Szekeres Attila István heraldikus egyszerre tekinti nevetségesnek és szomorúnak az udvarhelyi címerrel kapcsolatos kifogást
Fotó: Szekeres Attila István
Szekeres Attila István heraldikus szomorúnak tartja, hogy olyanok kötnek bele Székelyudvarhely címerébe, akiknek semmi közük hozzá. „Olyan ez, mintha valaki bemenne az utcáról, és azt mondaná az orvosnak, hogy ne a páciens lépét, hanem a máját vegye ki” – illusztrálta a helyzetet a Krónikának a szakértő annak kapcsán, hogy egy állatvédő szervezet feljelentése nyomán a bukaresti főügyészség eljárást indított a székely anyaváros jelképe ügyében.
2022. január 29., 15:082022. január 29., 15:08
Mint megírtuk, a legfőbb ügyészség vizsgálatot indított Székelyudvarhely tavaly elfogadott címere ügyében, mégpedig a szimbólumon megjelenő átszúrt medvefej miatt. A polgármesteri hivatalhoz eljuttatott átiratban megfogalmazott gyanú szerint „állatok ellen elkövetett kegyetlenség bűncselekményére bujt fel a behunyt szemű medvefejet átszúró ezüst színű penge”, mely a címerben látható. A sokakból megütközést kiváltó feljelentés és kivizsgálás kapcsán kikértük Szekeres Attila István heraldikus véleményét. Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke a Krónikának elmondta, hogy
Kiemelte, ez egy úgynevezett in rem vizsgálat, azaz nincs megnevezve a gyanúsított – így tulajdonképpen mindenki gyanúsított, aki a címerelfogadásban bármilyen módon érintett, azaz attól elkezdve, aki kezdeményezte a jelkép elfogadását, a városi tanács tagjain, a polgármesteren, a megyei és az övezeti címervizsgáló bizottságon, az Országos Heraldikai Társaságon, a közigazgatási minisztériumon és az országos Törvényhozó Tanácson át egészen a kormányig és a miniszterelnökig, hiszen ők is aláírták a címer elfogadásáról szóló határozatot.
„Mondanám, hogy nevetséges a vád, de inkább szomorú, hogy egy címerbe olyanok kötnek bele, akiknek semmi közük hozzá. Olyan ez, mintha valaki bemenne az utcáról, és azt mondaná az orvosnak, hogy ne a páciens lépét, hanem a máját vegye ki. A címertan egy szakma, amit Romániában nagyon kevesen művelnek. Aki nem ért hozzá, az nem kéne, hogy beleszóljon” – szögezte le a sepsiszentgyörgyi heraldikus.
Szekeres Attila István ismertetése szerint ez ősi jelkép, bizonyíthatóan több mint fél évezredes, illetve az is bizonyítható, hogy Székelyudvarhely több mint háromszáz éve használja címereként, pecsétjeként. A tavaly elfogadott címert Mihály János tervezte az ősi címer alapján – tulajdonképpen ez az eredeti székelyudvarhelyi címer, módosítás nélkül.
A heraldikus kitért arra is, hogy több címerben is láthatunk hasonló szimbólumokat, megölt vagy elpusztult állatokat. Például Románia címerének második mezejében szerepel Moldva jelképe, amely egy levágott tulokfej, vagy például az alsó beékelésben, az ötödik mezőben Dobrudzsa címerében két delfin „szárazra vetetten”, ugyanis nincsenek vízben. Nyárádszereda tavaly elfogadott címerében – amelyet épp Szekeres Attila István tervezett a Bocskai-címer alapján – egy szemén átnyilazott oroszlán található. Vargyas település jelképében megjelenik a Daniel család címere egy átnyilazott nyakú hattyúval. A sort lehetne folytatni, sőt kiegészíteni akár azzal is, hogy bár ma használt címerekben nem jelenik meg, rengeteg olyan történelemi címer van, amelyekben kardra szúrt török vagy tatár fej látható.
A címerek elemei kapcsán a heraldikus azt is elmagyarázta, hogy a régi címerleírásokban általában nem szerepelt, mi mit jelképez – így Székelyudvarhely esetében sem –, biztosra csak akkor lehet magyarázatot adni, amikor például egy adománylevélben részletesen leírták, hogy milyen címert adományozott az uralkodó, részletezve a jelképek jelentését. Utólagosan lehet magyarázni a címer szimbolikáját a hasonló példák alapján. „Az elmondható, hogy az átszúrt szív az önfeláldozás jelképe, ugyanúgy, mint Háromszék vagy Kovászna megye címerében is. Marosvásárhely (Székelyvásárhely) 1616-ban bővített és mai címerében is ott látható a karddal átszúrt medvefej. A medvefej a bátorság jelképe akár átszúrva, akár nem” – részletezte a heraldikus.
Szekeres Attila István azt is elmondta, hogy az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület román és magyar nyelvű közleményt tervez kibocsátani a Székelyudvarhely címere kapcsán indult eljárás ügyében, a tisztánlátás érdekében.
Vizsgálatot indított a bukaresti legfőbb ügyészség Székelyudvarhelyi friss címere, mégpedig az azon megjelenő átszúrt medvefej ügyében – jelentette be csütörtökön Gálfi Árpád, a székely anyaváros polgármestere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás