Zakariás Zoltán: bármikor készek vagyunk tárgyalni azokkal, akiknek komoly ellenvetésük van
Fotó: Gábos Albin
Elsősorban a gyermekek születési önazonosságát védené az Erdélyi Magyar Szövetség RMDSZ-es színekben mandátumot szerzett parlamenti képviselőinek – Kulcsár-Terza Józsefnek és Zakariás Zoltánnak – a gyermekvédelmi törvény módosításáról szóló törvénykezdeményezése. Ennek lényegét Zakariás Zoltán ismertette a Krónikával.
2022. január 25., 14:532022. január 25., 14:53
– Mi késztette arra, hogy kidolgozzák a román gyermekvédelmi törvényt módosító kezdeményezésüket? Hol szorul korrigálásra a romániai jogszabály?
– A nyáron megvizsgáltuk a román gyermekvédelmi törvényi hátteret, hogy mennyire védi a gyermek születési önazonosságát. Kiderült, hogy egyetlen jogszabályt kell módosítani, a gyermekvédelmi törvényt, a 2004/272-es számút. Ebben le van írva, hogy a gyermeknek joga van azonossága megállapítására és megőrzésére.
Abból indultunk ki, hogy a születési okiratba – az első civil okirat, mely a gyerekről készül – milyen elemeket írnak be. Négy ilyen elem van: a gyerek neve, neme, állampolgársága és nemzetisége.
Gyakorlatilag kimondtuk, hogy ezek alkotják a gyermek születési önazonosságát, és azt is, hogy ezeket hogyan határozzák meg. Az eddig is benne volt, hogy a gyermek nevét a szülők adják, ez így maradt. Újdonságként beírtuk, hogy a nemét az az orvos állapítja meg, aki levezette és megállapította a születést. Ha nem szülészeten történik, akkor általában a háziorvosnak kell megállapítania a születést.
– Az önazonosság kérdésénél a négy elem között szerepel a nemzetiség kérdése is. Ez jelenleg nincs iktatva születés után?
– Van itt egy félreértés, ugyanis elsőre mindenki a születési bizonyítványra gondol. A születési bizonyítvány (certificat de naștere) a születési okirat (act de naștere) kivonata. Ez két különböző okmány, az előzőben nem szerepel minden elem, ami az utóbbiban igen. A születési okirat a lakosság-nyilvántartónál van archiválva, erről készítenek egy kivonatot, amikor a születési bizonyítványt kérjük. Utóbbiban a nemzetiség már nem szerepel, csak a születési okiratban.
– Nem szülhet vitát vegyes házasság esetén, hogy a gyerek milyen nemzetiségű legyen?
– Létezhet ilyen eset, de ez már egy másodlagos szabályozás tárgya. Ha ez a kérdés felmerül, a kormánynak végrehajtási utasításként el kell fogadnia egy procedúrát erre. A törvény az ilyen esetekre nem tér ki.
Amikor a születési okiratba bekerül a nemzetiség, legyen meghatározva, hogy ezt ki dönti el: a szülők
Fotó: Haáz Vince
– Milyen további módosításokat tartalmaz a kezdeményezés a szexuális nevelésre vonatkozóan?
– Az előbb említett a legfontosabb módosítás, de még van kettő: az egyik a szexuális egészségneveléssel kapcsolatos. Erről vita zajlik a parlamentben, mivel jelenleg az szerepel a törvényben, hogy az iskolai programban félévente legalább egyszer szerepelnie kell szexuális nevelési órának a szexuális úton terjedő betegségek és a kiskorúak terhességének megelőzése érdekében. Létezik egy törvénytervezet a képviselőházban, mely kiveszi a cikkelyből a szexuális szót és általános megfogalmazást alkalmaz. Egyszer átment, de az államelnök visszaküldte újratárgyalásra, többek között az említett okból.
Nem tudjuk, mikor lesz napirendre tűzve, és mi lesz a végső döntés. Ettől függetlenül azt javasoljuk, hogy szexuális egészségnevelésnek nevezzük, s azt is, hogy amennyiben a szülők úgy gondolják, legyen joguk kivenni a gyereket erről az óráról, mivel ennek a felelőssége elsősorban rájuk tartozik.
Ezt a cikkelyt kiegészítettük azzal, hogy védeni kell minden olyan tartalomtól, amely a születéskor megállapított nem megváltoztatására, illetve a homoszexualitás népszerűsítésére vonatkozik.
– Utóbbi módosítás kapcsán olyan vádak érték a kezdeményezést, hogy a sokak által „homofóbnak” nyilvánított magyar gyermekvédelmi törvény mása. Volt egyfajta inspirálódás a magyar jogszabályból?
– Nem tagadtuk soha, hogy az ötlet a magyar törvény elfogadása kapcsán született. Viszont már többször leszögeztük, hogy ez nem a magyar törvény másolata, hiszen teljesen más törvényi környezetben van, sok új elemet tartalmaz – például az önazonosság kérdését.
Az utolsó rész megfogalmazása hasonlíthat ugyan, de nem másolata a magyar törvénynek: egy meglévő cikkelyt egészítettünk ki.
Fotó: Haáz Vince
– Kiknek mutatták be eddig a kezdeményezést, kiknek a támogatására számítanak?
