
Fotó: Haáz Vince
A Kovászna megyei Sanitas nem hagyja annyiban, hogy a minisztériumok törvénytelenül megadóztatták az egészségügyi dolgozóknak járó ételpótlékot, illetve nem biztosították valamennyi alkalmazott számára a törvény által szavatolt üdülési utalványt.
2018. október 16., 17:122018. október 16., 17:12
Bírósághoz fordul a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei kirendeltsége, mivel a hatóságok törvénytelenül vetettek ki adót az ételpótlékra, illetve a kórházi alkalmazottak többsége nem kapta meg a törvény által szavatolt üdülési utalványt. Vasile Neagovici szakszervezeti bizalmi keddi sajtótájékoztatóján elmondta,
Neagovici rámutatott, tavaly sikerült kiharcolni, hogy a megszüntetett élelmiszer-utalványok helyett ételpótlékot kapjanak az alkalmazottak, így ez év januárjától 314 lejjel egészítették ki a béreket. Az intézkedés elsősorban azoknak jelentett nagy segítséget, akiknek nem emelték meg a fizetését, vagyis az ápolóknak, a kisegítő személyzetnek, gyógyszerészeknek, kémikusoknak, pszichológusoknak, irodai alkalmazottaknak.
A munkaadók júniusig halogatták a döntést, majd végül levonták az adót, így jelenleg a pótlék nettó 180 lej. Ez túlkapás, hiszen az ételpótlék megadóztatására nincs törvény, az adótörvénykönyvben nem szerepel ez az előírás” – részletezte a szakszervezeti bizalmi.
Véleménye szerint a juttatásnak ebben a formában nincs semmi értelme: rátehették volna a fizetésre, vagy a napi nyolc lejből bevezethették volna a tej-kifli programot. Az egészségügyben dolgozók mintegy 40 százalékának nem emelték a fizetését, az ételpótlék megadóztatásával csökkent a nettó jövedelmük – emelte ki Neagovici, aki szerint az ügyben az a felháborító, hogy még a törvényt sem módosították, egyszerűen csak utasítgatták a kórházakat.
Vasile Neagovici szerint az ételpótlék megadóztatására nincs törvény, az adótörvénykönyvben nem szerepel ez az előírás
Fotó: Bíró Blanka
A bértörvény előírja, hogy minden közalkalmazottnak meg kell kapnia az üdülési csekket, ám az ország több kórházában mégsem tudták kiadni, mert a bevételük ezt nem tette lehetővé. Hasonló a helyzet Kovászna megye négy kórházában is. Neagovici szerint
„Megvizsgáltuk a helyi kórházak büdzséjét, és bebizonyosodott, hogy a betegellátás minőségének rovására menne, ha kiadnák az alkalmazottaknak az üdülési csekkeket. Például a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház bevétele egy százalékkal csökkent egy év alatt, miközben minden drágult” – részletezte a szakszervezet elnöke. Neagovici elfogadhatatlannak tartja, hogy a közalkalmazottak egy része csak azért nem kapja meg a törvény által szavatolt juttatást, mert a kormány nem különít el erre pénzforrást. Jelezte:
A törvény mellettük áll, viszont végül mégiscsak a minisztériumoknak kellene megoldást találniuk, mert ha jogerős ítélet kényszeríti a kórházakat a törvénytelenül lekanyarított adó visszafizetésére és az üdülési utalványok kiadására, azt úgysem tudják majd a saját büdzséjükből fedezni.
Vasile Neagovici ugyanakkor pozitívumokról is beszámolt: elmondása szerint a gyakorlatban, a rendszer működésén is érződik az orvosok és egészségügyi asszisztensek béremelésének jótékony hatása. „Most végre a rezidens orvosok elfoglalják az állásokat a kórházakban, nem mennek külföldre. Utolsó pillanatban lépett a kormány, hiszen fennállt annak a veszélye, hogy be kell zárni a kórházakat, mert nem lesz orvos, aki dolgozzon” – részletezte a szakszervezet megyei vezetője. Kifejtette,
Egyre több az orvos, javul a szolgáltatás minősége, hiszen most már nincsenek rászorulva, hogy magánrendelőkbe rohanjanak, inkább több ügyeletet vállalnak. Az elmúlt három évben az asszisztensek fizetése is megháromszorozódott. A bizalmi úgy tudja, az alkalmazottak hozzáállása is sokat javult, sok orvos visszautasítja a hálapénzt, hiszen a fizetésből is jól meg lehet már élni.
„Még mindig vannak, akik éltetik a régi beidegződéseket, elveszik, elvárják a hálapénzt, miközben ezt a betegek is fenntartják azzal a tévhittel, hogy ha nem adnak borítékot, nem kapnak megfelelő ellátást. A minisztérium agresszív kampányt ígért az egészségügyben a korrupció visszaszorítása érdekében, ám erre végül nem került sor” – mondta Vasile Neagovici.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!