Fotó: Pinti Attila
Borboly Csaba tanácselnök nem érzi magát felelősnek azért, hogy az igazságszolgáltatás végérvényesen elutasította Hargita megye keresetét, és Neamț megyének ítélte a Békás-szorost. Az EMSZ azonban úgy látja, hogy az RMDSZ-es elöljáró felelőssége „elvitathatatlan” a természeti látványosság közigazgatási elvesztésének ügyében.
2023. október 12., 15:092023. október 12., 15:09
2023. október 12., 22:112023. október 12., 22:11
A székelyföldi és moldvai megye közötti határperben a Marosvásárhelyi Ítélőtábla a napokban elutasította a Hargita megyei önkormányzat fellebbezését, így közigazgatásilag véglegesen Neamțhoz tartozik az egyik legnagyobb erdélyi természeti látványosság. A Székelyhon portál cikke szerint a vásárhelyi táblabíróság jogerős döntésével helybenhagyta a Hargita Megyei Törvényszék korábbi elsőfokú ítéletét, elutasítva a székelyföldi megye önkormányzatának fellebbezését.
A korábbi per több mint tíz évig tartott, és végül a moldvai önkormányzat számára végződött kedvezően. A Ploiești-i Ítélőtábla 2020-ban utasította el jogerősen a Hargita megyei és a gyergyószentmiklósi önkormányzat keresetét, melyben a Gyergyószentmiklós és a Neamț megyei Almásmező község közötti megyehatár 1998-ban készült jegyzőkönyvének érvénytelenítését kérte. A rendkívüli jogorvoslati kérelem is hasonló eredménnyel végződött.
A második jogerős bírósági ítélet is megszületett arra vonatkozóan, hogy a Békás-szoros közigazgatásilag Neamț megyéhez tartozik. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla helybenhagyta a Hargita Megyei Törvényszék elsőfokú ítéletét.
Hargita Megye Tanácsa tavaly újabb bírósági eljárást indított az ügyben a megyei törvényszéken, arra hivatkozva, hogy az említett jegyzőkönyvben megállapított határ nem azonos a romániai közigazgatási határokról szóló 1968-as törvényben szereplővel. A székelyföldi érvelés szerint mivel ez megyehatár is, a határt kijelölő bizottságban az érintett megyei önkormányzatok képviselőinek is helyet kellett volna kapniuk. A Hargita Megyei Törvényszék idén áprilisban kihirdetett ítéletében elutasította a kérést azzal az indokkal, hogy elkésett, illetve már korábban született róla bírósági ítélet. A döntést mostani jogerős ítéletében a Marosvásárhelyi Ítélőtábla is megerősítette.
„Az ítélet vélhető indoklása szerint a megyei tanács még 2004 előtt kellett volna fellépjen a Békás-szoros ügyében. Hargita Megye Tanácsa az egész pereskedésbe utólag szállt be, hogy megpróbáljuk helyrehozni azt, amit más elrontott. A törvényre hivatkozva kértük Gyergyószentmiklóssal közösen az 1998-ban készült, Gyergyószentmiklós képviselője által sajnos aláírt jegyzőkönyv érvénytelenítését. Habár nem a megyei önkormányzat feladata, megpróbáltuk helyrehozni, amit korábban elrontottak, még akkor is, ha szándékosan megtévesztették Gyergyószentmiklós vezetőségét” – szerepel Borboly Csaba állásfoglalásában.
Ezzel a jelenlegi tanácselnök tulajdonképpen az elődjére hárítja a felelősséget a Békás-szoros hovatartozásáért folytatott per ügyében; a Hargita megyei önkormányzatot 1996 és 2004 között az ugyancsak RMDSZ-es Zsombori Vilmos irányította, Borboly 2008 óta látja el a tanácselnöki teendőket; 2004 és 2008 között a közgyűlés alelnöke volt. Borboly közölte még, hogy várják az ítélőtábla indoklását, és utána döntenek a további lépésekről. „Természetesen ha csak lehetőség lesz rá, nem adjuk fel! Ahogy megkapjuk az ítélőtábla indoklását, sajtótájékoztatón ismertetjük részletes álláspontunkat, hisz most a törvényszéki portál alapján csak következtetni, megbecsülni lehet a döntés megalapozását” – fogalmazott a hargitai tanácselnök.
Az alakulat országos elnöksége az ügyben kibocsátott közleményében lesújtónak nevezi a marosvásárhelyi ítélőtábla döntését a Békás-szoros ügyében, mely az EMSZ szerint nemcsak a román bíróságok elfogultságáról tesz tanúbizonyságot, hanem „egyes magyar vezetők alkalmatlanságáról, sőt cinkos tétlenségéről is.” Az EMSZ – amelynek négy tanácsosa van a Hargita megyei képviselő-testületben – emlékeztet, hogy 1998-ban a gyergyószentmiklósi RMDSZ-es városvezetés aláírt egy, a megye határait módosító jegyzőkönyvet, mely közigazgatásilag Neamț megyéhez csatolta a Békás-szorost. (A székelyföldi város polgármesteri teendőit akkoriban Pál Árpád látta el – szerk. megj.) 2009-ben Mezei János akkori polgári párti (MPP) gyergyószentmiklósi polgármester jogi úton megtámadta a határmódosítást, melyhez később csatlakozott a megyei önkormányzat is.