– A törvénykezdeményezést tavaly december 23-án iktattuk, egyelőre az RMDSZ-frakcióban lett bemutatva. Nem született konkrét döntés, hogy frakciószinten támogatják, vagy nem, mindenkinek saját belátására lett bízva, hogy aláírja, vagy sem, így iktatáskor hét aláírás lett. Innentől elkezdődött a támogatásszerzés.
Úgy értékeljük, a szenátus lesz az első ház, amely tárgyalhatja. Amikor február elsején megkezdődik az ülésszak, elkezdünk egyeztetni a felsőház frakcióival, szenátorokkal, hogy megszerezzük a támogatásukat. Nem tudok előrejelzésekbe bocsátkozni, de az eddigi nyilatkozatok alapján mindkét nagy pártban, a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) és a Szociáldemokrata Pártban (PSD) is van valószínűleg egy többség, mely támogatná. Sok függ attól is, hogy az Európai Bizottság reagál-e, vagy sem a törvénykezdeményezésre. Ha reagál, nem tudni, követi-e visszalépés, meghátrálás. Bízunk benne, hogy többséget fog szerezni, hiszen a kezdeményezés legnagyobb része teljesen logikus és hiánypótló a részletezésben.
– Tehát számítanak arra, hogy Brüsszel részéről érkezik egyfajta állásfoglalás ezzel kapcsolatban?
– Magamtól nem számítanék, de miután láttam, hogy a magyar törvény kapcsán milyen vehemens reakciók születtek, nem tudom kizárni. Ha bizonyos körök, csoportok, társaságok érzékenyítik az Európai Uniót, az Európai Bizottságot, elképzelhető. Tudjuk, az EB többször elmarasztalta Romániát, hiszen az LMBTQ-közösségek szempontjából nem megengedő a hazai törvényalkotás. Mi is többször kifejtettük, hogy ezt rendezni kell, de ezek a jogszabályok a felnőttekre vonatkoznak. A mi kezdeményezésünknek nincs köze ehhez, hiszen 18 éven aluli gyerekekről van szó és azok védelméről.
– Ebben a kérdésben elég nagy a befolyásuk a civil szervezeteknek, egyházaknak. Részükről számítanak-e támogatásra, vagy akár ellenállásra?
– Ha az ortodox egyházra gondolunk, mely eléggé konzervatív nézeteket vall ezekben a kérdésekben, nem hiszem, hogy lenne különösebb állásfoglalás. A többi egyház részéről nem tudom. De ha felmerülne, készek vagyunk bárkivel leülni, megbeszélni a kezdeményezés lényegét. Mert ha valamilyen ellenvetés születik, azt véleményem szerint csak a szöveg felületes kezelése vagy nem megfelelő ismerete okozhatja. Bármikor készek vagyunk tárgyalni azokkal, akiknek komoly ellenvetésük van.
– Hogy látja, mikor kerülhet a plénum elé a kezdeményezés?
– Egyelőre be van jegyezve a képviselőház iktatójába, de nem lett még bejegyezve a törvényhozási folyamatba. Ez a következő napokban, hetekben megtörténik. Ha jól sejtjük, a szenátus lesz az első ház, mely tárgyalja. A felsőházban limitált az idő, 30 munkanap. Amennyiben ennyi idő alatt nem kerül a plénum elé, hallgatólagosan elfogadódik. Utána átkerül a képviselőházba, ahol viszont nincs terminus; annak függvényében, hogy milyen támogatást sikerül összeszedni, napirendre kerül a bizottságokban. Elképzelhető, hogy a tavaszi ülésszak idején a képviselőházban is haladhat a kezdeményezés, melynek elfogadásához egyszerű többségre van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az AI-detektív (DetectivulAI) elnevezésű platform az első Romániában létrehozott platform, amely azonosítja a mesterséges intelligencia által létrehozott deepfake tartalmakat.
A tető részben beomlott, a falak is veszélyesen repedeznek, a helyszínt benőtte a gaz. A község polgármestere szerint a közöny és a felelőtlenség vezetett oda, hogy a Maros-völgye egykori szimbóluma, a Mocsonyi-kastély mára életveszélyes állapotba került.
Bűnügyi felügyelet alá helyeztek egy Beszterce-Naszód megyei 17 éves fiút, akit három alkalommal is jogosítvány nélküli vezetésen értek a rendőrök.
Az egyházak a magyarság szülőföldjén való megmaradását szolgálják, és ez a megmaradás, a nemzet boldogulása Magyarország legfontosabb célja Szent István óta – hangoztatta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár pénteken Szatmárnémetiben.
Elhalasztotta az ítélethirdetést a Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát rendházból való kilakoltatását kezdeményező helyi önkormányzat által indított perben nagyváradi bíróság pénteken.
A szó szoros értelmében alacsonyan szállt egy személyautó Nagyváradon szerdán este.
Rendőrségi eljárás indult, miután Daniel Cioabă önjelölt „romániai romakirály” fia a beszámolók szerint teherbe ejtette 14 éves „menyasszonyát”, akit a szülők választottak ki számára.
Az ősi magyar szablya egyszerre fegyver, tárgyi örökség és identitáshordozó elem. A tízéves évfordulóját ünneplő Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskoláról Ungurán Lehel vezetővel beszélgettünk.
Az úttest szélén közlekedő három gyalogost gázolt el egy tökrészeg sofőr Brassóban csütörtök este. Az áldozatokat súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Új szakaszba lépett az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve, amit román–magyar határ menti együttműködés révén valósítanának meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!