Hirdetés

Behívólevéltől a rokkantsági nyugdíj

A katonaságnál szerzett betegsége miatt vált esélytelenné a végvári Domján Sándor Katonai szolgálata idején vált munkaképtelenné a Temes megyei Végváron élő Domján Sándor. Szerinte magyarsága miatt zaklatták, míg idegösszeomlást kapott. Erről tizenhárom évig hallgatott, de most úgy érezte: el kell mondania az igazságot. Honvédelmiek szerint a fiatalember túloz, a tárcának pedig nem áll módjában rokkantsági nyugdíjat biztosítani.

Benkő Levente

Benkő Levente

2006. április 14., 00:002006. április 14., 00:00

„Kedves Eta, Legelső soraimban tudatom veled, hogy nem elég jól érzem magam. Én 17-én rosszul lettem, és be lettem internálva a kórházba Brãilán. A doktornő azt mondta, hogy az idegekkel van baj. (...) eleinte egy pár napig lent voltam a pincében, én nem tudtam magamról (...). Most már jobban érzem magam, csak az a baj, hogy a fejem nagyon fáj, és néha-néha nem tudok magamról semmit. Tudod, hogy én mitől kaptam a betegséget? A maszkával szaladtunk, és tele volt vízzel, ahogy izzadtál, és már nem bírtad azt, hogy ordítottak ránk, meg mindenfélét mondtak, de már nem tudom, hogy mit. (...). Ha jösztök, akkor ne engedjétek Anyut vagy Aput egyedül, mert nehogy megint levigyenek a pincébe, ott, ahol a nemnormálisak vannak, hát borzasztó (...). Várlak”.
Ezekkel az 1993 kora őszén kórházból írt sorokkal adta nővére tudtára a Temes megyei Végváron élő Domján Sándor, (képünkön) hogy a katonai szolgálat alatt súlyosan megbetegedett. „Eddig nem akartam nyilvánosságra hozni a velem történteket, de ennyi hallgatás után úgy döntöttem, elmondom” – indokolta elhatározását a katonai szolgálat idején idegösszeroppanást kapott és emiatt munkaképtelenné vált, ma 33 éves fiatalember, amikor a Krónikához fordult.

Az első pofontól az utolsó körig
Amikor az 1973. március 9-én született Domján Sándort besorozták katonának, kérte: ne vigyék messzire, tekintettel ikertestvérére, Sárára, illetve arra, hogy az ikertestvérek köztudottan nehezen viselik el, ha elválasztják egymástól. Sándor szerint tetézte a bajt, hogy a sorozási kérdőív nemzetiségre vonatkozó kockájában bejelölte: magyar. 1993. április 21-én bevonult katonának Brãilára az UM 01267-es tüzérezredbe. Elmondása szerint jól fogadták, nem volt semmi baj, de alig háromnapos kiskatona volt, amikor hívatták a tiszti szobába, ahol egy őrnagy azt kérdezte tőle, hogy miért hazaáruló. „Azt mondtam, hogy nem vagyok hazaáruló, mire kaptam két nagy pofont” – meséli Domján Sándor. Szerinte a tiszt azért hazaárulózta le, mert a sorozáskor nem jelölte be a kérdőíven, hogy külföldön él egyik rokona. „Édesapám unokatestvérének a lánya él Kanadában, hát nekem olyan távoli rokonom, hogy eszembe se jutott erről említést tenni” – magyarázza.
Ezek után valamennyi otthoni levelet felbontva kapta kézhez, valamennyit hangosan fel kellett olvasnia, és románra fordítania. „Már rettegtem, ha levél érkezett, mert minden levélnek verés volt a következménye, amiatt, hogy szerintük nem az igazat mondom, amikor románra fordítom” – mondja Domján Sándor. Máskor egy tiszt azért kötött bele, hogy miért iszik vizet az udvari csapnál, büntetésül ki kellett takarítania a gazt az ágyúk közül. Azt mondja, három napon keresztül reggel hattól estig kellett dolgoznia, és csak kekszet kapott enni. „Egy alkalommal egy másik tiszt hátravitt a kertbe, ahol rám parancsolt: az ott heverő betonlapokat hordjam arrébb. Egy-egy ilyen betonlap vagy kétszáz kilót nyomott, nem bírtam. Háromig számolok, és viszed! – kiáltott rám a tiszt, de mert nem bírtam, valami gumibotszerűséggel elkezdett verni. Az egyik szemközti blokklakás ablakából egy nénike rászólt a tisztre, hogy miért üt engem, mire ez azt felelte, hogy én szökevény vagyok, móresre kell tanítani. Mint minden veréskor, akkor is eszméletemet vesztettem” – meséli Domján Sándor.
Egy másik alkalommal egy másik tiszt rászólt: „Dã-mi scrumiera!” Nem értette, hogy a hamutartót kell odaadnia, ezért a tiszt mérgesen a fejéhez vágta azt. Azt mondja, amikor 1993 nyarán a szülei a laktanyában meglátogatták, ráparancsoltak: „Ötszáz másodperc áll a rendelkezésedre, és vigyázz miket beszélsz!” Ilyen körülmények között nem mert szólni a bánásmódról, sőt akkor sem számolt be a történtekről, amikor 1993 szeptemberében ötnapos eltávozásra hazaengedték.
Arra a felvetésre, hogy 1993-ban már nem volt kommunista diktatúra, a történteket jelezhette volna a szüleinek, Domján Sándor azt mondja: nem volt mersze hozzátartozóit tájékoztatni, mivel az otthoniaknak írt leveleket is mindig fel kellett olvasnia, és románra fordítania.
Domján Sándor azt mondja, a nagy baj 1993 szeptemberében történt: kivezényelték a sportpályára, amelyet gázmaszkkal az arcán ötvenszer kellett körbeszaladnia. „Ma sem tudom, mi történt velem a sportpályán. Amikor magamhoz tértem, a kórházban találtam magam” – mondja. Domjánt 1993 novemberéig kezelték előbb a brãilai polgári, majd a galaci katonai kórházban, aztán leszerelték. Többszöri kezelés után 1998 februárjában rokkantsági nyugdíjba helyezték, azóta havi 154 erős lejből él, miközben a gyógyszerei havi több mint 300 lejbe kerülnek.

Derült égből villámcsapás
Domjánék végvári lakásában rend és patyolattisztaság fogad, az udvaron virágok nyiladoznak. Sándorék édesanyja a kis nyári konyhában laskát vág, majd míg a felsőházban beszélgetünk, eltűnik hazulról. A Temesváron élő nővér, Etelka azt mondja: öccsének a katonaság előtt nem voltak egészségi problémái, és nem ismert testvérére, amikor 1993 novemberében érte ment Brãilára. „Ijesztően sovány volt, reszketett, mintha nem is ő lett volna. De már tavasszal, amikor az eskületételkor meglátogattuk, látszott, hogy nagyon megviseli a katonaság” – magyarázza Etelka.
Végváron úgy tudják, Domján Sándor mindig csendes, visszahúzódó ember volt. Pataki András, az egyik falutárs elmondja, hogy az egész falut meglepte, amikor Sándort hirtelen leszerelték. Azt mondja: katona korában őt is alaposan megdolgoztatták, és amikor a Steaua utánpótlás-futballcsapata kiszemelte őt kapusnak, éreztették vele, hogy magyar. „Mielőtt belém rúgtak volna, azt hazudtam az őrnagyomnak, hogy fájnak a térdeim, hagyjanak ki a csapatból. Azután békén hagytak” – emlékszik Pataki András. Domján Sándor története a község akkori elöljáróit is meglepte. Kele István volt polgármester szerint furcsállták, hogy a kissé vézna Sándort elviszik katonának, de arra végképp nem gondoltak, hogy a fiatalember ide jut.

Szép élet a katonaélet?
Nevük mellőzését kérő tisztek szerint túlzás, amit Domján Sándor állít. Szerintük az újoncok „betörésekor” néha az emberi képzeletet is felülmúló módszerekhez folyamodhatnak a veteránok, de csak azért, mert valaki magyar, aligha verik meg, ráadásul sorozatosan. „És főleg a tisztek nem vetemednek oda, hogy közlegényeket bántalmazzanak” – mondta az egyik tiszt. Hozzátette: míg a kommunizmus idején valóban gondot okozhatott, ha valakinek nyugaton volt rokona, és minden kétséget kizáróan bizonyos mértékben megfigyelés alatt tartották őt, 1993-ban ez már nem lehetett probléma, hiszen Románia NATO- és európai uniós csatlakozási törekvése éppen a nyugati szövetségesek keresése. Az újoncokkal valóban nem bánnak kesztyűs kézzel, és mindamellett, hogy a napi gyakorlatozás sem leányálom, délutánonként, esténként külön szórakozás gyanánt is rendesen „gyomrozzák” őket az idősebb bakák, de a beavatás szertartásán mindenki átesik, még a civil életben is. Ezzel együtt nem használ a hadsereg hírnevének az ilyen történet, értettek egyet a tisztek.
Domján Sándor egyébiránt kérvényezte a Védelmi Minisztériumnál: járjanak közben, hogy a jelenleginél nagyobb rokkantsági nyugdíjat kapjon. Kérését arra alapozza, hogy betegségét, illetve az ebből fakadó munkaképtelenségét a katonai szolgálat idején szerezte, s ez mind a kórházi bizonylatokból, mind a Temes megyei nyugdíjpénztár 1994. évi határozatából kiderül. A Védelmi Minisztérium illetékesei elismerik, hogy azok a személyek, akik a katonai szolgálat idején részlegesen vagy teljesen elveszítették munkaképességüket, katonai nyugdíjra jogosultak, de azzal hárítja el a Domján kérését, hogy ez az előírás csak a Védelmi Minisztérium állományára vonatkozik, sorköteles katonákra nem, így a tárcának nem áll módjában nyugdíjat biztosítani a megbetegedett sorköteles katonáknak.
Domján a nép ügyvédjéhez, a legfelsőbb törvényszékhez és az államelnöki hivatalhoz is elküldte ez irányú kérelmét, de mindenütt elutasították mondván: a kérdés nem tartozik az ő hatáskörükbe. Csak az Emberi Jogvédő Ligától (LADO) jeleztek még 1999 szeptemberében, hogy nem ártana jogászszal egyeztetni egy esetleges per ügyében. Domján Sándor erre azt mondja: nincs pénze pereskedni.

