Fotó: Facebook/BBTE/Jancsik Gergő
Kevés a valószínűsége annak, hogy hagyományos formában kezdődjön az új tanév a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen – véli a felsőoktatási intézmény rektora.
2020. július 29., 19:082020. július 29., 19:08
2020. július 29., 20:132020. július 29., 20:13
Daniel David úgy nyilatkozott, hogy az egyetem több forgatókönyvvel is számol az októberben kezdődő 2020–2021-es tanévre, így a fizikai jelenlétet követelő hagyományos oktatási forma lehetőségével is.
Ám a rektor szerint ennek kicsi a valószínűsége, nagyobb esélyt lát egy másik szcenárióra, miszerint az oktatás az idei tanév befejezéséhez hasonlóan online zajlik majd, de elmondása szerint egy hibrid oktatási lehetőséggel is számolnak. Eszerint – magyarázta a nagy múltú felsőoktatási intézmény vezetője az Agerpres hírügynökségnek –
A gólyáknak és végzősöknek is csupán a szemináriumokon és a laborgyakorlatokon kellene személyesen megjelenniük, az előadások esetükben is online történnének, ugyanis a rektor szerint járványügyi szempontból elfogadhatatlan, hogy 100–200 fiatalt összezsúfoljanak egy amfiteátrumba.
Daniel David tovább szűkítette a kört: az említett évfolyamok hallgatóinak sem kellene minden karról személyesen részt venniük a szemináriumokon, csak hivatási szakirányú, azaz a gyakorlati szakmák tanulói és a művészetis hallgatók esetében lenne kötelező a fizikai jelenlét. Rámutatott:
Ebben az esetben 3000-4000 egyetemi hallgatóval több érkezne október elején a kincses városba, mint tavaly, ugyanis az idei felvételin ennyivel többen nyertek felvételt.
„A másik forgatókönyv, amit egyáltalán nem szeretnénk, hogy a kormány arra kötelez, hogy a teljes oktatási folyamat online módon történjen” – fogalmazott a rektor. Aki ebben az esetben inkább a hibrid változat érvényesítését tartaná észszerűnek.
Eszerint az olyan gyakorlati oktatást, kísérletezést feltételező szakok esetében, mint a biológia, kémia, fizika és egyéb természettudományi ágak, valamint a színművészeti, sport és egyes teológiai szakok esetén egyes tárgyak hagyományos oktatást feltételeznének. Igaz, csak az elsőéves hallgatók és a végzősök esetében, és ők is csak a szemináriumok és labormunka idejére látogatnák az egyetemet.
Daniel David indoklása szerint az alapképzésen, illetve magiszteri képzésen utolsó évben lévő hallgatóknak meg akarják adni a lehetőséget, hogy kutathassanak az államvizsga-dolgozatukhoz, disszertációjukhoz. Akárcsak a doktori képzésben részt vevőknek, akik esetében szintén hagyományos formában zajlana az oktatás, de a rektor szerint ez a kategória nem számottevő.
– fogalmazott a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektora. Rámutatott, az, hogy milyen formában történik majd ősztől az egyetemi oktatás, az egész közösséget érinti, hiszen Kolozsváron az egyetemisták a lakosság 15 százalékát adják, míg Bukarestben ez az arány csak 5 százalék.
A kincses városban, mint ismeretes, elsősorban az ingatlanpiacra van nagy hatással az egyetemisták jelenléte, hiszen a tavaszi távozásuk óta a bérlemények jó része üresen áll. Ráadásul amiatt, hogy a külföldi turisták is elmaradoztak, az eddig Airbnb rendszerben kiadott, szépen felújított lakások is kikerültek a piacra.
Az ingatlanügynökök szerint az, hogy ősztől lesz-e hagyományos egyetemi oktatás vagy sem, az ingatlanpiacra is hatással lehet, ugyanis – mivel a kincses városban sokan befektetési céllal, bérbeadási szándékkal vettek lakást – a bérlemények árának alakulása az eladó lakások árára, és így a teljes kolozsvári ingatlanpiacra kihat.
Határozottan érződik, és valószínűleg fokozódni fog a válság a kolozsvári ingatlanpiacon, amely szorosan kapcsolódik az albérletpiachoz. Az egyetemi élet megszűnésével a bérpiac összeroppant, a lakások pedig továbbra is drágák. A lapunknak nyilatkozó ingatlanközvetítő felhívta a figyelmet, hogy bár sokan szeretnének olcs&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A jövő évi érettségi kompetenciavizsgáit április 12-23. között tartják – jelentette be kedden az oktatási minisztérium.
Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.
Marosvásárhely felkerült az európai szecessziós városok térképére – jelentette be kedden a Maros Megyei Tanács által létrehozott Visit Maros Egyesület.
Megközelítette az 1500 kilométert a romániai gyorsforgalmi úthálózat hossza, miután hétfőn délután átadták az A7-es moldvai autópálya legújabb, Adjud és Bákó közötti, 47,10 kilométeres szakaszát.
Nem mindennapi eseménynek lehettek szemtanúi a Szatmár megyei Vámfalu lakosai: láthatták, amint az alpolgármester egy robogón „végigszáguld” a településen, kezében egy tüzérségi lövedékkel.
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!