Fotó: Ifj. Haáz Sándor
2013. február 15., 07:242013. február 15., 07:24
Mint kiderült, a nagy érdeklődésre való tekintettel egyre többen gyártanak aranysávos kék zászlót, ennek az a hátránya, hogy nem mindig megfelelő minőségű vagy színű kerül piacra. „Az SZNT nem védette le a székely zászlót, ezért előfordul, hogy a gyártó kénye-kedve szerint készíti el” – fogalmazta meg Gazda Zoltán. Az SZNT sepsiszéki elnöke elmondta, Magyarországon már sokkal igényesebbek a gyártók, gyakran érdeklődnek a pontos méret és a színkód felől – erről az SZNT-nél lehet tájékoztatást kapni –, hogy a leghitelesebben készítsék el a lobogót.
A háromszéki SZNT általában a gyergyócsomafalvi manufaktúrából vagy a csíkszeredai Csibész Alapítványtól rendeli a székely lobogót. Ugyaninnen szerzik be a készleteiket a pártok helyi szervezetei, például a Magyar Polgári Párt (MPP) is, amelynek az állampolgársági irodájában vásárolható meg a zászló. Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) háromszéki elnöke lapunknak elmondta, éppen kifogytak a készleteik, jövő hétre várják a következő szállítmányt, de már így is előjegyzési listájuk van, mivel sokan megrendelték tőlük a székely zászlót.
Az elmúlt években sok zászló talált gazdára, mégis meglepő módon csak néhány száz van magánszemélyeknél, véli Nemes Előd. A néppárti politikus szerint inkább a civil szervezetek foglalkoznak a gyártással, forgalmazással, a cégek nem nagyon mozdultak rá a székelyzászló-üzletre. Székely Róbert, a háromszéki RMDSZ-iroda vezetője lapunknak elmondta, jelenleg nincs zászlójuk, de megrendelték, így legtöbb egy hét múlva már náluk is kapható lesz a székely zászló.
A Csibész Alapítvány csíkszeredai varrodájában a megnövekedett kereslet miatt naponta akár hatvan-hetven székely zászlót is készítenek. Kolumbán Imre, a Csibész Alapítvány igazgatója elmondta, politikai pártok és szervezetek rendelnek nagyobb mennyiséget, akár több száz darabot is, de magánszemélyek is érdeklődnek, akiket a nagy tételek legyártása közben, azonnal ki tudnak szolgálni. „Minket is meglepett, hogy hirtelen mekkora lett az érdeklődés a székely lobogó iránt, ami biztató mert látszik, hogy a helybeliek büszkén vállalják a szimbólumaikat és nem ijedtek meg” – jegyezte meg Kolumbán.
„Megugrott a kereslet, de nemcsak a székely, hanem a magyar nemzeti jelképek iránt is” – osztotta meg tapasztalatát Veress Dávid, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke, akinél szintén lehet zászlót vásárolni az RMDSZ csíkszeredai városi szervezetének székházában. „A román média ingyen népszerűsíti történelmi szimbólumainkat. Jót tett az ügynek a szópárbaj, mert akarva-akaratlanul a székely zászló kérdése elválaszthatatlan a nemzeti törekvésektől. Meghátrálásról szó sem lehet, a zászlónak erős érzelmi töltete, üzenete van, nincs az a földi hatalom, ami betilthatja” – tette hozzá. A székely lobogó iránt megnövekedett keresletet igyekszik kielégíteni az EMNT, valamint a néppárt Hargita megyei szervezete is.
A csíkszeredai, a székelyudvarhelyi, valamint a gyergyószentmiklósi irodákban hétfőtől székely zászlót biztosítanak azoknak, akik vállalják, hogy a lobogót kitűzik házukra. A zászlókért egyénileg felajánlott jelképes összeget kérnek, amit a két szervezet a nemzeti szimbólumok miatt pénzbírsággal sújtott intézmények támogatására fordít.
Székelyudvarhelyen egyelőre két helyen árusítanak székely zászlót. Egy központi szuvenírokat forgalmazó üzletben már nem találtunk nagy méretű zászlót, mivel – amint azt az eladótól megtudtuk – szerdán mind felvásárolták. Egyébként az említett boltban 50 lejért árusítják a nagy, 35-ért a kisebb és 25-ért az asztali zászlót. Hasonló méretű és típusú lobogókra leltünk a Tourinfo irodájában is, ahol 35 lejt kértek a nagy, 12-t pedig a kis és asztali zászlókért.
Az irodában dolgozó hölgy elmondta, hogy azokat egy gyergyószentmiklósi cég gyártja. A zetelaki Bokor Ildikó öt éve varrja a székely zászlókat. Üzletében árusítja, valamint megrendelésre készíti a lobogókat. Eddig naponta legfeljebb két zászlót kellett varrnia, azonban az elmúlt napok botrányos zászlóügyének köszönhetően már négy-ötöt rendelnek tőle. Kifejtette, körülbelül 1 óra munka szükséges ahhoz, hogy elkészítsen egy lobogót.
A budapesti Budafok-Tétény önkormányzatának vezetői csütörtökön 33 magyarországi önkormányzatnak adták át a Tisztességes Választásért Alapítvány által felajánlott székely zászlót. Szabolcs Attila (Fidesz–KDNP), a XXII. kerület vezetője arra emlékeztetett, hogy február 5-én hirdették meg akciójukat, arra kérték a magyar önkormányzatokat, hogy vállaljanak szolidaritást a Székelyföldön élőkkel, és tűzzék ki a székely zászlót.
Bíró Blanka, Létai Tibor, Simon Eszter
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok