Bérbe adott orvosok

A minisztérium elképzelései szerint a kórházi kezelésre szoruló betegek írásban kérhetnék, hogy egy adott egészségügyi intézmény orvosa kezelje vagy operálja őket, ebben az esetben pedig a pácienseknek meghatározott összeget kellene fizetniük a kórháznak. Az összeget az egyes intézmények határoznák meg, ez azonban nem haladhatja meg az 1500 lejt.

A járóbeteg-rendelőkben jelentkezők szintén kiválaszthatnák az őket kivizsgáló szakembert, a konzultációért pedig 150 lejt kellene fizetniük. A páciensek által befizetett összeg 70 százalékát a kezelőorvos kapná, 20 százalék a kisegítő személyzethez, asszisztensekhez kerülne, a maradék 10 százalékot pedig az intézmény vezetősége elosztaná a többi alkalmazott között. Műtéti beavatkozások esetén ugyanakkor a kezelőorvosnak járó összeg legalább 20 százalékát az altatóorvos kapná.

Több tervezeten dolgozik a minisztérium

Az egészségügyi intézmények egyes osztályain az orvosok saját betegei az ágyak legfeljebb 20 százalékát foglalhatnák el, egy szakember pedig nem foglalhatná le saját páciensei számára az osztály több mint 10 százalékát. A minisztérium tervezete alapján így a kórházak külön munkaszerződést kötnének azokkal az orvosokkal, akik fogadhatnának saját betegeket. A szaktárca javaslata szerint az ügyeletes orvosok is pluszjuttatást kapnának, emellett az alkalmazottak a munkakörülményektől függően is pótlékban részesülhetnének.

A felvázolt teljesítményalapú bérezés azokra vonatkozna, akiknek egy munkahelyük van valamely állami kórházban. A szaktárca szerint a módosítások hozzájárulnak majd a kórházi ellátás javulására mind mennyiségi, mind pedig minőségi szinten, az orvosokat pedig arra ösztönzi, hogy hosszú ideid dolgozzanak egy adott intézményben.

Eugen Nicolăescu egészségügyi tárcavezető még kedden úgy nyilatkozott: jelenleg több tervezet is „kering” a minisztériumban az orvosok teljesítményalapú bérezését illetően. Mint mondta, az egyes változatokról folyamatosan egyeztetnek az orvosokat és betegeket tömörítő szervezetekkel.

Vasile Astărăstoae, a Román Orvosi Kamara elnöke ugyanakkor rámutatott: már négy-öt éve felmerült, hogy az egy adott orvost preferáló beutalt páciensek meghatározott összeget fizessenek a kórháznak. „A következőképpen kell elképzelni az eljárást. Tegyük fel, hogy egy sebésznek négy műtétet kell elvégeznie egy nap, egy beteg azonban – akinek sürgős műtéti beavatkozásra van szüksége – azt szeretné, ha az érintett szakember operálná meg. A páciensnek ehhez 1500 lejnél nem magasabb összeget kell fizetnie, így az előzőleg kiírt négy műtét után az orvos őt is megoperálja” – magyarázta Astărăstoae. Hozzátette: az erre vonatkozó tervezeten még dolgoznak az illetékes hatóságok.

Cseke: akadályt jelent az alacsony költségvetés

Cseke Attila 2011-ben egészségügyi miniszterként már kidolgozott egy törvénytervezetet, amely a teljesítményarányos bérezést célozta, csakhogy az egy kritériumrendszer szerinti elbírálás alapján, önkormányzati hozzájárulással biztosított volna pluszjuttatást a kiemelkedő szakembereknek. „Több nyugati országban bevezették már, hogy kiutaláskor a páciens egy formanyomtatványon értékelje a kórházi ellátást. Az orvosokat minősítő összpontszámba ez is beleszámított volna, de figyelembe vették volna többek között az orvos által elvégzett feladatok komplexitását és a műtétek nehézségi szintjét is” – magyarázta lapunknak a parlamenti képviselő, aki kezdetben csak négy kórházban vezette volna be a rendszert, hogy gyakorlatban is lássa, hogyan működik, illetve javít-e a szolgáltatás minőségén.

Szerinte ez járható út lett volna, ugyanakkor azt is bevallotta: részben amiatt mondott le a tárca éléről, mert tervezetét nem támogatták. Cseke egyébként úgy véli: kizárólag a kormány által biztosított egészségügyi költségvetésből nem lehetne bevezetni a teljesítményalapú bérezést, főleg úgy, hogy harminc százalékkal csökkentették a keretet. „A jelenlegi költségvetést az említett kritériumok alapján nem lehetne újraosztani, hiszen akkor nagyon kevesen kapnának többet, mások meg sokkal kevesebbet” – tette hozzá Cseke.

Antal Álmos: a betegek kerülnének hátrányos helyzetbe

Szintén kivitelezhetetlennek tartja az orvosok teljesítményelvű bérezését Antal Álmos, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház orvos igazgatója. Az illetékes a Krónikának elmondta: egyszerűen lehetetlen mérni az orvosok teljesítményét, mindez ugyanakkor visszaélésre adhat okot. Szerinte mindez a magánszférában megoldható lenne, hiszen ott például egy műtétre szerződik az orvost, aki elvégzi a beavatkozást, és megkapja a juttatását. Az állami kórházakban ezzel szemben a szakember tudásáért és készenlétéért kapja a fizetését, ha pedig bére az elvégzett műtétek számától függne, talán azt is megműtené, akinek erre nem lenne szüksége.

„Az orvosok között persze vannak különbségek, de ezt nem lehet mérni. Azt sem lehet megszabni, hogy egy sebész egy hónap alatt végezzen el negyven vakbélműtétet, húsz sérvműtétet és tíz epehólyagműtétet. Ezeket a beavatkozásokat akkor kell elvégezni, amikor szükséges. A tűzoltókat sem teljesítmény alapján fizetik, hiszen akkor felgyújtják a fél várost, majd eloltják a tüzet” – magyarázta a visszaélések lehetőségét a nőgyógyász főorvos.

Antal Álmos szerint ezek a próbálkozások nem oldják meg az egészségügyi rendszer alapvető gondjait, melyek a pénzhiányból fakadnak. Ha versenyeztetik a magánszférát az államival, a magán rengeteg pénzt elvon a rendszerből, a szociális eseteket pedig úgyis az állami kórházaknak kell megoldaniuk. Antal hangsúlyozta: a javasolt módszer téves, hiszen átláthatatlan verseny alakulhat ki a pénzért, emiatt pedig a betegek fognak szenvedni. Az igazgató hangsúlyozta: egyre kevesebb az orvos az állami kórházakban, amelyek tevékenységét egyszerűen ellehetetlenítik.

Etikátlan a minisztérium javaslata

„Hol van a liberalizmus?” – teszi fel a kérdést Földes Adalbert, a Bihar Megyei Kórház igazgatótanácsának elnöke, aki a miniszter tervezetét etikátlannak tartja. Az illetékes a Krónikának úgy fogalmazott, nem tartja jó ötletnek, hogy a beteg terhére írják az orvos fizetését. Szerinte nem lenne szabad szembe állítani a pácienst az orvossal, mert a betegnek voltaképp a biztosítóval van dolga, nem a kórházzal. „Nem vagyok szerződéses viszonyban a beteggel, hogy nekem fizessen” – magyarázta a neurológus. Úgy véli, a betegnek joga van nem fáradt orvost választani és „ez az irány, amely fele haladunk, nem vezet sehova”.

Az orvosok teljesítményarányos bérezésének bevezetését április elején említette Eugen Nicolăescu miniszter, aki úgy vélte: a jó szakembereket támogatni és bátorítani kell, hogy ne emigráljanak. Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter nemrég arról is beszélt, hogy a közszféra átlagbéreihez képest az orvosok nagyon keveset keresnek, és szegényes körülmények között dolgoznak.

Jelenleg egy orvos átlagosan 1800 lejt keres, Nicolăescu szerint azonban jövő évtől havi bérük meghaladhatja az 1000 eurót, azaz a 4300 lejt. A Román Orvosi Kamara felmérése szerint a hazai orvosok több mint fele, 58 százalékuk rendkívül elégedetlen fizetésével, emiatt egyre többen hagyják maguk mögött a haza kórházakat.

Egy európai uniós felmérés szerint a Romániában dolgozó orvosok száma jelentősen csökkent az elmúlt években: a tavalyi év elején több mint 11 ezer hazai szakember emigrált, valamely nyugati országban vállalva munkát. Az Európai Unió tagállamaiban ezer lakosra átlagosan 3,6 orvos jut, míg Romániában ez az arány mindössze 1,9 az ezerhez.