Fotó: Nagy Orsolya
2009. május 11., 09:162009. május 11., 09:16
„Máskor is voltak rossz időszakaink, és kilábaltunk belőle, most miért lenne másképp?” – vélekedett a Krónika kérdésére egy nagyváradi vendéglő vezetője, hozzátéve, feladni nem szabad, s a legtöbb, amit tehet, az, hogy türelmesen kivárja a gazdasági válság végét. Azzal szinte valamennyi étteremműködtető egyetért, hogy egyik fő bevételi forrásuknak a szervezett események, lakodalmak, keresztelők, elsőáldozások, kicsengetések számítanak. Azonban a menü ezekben az esetekben is megsínyli a válságot, van, aki a desszertről mond le, más a korábban megszokottnál kevesebb személyt lát vendégül.
| A magyar lakosság egyre inkább otthon étkezik, kevesebbet jár étterembe. A GfK Hungária Piackutató Intézet Étkezési szokások 2009 című kutatásainak legfrissebb adatai szerint a rendszertelen táplálkozás trendje tovább folytatódik, s egyre inkább az otthont választják étkezéseik helyszínéül a munkahely, iskola, vendéglő, étterem és gyorsétterem helyett – mondta el Dörnyei Otília ügyfélkapcsolati igazgató. Hangsúlyozta: az országos felmérést kétévente végzik el a 15 év feletti lakosság körében, a megkérdezett 1000 fő kor, nem, foglalkozás, regionalitás szempontjából egyaránt reprezentatív. Az ebéd továbbra is a leggyakoribb főétkezésnek számít, ezzel párhuzamosan azonban tovább nőtt a vacsorát előnyben részesítők aránya. Átlagos hétköznapokon a megkérdezettek fele 3 alkalommal étkezik. 2007-hez képest viszont többen vannak azok, akik csak napi 2 alkalommal étkeznek. A húsok kedveltsége az elmúlt évek során sem változott, jelenleg is szárnyashúst fogyaszt legszívesebben a válaszadók 94 százaléka. 2007 óta 5 százalékkal növekedett a nem dohányzók száma, az alkoholfogyasztást bevallók aránya csökkenő tendenciát mutat, a rendszeresen sportolók száma nem növekedett. Az ügyfélkapcsolati igazgató felhívta a figyelmet a vadhús fogyasztásának 10 százalékos emelkedésére a két évvel ezelőtti adatokhoz képest, valamint az ízesített joghurt töretlen népszerűségére, hiszen fogyasztása eddig nem csökkent. A társadalom 2 százalékát alkotó „felső klasszik” a leginkább egészségtudatos szegmens, akik a szárnyashús mellett kedvelik a halat, viszont gyakran fogyasztanak szárazárut és fehér kenyeret. Alkoholfogyasztásukra a borfogyasztás a legjellemzőbb. Átlag felett kedvelik a felvágottakat, a fehér kenyeret, az ízesített joghurtokat és a fagylaltot. A 7 százalékos „városi alsóközép” réteg nem tud, de nem is szeret éttermekbe járni. Kedvenc ételeik a sertéshús, a burgonya, a fehér kenyér, valamint a tojás. Gyakrabban fogyasztanak teát, mint kávét. A társadalom 13 százalékát alkotó „szegény munkásréteg” rendszertelenül étkezik, főétkezése a vacsora; kedvenceik a sertéshús, a burgonya, a tojás és a tej. Alkoholfogyasztásukra a sör jellemző, és gyakori kávéfogyasztók. A 25 százalékot kitevő „szegény nyugdíjasok” szinte soha nem járnak éttermekbe, rendszeresen étkeznek, főétkezésük az ebéd. Kedvelik és gyakran fogyasztanak szárnyashúst, zöldségeket, tésztafélét, tojást és tejet. Nem jellemző rájuk az alkoholfogyasztás és nem dohányoznak. A társadalom legalján elhelyezkedő, 18 százalékot kitevő „underclass” rétegre a rendszertelen táplálkozás a legjellemzőbb. Tradicionális ételeket fogyasztanak, amelyeket sertéshúsból, burgonyából készítenek. Ők a leginkább dohányzó és a legrendszeresebben alkoholt fogyasztó szegmens. Hasonló trendekre mutat rá a Nielsen piackutató legújabb, éttermi étkezési szokásokról készített globális felmérése is, amelyből kiderül, a válság hatására az európaiak kevesebbet költenek vendéglőben való étkezésre. |
Az utóbbi hónapokban Marosvásárhelyen egyre több kisvendéglő vagy gyorsétterem ajtaján olvasható a Meniu de criză, vagyis a válságmenü felirat. Az ajánlat azonban inkább marketingfogásnak számít, mintsem komolyabb vendégbarát gesztusnak. Az éttermek többsége ugyanazt a menüt kínálja – ugyanazon az áron, mint addig. Egy háromfogásos menü ára a legtöbb helyen kilenc és tíz lej között mozog, amiért helyenként jól lehet lakni, máshol viszont valamivel még ki kell pótolni.
„Egy igazi vendéglős nem használja ki a gazdasági válságot ilyenszerű pofátlanságra” – állítja a város legnagyobb gyorsétteremláncának társtulajdonosa, Orbán József. A többek között a főtéri Leót és Pandát, illetve a kornisai Dublin Irish Pubot vezető vállalkozó szerint gusztustalan, a vékony pénztárcájú vendéget megalázó reklámfogás ez. Mint mondja, az ő vállalkozását is jócskán megérintette a válság szele, azonban másként próbál ellene védekezni. „Sajnos elég sok munkatársat le kellett építenünk, másrészt kezdünk jobban odafigyelni a gáz- meg villanyórákra” – fejtette ki. Hozzátette: bizonyos ételeknél mintegy tíz százalékot faragott az adagok nagyságából, de ez esetben az árakat húsz százalékkal csökkentette. Nem tartja túl jó ötletnek a fix menü bevezetését Valkay Ferenc sem.
A Tip-Top vendéglő tulajdonosa azt állítja, hogy ennek alkalmazása és reklámozása jócskán csökkenti az étterem szintjét. „Mi inkább kedvezményekkel próbálunk kedveskedni törzsvendégeinknek” – árulta el Valkay, hozzátéve, hogy mindezt olyan körülmények között, hogy a hús beszerzési ára nem csökkent, az importból származó zöldségeké pedig egyenesen nőtt. „Az emberek meggondolva költekeznek, egyre ritkábban szerveznek céges bulit, és bizony már arra is volt példa, hogy a hagyományos sátoros ünnepek alkalmával eltervezett családi összejövetelt is visszamondták” – panaszkodott a közkedvelt vendéglő és panzió tulajdonosa.
A két vendéglőt és egy gyorséttermet működtető Ferenczi János szórakoztató programokkal próbálja megfogni vendégeit. A Marosvásárhely koronkai kijáratánál megnyitott Don Pepe vendéglőbe rendszeresen hív zenészeket és rendez karaokepartikat. „Ilyenkor sokan gyűlnek be, de a befektetés is nagy. Gyakran azon veszszük észre magunkat, hogy semmivel sem nyerünk többet, mint egy átlagos napon. Mégis valami különlegességgel meg kell fogni a vendéget” – vélekedett Ferenczi, aki a Don Pepe különlegességei közé sorolta a füstölt oldalast is. A tulaj már csak azért is büszke erre, mert, mint mondja, „Vásárhelyen mindenki csak a miccset meg a flekkent kínálja”.
Másként érzékelik a válság hatását a sepsiszentgyörgyi vendéglátósok: van aki szerint elkeserítő, és van aki szerint nem vészes. Kovács István a szállodát, éttermet, bárt és klubot magában foglaló Park-komplexum tulajdonosa, és ugyanakkor a SVESZ– a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó-ipari Egységek Szövetségének az elnöke. Elmondása szerint nagyon érződik a pénzügyi és a gazdasági válság hatása az ágazatban. Mint tájékoztatott, elsősorban a szállóvendégeknél tapasztalható 90 százalékos visszaesés, de ez tovább gyűrűzik. A városközpontban, mégis csendes park közepén megbúvó szállodában már csak üzletemberek foglalnak szobát, elmaradtak a turisták, a gyakori magyarországi vendégek, a szervezett csoportok. Idén első alkalommal érdeklődés hiánya miatt elmaradtak a húsvéti programok, a közös tojásfestés is.
| Improvizált megoldás. Sokan bármit megtesznek a vendégek bevonzásáért |
A vendéglőben is tapasztalható a visszaesés. Kovács István szerint elsősorban az látszik, hogy a vendégek jobban megfontolják, mennyit költenek, három sör helyett már csak egyet rendelnek. A hétvégi rendezvények állandó bevételi forrást jelentenek, az esküvők, kicsengetések, bankettek, találkozók, de ezeknél is érződik a válság hatása: egy lakodalomra már nem 150, hanem csak 90 vendéget hívnak, kicsengetésen nem 80, csak 20 meghívottat látnak vendégül. A vendéglátásban nem működik a kényszerű árcsökkentés, magyarázza Kovács István. Az olcsó étel esetleg több vendéget vonz, de ezzel arányosan több munkát és több energiaráfordítást igényel az előállítása, így pedig negatív irányba billenhet a mérleg nyelve. A tulajdonos leginkább a kiszámíthatatlanságra panaszkodik, nem tudja, hogy húsz vagy egy személyre főzessen, s az is előfordulhat, hogy nem tér senki be.
