A megígért „közigazgatás és ítélkezés az illető néphez tartozó személyek által” elve a párt értelmezése szerint az önrendelkezés elvét rögzíti
Fotó: Biró István
Az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó gyulafehérvári nyilatkozatban száz éve tett ígéretek betartását kéri a román centenárium napján kiadott közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt.
2018. december 01., 17:562018. december 01., 17:56
2018. december 01., 17:582018. december 01., 17:58
Az MTI-hez eljuttatott szombati nyilatkozatban az EMNP országos elnöksége kinyilvánította: a párt tiszteletben tartja a románság nemzeti ünnepét, de nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az erdélyi magyar közösség száz éve állandó asszimilációs nyomásnak van kitéve, folyamatos támadások érik, és a központosított bukaresti hatalom másodrendű polgárokként kezeli az erdélyi magyarokat.
Az EMNP megállapította:
A megígért „teljes nemzeti szabadság” a párt szerint mindmáig vágyálom, Románia nem tartja tiszteletben a magyarok önrendelkezéshez való jogát. A megígért „saját nyelven biztosított oktatás” csorbulását a párt szerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) esete bizonyítja.
A megígért „közigazgatás és ítélkezés az illető néphez tartozó személyek által” elve a párt értelmezése szerint az önrendelkezés elvét rögzíti. A román állam azonban nem hajlandó ezekről érdemi párbeszédet folytatni, s helyette ellenségképet gyárt az autonómiát követelő tömegekből.
A gyulafehérvári nyilatkozatban szereplő „egyenlő jogok és teljes autonóm vallásszabadság az állam minden felekezete számára” elv a párt szerint szintén nem teljesült. Az EMNP ezt azzal példázza, hogy
„Hisszük és valljuk, hogy a száz évvel ezelőtt keltezett dokumentumban megfogalmazottak valódi békét, stabilitást és fejlődést eredményeznének, s ennek Románia minden polgára – nemzeti vagy felekezeti hovatartozástól függetlenül – haszonélvezője lenne. Nem kérünk mást, csak ennyit: a százéves ország tartsa be végre százéves ígéreteit!” – áll az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) centenáriumi nyilatkozatában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!