Beszűkült a magyar összefogás

A kölcsönös sérelmek felsorolása közepette zajlott pénteken az RMDSZ és az önmagukat a romániai magyar nemzeti erőknek nevező szervezetek alkotta Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) idei első ülése, amelyen hangsúlyosan felmerült a két tábor közötti együttműködés jegelésének a lehetősége.

A Marosvásárhelyen rendezett tanácskozás feszült párbeszédének alaphangját a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői ütötték le, felsorolva az RMDSZ kormányra kerülésével kapcsolatos kifogásaikat, de elvárásaikat is. A megbeszélést követően az európai parlamenti képviselő a Krónikának elmondta, noha a Markó Béla vezette alakulat és az erdélyi magyar nemzeti erők közötti összefogás egy évvel ezelőtt, az EMEF megalakulásakor jól indult – márciusban közösen rendeztek önkormányzati nagygyűlést a székelyföldi autonómiaigény kinyilvánításáról, júniusban pedig a magyar összefogás listája három mandátumot szerzett az európai parlamenti választásokon –, az együttműködés kerete mára beszűkült.

„Az RMDSZ megkérdezésünk nélkül nevezte meg államfőjelöltjét, nem kérte ki a véleményünket akkor sem, amikor a szociáldemokrata Mircea Geoană államfőjelölt támogatása mellett döntött, majd a kormányra lépés során sem volt kíváncsi álláspontunkra” – sérelmezte Tőkés László. Az EMNT elnöke fontosnak nevezte az együttműködést, és úgy értékelte, erősíteni kell a magyar összefogást, és a nézetkülönbségek ellenére folytatni kell a párbeszédet a nemzetpolitikai célok megvalósítása érdekében. Tőkés nem rejtette véka alá: nem örül az RMDSZ kormányzati részvételének, de sok sikert kívánt a szövetségnek ahhoz, hogy megvalósíthassa közösségi célkitűzéseit. Markó Béla úgy nyilatkozott: a két szervezet közötti legnagyobb véleménykülönbségek valóban a kormányzati szerepvállalás mentén bontakoznak ki, pontosabban annak kapcsán, hogy melyek azok a politikai eszközök, amelyek eredményesek lehetnek a magyar érdekvédelmi politikában.

„Meggyőződésünk, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nemcsak az általános országos célok, hanem a sajátos közösségi célkitűzések megvalósításához is hozzájárul, hiszen a közösen kidolgozott kormányprogramban számos, az etnikumközi kapcsolatok javítására vonatkozó célkitűzés szerepel. E tekintetben nem értünk egyet az EMNT-vel, ők ellenzékben szeretnének látni minket, míg meggyőződésem, hogy az erdélyi magyarok túlnyomó többsége támogatja az RMDSZ kormányzati részvételét” – szögezte le az RMDSZ elnöke. A két fél végül abban állapodott meg, hogy folytatódik a munka a két szervezet által létrehozott munkacsoportokban, a következő, februári EMEF-ülésig közösen készítenek elemzést a kisebbségi törvénytervezetről, a tanügyi reform kérdéséről és a decentralizációs problémákról, márciusban pedig ismét megrendezik a területi önrendelkezést tematizáló székelyföldi nagygyűlést.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke szerint kevés konkrét eredmény született az EMEF-ülésen, az viszont pozitívum, hogy nem zárt le utakat, vagyis megmaradt az összefogás működésének a perspektívája.

„Mi olyan elemzést hoztunk Marosvásárhelyre, miszerint a fórum létezésével még nem biztos, hogy a valódi összefogás is működik. Ez az összefogás viszonylag jól működött a tavalyi EP-választásokon, biztatóan indult a másik nagy erőpróba, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés is, bár kiderült, hogy az összefogás nem sétagalopp. Az ezt követő hónapokban az összefogás egyáltalán nem működött, az RMDSZ vezetői nem támaszkodtak az egyeztető fórumon kialakult álláspontokra. Meglehet, a szövetségnek nincs is szüksége összefogásra, csak arra, hogy az EMEF keretében egymással konzultáljanak a felek” – húzta alá Toró. Lapunk információi szerint a tanácskozáson az RMDSZ vezetői felrótták az EMNT-nek, hogy miközben most az együttműködés felrúgását fontolgatja, a Tőkés László újabb, ezúttal RMDSZ-es színekben elnyert brüsszeli mandátumát eredményező tavalyi EP-választás előtt nem voltak aggályai az összefogás kapcsán.

Szóba került Szász Jenő december elsejei cotroceni-i látogatása is, amelynek kapcsán Tőkés megjegyezte: az MPP elnöke az RMDSZ vezérkarától „tanult politizálni”. Különben szombati ülésén az EMNT bővített elnöksége úgy határozott, a magyar összefogás politikai programját a következő elvek és célok mentén képzeli el: a demokratikus rendszerváltás folytatása a kisebbségpolitikában is, a kulturális autonómia közjogi kereteinek törvény általi szavatolása, alkotmányos és közigazgatási reform a decentralizáció, szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvei alapján és ennek keretében az autonóm közigazgatási formák, kiemelten a Székelyföld sajátos jogállásának biztosítása, oktatási autonómia, anyanyelvünk regionális hivatalos nyelvi státusának kivívása, egységes és méltányos erdélyi magyar támogatáspolitika kialakítása.