Fotó: Pinti Attila
Az EMSZ szerint a Borboly Csaba vezette Hargita Megyei Tanács az elmúlt időszakban „kudarcot kudarcra halmozott”. „Elég csak az Úzvölgyében történt konfliktusra gondolnunk, amikor a Bákó megyei Dormánfalva támogatásával randalírozhattak hősi katonatemetőnkben a magyargyűlölő szélsőségesek, sőt, a temető eredetei állapotának visszaállítását elrendelő bírósági döntés után is tovább folytatódhatott a temetőgyalázás – Borboly Csaba cinkos tétlensége mellett. Ugyanakkor a sikertelenség fokmérője Hargita megye kétségbe ejtő gazdasági állapota is, melyet megtapasztalva joggal merülhet fel bárkiben a kérdés, hogy az a TikTok-on és Facebook-on bohóckodó Borboly Csaba egyszerű hozzá nem értésének eredménye, vagy a Székelyföld ellehetetlenítésére tett bukaresti kísérletekkel való azonosulásának hozadéka. Mindezek a kérdések egy olyan elöljáró esetében merülnek fel, akinek korrupciós ügyében a magyarokat általában elítélő román bíróság – furcsa és szokatlan módon – még mindig nem tudott döntésre jutni” – olvasható az ellenzéki alakulat állásfoglalásában. Az EMSZ ironikusan hozzáteszi: megtörténhet, hogy a megyei tanácselnök „hozzá nem értésének következményeként a csíksomlyói nyerget is kiszakítják Hargita megyéből – például Ilfov megyéhez csatolva azt”.
A Székelyföld egyik legnagyobb látványosságának számító Békás-szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben. 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park része, mely az egyetlen székelyföldi nemzeti park. Hargita megye turisztikai gyűjtőportálja, a Visitharghita.ro szerint a szoros 1600 hektáros kisebb része Neamț, míg mintegy 2100 hektáros nagyobb része Hargita megye területén van. Számos természeti látványosság is van a térségében, mint a Gyilkos-tó, a Nagy-Hagymás vagy az Egyes-kő.
A Ploiești-i Táblabíróság elutasította a Hargita megye és Gyergyószentmiklós által benyújtott perújítási kérelmet, és ezzel véglegessé vált a Gyergyószentmiklós és Almásmező (Bicaz Chei) határperében hozott jogerős ítélet, mely a Neamț megyei félnek juttatta Románia egyik leglátványosabb szurdokv&a
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lemondott tisztségéről Elena Micicoi Temes megyei prefektus, miután péntek reggel házkutatást tartott a lakásán az Európai Ügyészség.
Nagykalota és Kalotaszentkirály között kirajzolódtak a Kalota-patakon épülő víztározónak a körvonalai. A gátnak elsősorban árvízvédelmi szerepe lesz, de a majdani víztükör turisztikai vonzerejére is számítanak Kalotaszentkirályon.
Fotócsomagok, bankettek, ajándékok, limuzin és olykor korlátlan italfogyasztás is növelheti a végzős év költségeit, amelyek egyes családoknál több ezer lejre rúgnak. Kolozs megyei szülőket és pedagógust kérdeztünk a költekezés határairól.
Mintegy fél évszázada biztosít fórumot a román és magyar történészek szakmai párbeszédének a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság. A testület XXVII. ülését Déván rendezték meg, Nagy Levente magyar társelnök nyilatkozott az eseményről a Krónikának.
Még be sem mutatta miniszterjelöltjeinek listáját, a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac máris elveszítette egyik kiszemeltjét. Adrian Papahagi kolozsvári bölcsész bejelentette: nem kívánja irányítani a kulturális tárcát a kormányban.
Az aradi önkormányzatnak 37 ezer lej pénzbírságot kell fizetnie, amiért a jogerős bírósági ítélet ellenére sem aszfaltozott le egy utcát. Korábban a bíróság kártérítést ítélt meg az egyik lakó javára.
Jogerőssé vált a Maros megyei törvényszék május 19-i ítélete, amelyben életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki a mezőméhesi Emil Gânjre, aki megölte és felgyújtotta barátnőjét.
Maros megyében teljes körű exporttilalmat vezettek be a juhállományra, miután több gazdaságban juhhimlőt, a múlt héten pedig a kiskérődzők pestisének (PMR) egy újabb gócát is azonosították.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás