérőjű, 10-15 méter mély kráter keletkezett. Mivel további földmozgás volt észlelhető, elrendelték hét személy kitelepítését.
A katasztrófavédelmi felügyelőség helyi szintű veszélyhelyzetet vezetett be, aminek értelmében az érintett lakosoknak el kellett hagyniuk házaikat. Mivel sokan nem akarták felügyelet nélkül hagyni ingóságaikat, veteményesüket és jószágaikat, a hatóságok engedélyezték, hogy napközben otthon tartózkodjanak, de éjszakára távozniuk kellett.
A történelmi Máramarosban több évezredes múltja van a sóbányászatnak, Rónaszéken is ez jelentette a fő megélhetést a 20. század elejéig; az 1930-as években jött fel az utolsó csille a tárnákból, a Ferdinánd-bánya – amelynek a bejáratánál történt a földomlás – volt az utolsó működő termelőegység.
Az ún. Apafi-kastély, az egykori sókamara volt székhelye, amelyben legutóbb iskola működött
Fotó: Wikipedia/Țetcu Mircea Rareș
Rónaszéken a sóbányászat nem csak az ipart, a bányászok megélhetését jelentette, fürdőturizmus is épült rá. A 20. század első felében létesült a sós vízű strand, amely az 1989-es rendszerváltás után fokozatosan leépült, ma már nem működik. Alexa Semeniuc polgármester nagyszabású tervei között szerepel a fürdőrehabilitáció,
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Felsőróna községnek 4171 lakosa van, közülük 229-en vallották magukat magyarnak, míg majdnem ugyanennyi személynek (216-nak) nem ismert az etnikai hovatartozása (rajtuk kívül 1443 ukránt, tovább 3-3 romát és németet regisztráltak, míg a többség román). Községi szinten a magyarok aránya – az ismert nemzetiségű lakossághoz képest – 5,79 százalék, ők a mintegy 700 lakosú Rónaszéken élnek, és 45 százalékot tesznek ki az egykor színmagyar faluban.
A Máramaros megyei prefektúra legutóbbi (október 12-i), Rónaszékkel kapcsolatos közleményében a talajstabilizálási munkálatok megkezdését jelentette be. Florian Sălăjeanu prefektus szerint a terület instabilitásának megelőzése érdekében a szakértők tanulmányok és műszaki munkálatok elvégzését javasolták, valamint a környékbeli földterületek és építmények folyamatos megfigyelését.
„Az első szakaszban megtörtént a munkaterület megtisztítása és előkészítése: a növényzet, a fák, az instabil kőzetek és más laza anyagok eltávolítása a kráter belsejéből és oldaláról. Ellenőrzött módon kiásták a földet a kráterből, hogy megelőzzék a víz beszivárgását, majd fémlemezekből zsaluzatot szereltek fel, és vasbeton lemezt öntöttek, amely ellenáll a mechanikai terheléseknek és csökkenti a süllyedési folyamat újraindulásának kockázatát” – idézte a közlemény a kormánymegbízottat.
Mint beszámolt róla:
Ruttner Károly rónaszéki RMDSZ-elnök korábban azt nyilatkozta a Krónikának, hogy az érintett házakban, amelyekből kilakoltatták a tulajdonosokat (illetve néhány épület nem is volt állandóan lakott), nem történt kár, a melléképületek szerkezetei sem sérültek meg, sőt a környékbeli kutak sem szakadtak be.

A helyi önkormányzat már megkapta a kormány által elkülönített több mint egymillió lejt a rónaszéki bányaomlás következményeinek elhárítására, de a pénz felhasználása procedúrákhoz kötött, és ez késlelteti a munka megkezdését.

Zahoránszki Brigitta Máramaros megyei parlamenti képviselő a Krónikának elmondta: a szakemberek által javasolt megoldás láttán a rónaszékiek érzik, hogy a hatóságok nem közömbösek a helyzetük iránt.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Augusztus elsejétől Aradon lesz a legolcsóbb az országban a tömegközlekedés: a villamosokra és autóbuszokra érvényes napijegy 1 lejbe kerül majd.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Rémálommá vált egy Szatmár megyei diákcsoport franciaországi kirándulása: a Nizzában nyaraló tanulók személyi okmányok, pénz és poggyász nélkül maradtak, miután ismeretlenek feltörték az autóbuszukat.
szóljon hozzá!