Csak a per segíthet
„Márpedig, ha rokkantsági nyugdíjat akar a hadseregtől, perre kell mennie” – magyarázza a Védelmi Minisztérium szóvivője. Cristinel Ghiga ezredes szerint csak az igazságszolgáltatás állapíthatja meg dokumentumok, illetve tanúvallomások alapján, hogy a betegség valóban a katonai szolgálat alatt következett-e be, s hogy az érintett jogosult-e a szóban forgó nyugdíjra. „Bármilyen természetű bántalmazást és zaklatást jelenteni lehet szóban vagy írásban, csak az érintetten múlik, hogy bebizonyosodik-e az őt ért sérelem” – mondja a tárca szóvivője.
Domján Sándor háziorvosa, dr. Ungár András szerint nem kétséges, hogy a katonai szolgálat negatívan befolyásolhatta páciense egészségi állapotát. „A katonaság mindenki számára fizikai és pszichikai megterheléssel jár, más kérdés, hogy kinek-kinek mennyire bírja a szervezete” – magyarázza a háziorvos. Számtalan eset tanúsítja: nem mindenki bírja erővel és cérnával a bakaságot. Sokszor előfordult már, hogy egy-egy katona agyonlőtte magát, vagy öngyilkosságot kísérelt meg, olyan is volt, hogy a katona fegyverestől megszökött, és lövöldözött, vagy bajtársaira zúdított fegyvertüzet. Ungár András szerint Domján Sándor betegsége nem teszi lehetővé, hogy munkát vállaljon, a kór nem gyógyítható, de fékezhető, páciense pedig állandó kezelés alatt áll.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 20., csütörtök

A román nemzeti ünnepre kevesli, a magyar napokra sokallja a pénzt az AUR tanácsosa

Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.

A román nemzeti ünnepre kevesli, a magyar napokra sokallja a pénzt az AUR tanácsosa
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Marosvásárhelyen régi vágya teljesülhet a magyarságnak: ötletpályázatot írtak ki a Sütő András-szoborra

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.

Marosvásárhelyen régi vágya teljesülhet a magyarságnak: ötletpályázatot írtak ki a Sütő András-szoborra
2025. november 20., csütörtök

Építészeti szempontból a Kárpát-medence minden történelmi városrésze otthonos a magyar ember számára

Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.

Építészeti szempontból a Kárpát-medence minden történelmi városrésze otthonos a magyar ember számára
2025. november 20., csütörtök

Hivatalos: a Iohannis házaspár kényszervégrehajtását kezdeményezte az ANAF

Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.

Hivatalos: a Iohannis házaspár kényszervégrehajtását kezdeményezte az ANAF
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Lezárják Brassó egyik turistalátványosságát – Veszélyessé vált, sürgős munkálatokra szorul a Zsinór utca

Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.

Lezárják Brassó egyik turistalátványosságát – Veszélyessé vált, sürgős munkálatokra szorul a Zsinór utca
2025. november 20., csütörtök

Összekeverte a pedálokat, kerekesszékes pácienst gázolt halálra egy autós egy egészségügyi intézmény parkolójában

Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&

Összekeverte a pedálokat, kerekesszékes pácienst gázolt halálra egy autós egy egészségügyi intézmény parkolójában
2025. november 20., csütörtök

Gázszag miatt evakuáltak egy zilahi panelházat, egy személy kórházba került

Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.

Gázszag miatt evakuáltak egy zilahi panelházat, egy személy kórházba került
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Szórványban is lehet jövőt tervezni – Ferenczi István Hunyad megyei RMDSZ-elnök a dél-erdélyi magyarságról

A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.

Szórványban is lehet jövőt tervezni – Ferenczi István Hunyad megyei RMDSZ-elnök a dél-erdélyi magyarságról
2025. november 19., szerda

Duplájára nőtt a magas vérnyomással küzdő gyerekek száma 20 év alatt

A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.

Duplájára nőtt a magas vérnyomással küzdő gyerekek száma 20 év alatt
2025. november 19., szerda

Erdélyi arcképcsarnok: kiállítás nyílik Kolozsváron a magyar tudomány napja alkalmából

Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.

Erdélyi arcképcsarnok: kiállítás nyílik Kolozsváron a magyar tudomány napja alkalmából
Hirdetés
Hirdetés