
Zajlanak a munkálatok a rónaszéki bányaomlás helyszínén
Fotó: Facebook/Máramaros Megyei Prefektúra
A kormány által az RMDSZ közbenjárására kiutalt gyorssegélyből végzik el a rónaszéki bányaomlás kráterének feltöltési munkálatait, illetve a talajstabilizálást és a további megelőző beavatkozásokat – közölte a Krónikával Zahoránszki Brigitta Máramaros megyei parlamenti képviselő. Rónaszéken még mindig érvényben van a használaton kívüli sóbánya júliusi beomlása miatt elrendelt veszélyhelyzet.
2025. október 21., 20:532025. október 21., 20:53
2025. október 21., 20:552025. október 21., 20:55
A kormány augusztusban rendkívüli ülésen különített el 1,176 millió lejt a történelmi Máramarosban található felsőrónai (Rona de Sus) önkormányzat számára, a közigazgatásilag alárendelt Rónaszéken (Coștiui) történt földbeomlás következményeinek elhárítására. Ebből az összegből fedezik egyebek mellett a bánya bejárata helyén keletkezett kráter betömését – mondta a Krónika érdeklődésére Zahoránszki Brigitta, az RMDSZ máramarosszigeti illetőségű parlamenti képviselője, aki figyelemmel követi a rónaszéki helyzetet.
Hozzátette, hogy a településen érvényben van a helyi szintű veszélyhelyzet, aminek értelmében a környékbeli házakból kitelepített lakosok az éjszakákat rokonoknál vagy az önkormányzat által biztosított szükségszállásokon kell töltsék, de az ingatlanokban nem keletkezett kár, és a bányához vezető úton keletkezett repedések sem nőttek, vagyis nem tapasztaltak további földmozgásokat. A parlamenti képviselő tudomása szerint a petrozsényi bányamérnöki egyetem szakértőivel közösen dolgoznak egy esetleges katasztrófa megelőzésén.
Rónaszéken július 21-én este, egy kiadós eső után szakadt be egy használaton kívüli sóbánya egyik tárnája, a helyén 30 méter átmérőjű, 10-15 méter mély kráter keletkezett. Mivel további földmozgás volt észlelhető, elrendelték hét személy kitelepítését.
A katasztrófavédelmi felügyelőség helyi szintű veszélyhelyzetet vezetett be, aminek értelmében az érintett lakosoknak el kellett hagyniuk házaikat. Mivel sokan nem akarták felügyelet nélkül hagyni ingóságaikat, veteményesüket és jószágaikat, a hatóságok engedélyezték, hogy napközben otthon tartózkodjanak, de éjszakára távozniuk kellett.
A történelmi Máramarosban több évezredes múltja van a sóbányászatnak, Rónaszéken is ez jelentette a fő megélhetést a 20. század elejéig; az 1930-as években jött fel az utolsó csille a tárnákból, a Ferdinánd-bánya – amelynek a bejáratánál történt a földomlás – volt az utolsó működő termelőegység.
Az ún. Apafi-kastély, az egykori sókamara volt székhelye, amelyben legutóbb iskola működött
Fotó: Wikipedia/Țetcu Mircea Rareș
Rónaszéken a sóbányászat nem csak az ipart, a bányászok megélhetését jelentette, fürdőturizmus is épült rá. A 20. század első felében létesült a sós vízű strand, amely az 1989-es rendszerváltás után fokozatosan leépült, ma már nem működik. Alexa Semeniuc polgármester nagyszabású tervei között szerepel a fürdőrehabilitáció,
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Felsőróna községnek 4171 lakosa van, közülük 229-en vallották magukat magyarnak, míg majdnem ugyanennyi személynek (216-nak) nem ismert az etnikai hovatartozása (rajtuk kívül 1443 ukránt, tovább 3-3 romát és németet regisztráltak, míg a többség román). Községi szinten a magyarok aránya – az ismert nemzetiségű lakossághoz képest – 5,79 százalék, ők a mintegy 700 lakosú Rónaszéken élnek, és 45 százalékot tesznek ki az egykor színmagyar faluban.
A Máramaros megyei prefektúra legutóbbi (október 12-i), Rónaszékkel kapcsolatos közleményében a talajstabilizálási munkálatok megkezdését jelentette be. Florian Sălăjeanu prefektus szerint a terület instabilitásának megelőzése érdekében a szakértők tanulmányok és műszaki munkálatok elvégzését javasolták, valamint a környékbeli földterületek és építmények folyamatos megfigyelését.
„Az első szakaszban megtörtént a munkaterület megtisztítása és előkészítése: a növényzet, a fák, az instabil kőzetek és más laza anyagok eltávolítása a kráter belsejéből és oldaláról. Ellenőrzött módon kiásták a földet a kráterből, hogy megelőzzék a víz beszivárgását, majd fémlemezekből zsaluzatot szereltek fel, és vasbeton lemezt öntöttek, amely ellenáll a mechanikai terheléseknek és csökkenti a süllyedési folyamat újraindulásának kockázatát” – idézte a közlemény a kormánymegbízottat.
Mint beszámolt róla:
Ruttner Károly rónaszéki RMDSZ-elnök korábban azt nyilatkozta a Krónikának, hogy az érintett házakban, amelyekből kilakoltatták a tulajdonosokat (illetve néhány épület nem is volt állandóan lakott), nem történt kár, a melléképületek szerkezetei sem sérültek meg, sőt a környékbeli kutak sem szakadtak be.

A helyi önkormányzat már megkapta a kormány által elkülönített több mint egymillió lejt a rónaszéki bányaomlás következményeinek elhárítására, de a pénz felhasználása procedúrákhoz kötött, és ez késlelteti a munka megkezdését.

Zahoránszki Brigitta Máramaros megyei parlamenti képviselő a Krónikának elmondta: a szakemberek által javasolt megoldás láttán a rónaszékiek érzik, hogy a hatóságok nem közömbösek a helyzetük iránt.
Többnapos programsorozattal készülnek március 15. megünneplésére Székelyföld-szerte. Koszorúzásokkal, kulturális és közösségi programokkal idézik fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc márciusi hőseinek emlékét.
A Kolozsvár-Nagyvárad-Biharpüspöki vasútvonal villamosítási és korszerűsítési munkálatainak alakulásáról tárgyalt csütörtökön Ilie Bolojan miniszterelnök a közlekedési minisztérium és az európai beruházásokért felelős tárca képviselőivel.
Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A Kovászna megyei rendőrök gyors beavatkozásának köszönhetően sikerült visszaszerezni egy 70 éves férfi pénzét, aki egy elektronikus csalási módszer áldozatává vált. A férfi bankszámlájáról a csaló telefonon keresztül 76 ezer lejt utalt át.
A skanzen csökkentett jegyárakkal és a Bánság, illetve távolabbi tájegységek autentikus népi építészetét és háztáji gazdálkodását bemutató nevezetességekkel, köztük a babsai magyar házzal várja a látogatókat.
Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.
Az erdélyi magyar autonómiaküzdelem jelenlegi helyzetéről és európai összefüggéseiről beszélt Tőkés László, Szilágyi Zsolt, valamint Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Szerdán kora reggel kigyulladt egy habszivacsgyár Aradon, az óriási füst miatt a lakosság egy részét Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a légszennyezés veszélyeire. A kigyulladt gyár füstje a határ túloldalán is látszott.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
szóljon hozzá!