Kiáll a több évszázados szimbólumok változatlan alkalmazása mellett az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület, mely a Székelyudvarhely címerét ért „nemtelen támadás” és annak visszhangja kapcsán fogalmazta meg állásfoglását.
2022. február 07., 16:442022. február 07., 16:44
„A szervezet elképesztőnek tartja, ami ma Romániában megtörténhet, hogy szó szerint az utcáról támadásokat lehet intézni tudományosan megalapozott, hivatalosan elfogadott jelképek ellen” – olvasható a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben. Ebben az egyesület elnöke, Szekeres Attila István, a címertudományok doktora kifejti: a címerek jellemzője az állandósult használat, minél régebbi egy címer, annál értékesebb.
A szakértő ugyanakkor keserűen állapítja meg, hogy Kolozsvár városa hat és fél évszázados címerrel büszkélkedhetne, ám az 1990-es években az akkori városvezetés lecserélte azt egy, a címertan szabályait be nem tartó furcsa jelképre, és bár megtörtént a politikai változás a város vezetésében, még most sem igyekszik visszaállítani történelmi címerét.
A közlemény emlékeztet, hogy Székelyudvarhely címerének ügyét a legfőbb ügyészség vizsgálja, mivel egy állatvédő egyesület feljelentette, arra hivatkozva, hogy a jelkép állatkínzásra bujt fel.
A székelyföldi város címerét tavaly fogadta el a kormány, a karddal átszúrt szív az áldozathozatal jelképe, a medvefej a bátorságé, ezek a jelképek több mint fél évezredesek, és Székelyudvarhely címerében, pecsétjében való használatuk több mint három évszázados, mutat rá Szekeres.
a Hargita megyei címervizsgáló bizottság, a bukaresti övezeti heraldikai bizottság és a Román Akadémia Országos Címertani, Genealógiai és Pecséttani Bizottsága kedvezően véleményezte, majd a közigazgatási minisztérium terjesztette fel kormányhatározatra, de a parlament Törvényhozói Tanácsa is rábólintott.
„Szeretnénk tudatosítani, mint ahogyan az utcáról betévedt ember nem írhatja elő a sebészorvosnak, hogy a páciens veséjét műtse meg a mája helyett, úgy a heraldikában sem kellene az útszélről bekiabálni. A címertudományt hagyják a címertudósokra!” – összegez Szekeres Attila István.
A román kormány tagjait és több állami intézmény képviselőit is vizsgálja a bukaresti főügyészség Székelyudvarhely címere miatt, amely egy állatvédő szervezet feljelentése szerint állatkínzásra buzdít.
Szekeres Attila István heraldikus szomorúnak tartja, hogy olyanok kötnek bele Székelyudvarhely címerébe, akiknek semmi közük hozzá.
Vizsgálatot indított a bukaresti legfőbb ügyészség Székelyudvarhelyi friss címere, mégpedig az azon megjelenő átszúrt medvefej ügyében – jelentette be csütörtökön Gálfi Árpád, a székely anyaváros polgármestere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!