Bevezették az olcsó napi menüt, de ez sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Háromszéken otthon főznek az emberek, kevesen járnak el naponta vendéglőbe, a közalkalmazottak nem engedhetik meg maguknak, fejtette ki. A még olcsóbb bérletes rendszert is elkezdték, és mindössze ketten fizettek elő. Kovács István hangsúlyozta, próbálnak a minőségre figyelni, a SVESZ a napokban díjazta a Szent György napokon igényesen teljesítő laci-konyhák működtetőit, hogy ezzel is ösztönözze a vendéglátósokat a minőségi kiszolgálásra.
A minőségre fekteti a hangsúlyt Bardócz Lóránt, az Old Man’s Pub tulajdonosa is, szerinte ez fontosabb, mint az árak csökkentése. Akinek van 15 leje arra, hogy vendéglőben ebédeljen, nem az utolsó pénzét költi erre a célra. Nem az a fontos, hogy a 15 lejből esetleg 2-3-at megtakarítson, hanem hogy ízletes étel kerüljön a tányérjára. A forgalomban nem tud összehasonlítást végezni, mert az elmúlt hónapokban megnövelte a befogadóképességét, és ezzel együtt nőtt az eladás. Bardócz Lóránt hangsúlyozta, ha csökkentené az árakat, ez óhatatlanul a minőség rovására menne, és ezzel elveszítené a vendégei egy részét.
Panaszkodnak a gyergyószentmiklósi vendéglők pincérei is, mert egyre kevesebb vendég tér be ebédre, vacsorára az előző évekhez képest. Mint tájékoztattak, a betérők közül is egyre gyarapodik azoknak a száma, akik az olcsóbbik változatot, a napi menüt választják, és nem az étlapról rendelnek, noha tavalyhoz képest helyi szinten alig emelkedtek az árak. „Tavalyi árakkal dolgozunk, így is számottevően kevesebb vendég tér be hozzánk, mint tavaly ilyenkor” – magyarázta Huszár Imre, a Rubin szálloda és vendéglő vezetője.
Mint mondta, a gazdasági válsággal hozható összefüggésbe a megcsappant érdeklődés, és ez meglátszik a különféle családi eseményekre való foglalásoknál is. „Lemondanak a desszertről” – fejtegeti Huszár, hozzáfűzve, hogy noha vannak foglalásaik lakodalomra, elsőáldozásra, kicsengetésre, a menü összeállításánál a megrendelő igyekszik lefaragni az árból, ott, ahol lehet. A Rubin vendéglőben egyébként van igény a napi menüre, amiben a vendég egy levest és egy másodikot kap 11 lejért.
Ugyanezért az összegért a város legrégebbi vendéglőjében, a Szilágyi vendéglőben is lehet kétfogásos ebédet enni, és Bartalis Tibor vendéglőtulajdonos szerint erre változatlan az érdeklődés. A Szilágyi tulajdonosa nem panaszkodik a csoportos helyfoglalásra sem, mint mondta, szeptemberig szinte minden hétvégére lakodalmi foglalása van. „Székely ember kitesz magáért, ha valakit vendégségbe hív” – indokolja Bartalis a változatlan helyfoglalási kedvet a lakodalmakra, amelyek asztalterítékén a pénzhiány ellenére sem mutatkoznak a gazdasági válság jelei.
Érzékelik a válságot a váradi étteremtulajdonosok is, de konkrét megoldáson még nem gondolkodtak. A rogériuszi piac melletti, bárként és kávézóként is funkcionáló pizzázóban a két pincérnő szerint mintegy feleannyian járnak hozzájuk enni, mint a válság beállta előtt. Aki be is tér, inkább csak kávét vagy italt fogyaszt – igaz, náluk nem nagyon lehet 10–15 lej alatti áron étkezni. Válságmenü még nem készült az étteremben. Ilyenkor nyáron főleg a terasz népszerű, ahol a melegben inkább folyadékot, és nem ételt fogyasztanak a vendégek.
Egy másik nagyváradi, szintén nagyon forgalmas helyen álló teraszos étterem, a Danessa tulajdonosa, Greta Nemeş úgy nyilatkozott, ő is a saját bőrén érzi a krízist. Bár azt nem állítja, hogy feleannyi vendéget szolgálnának ki, mint azelőtt, azt meséli, nagyjából a karácsonyi ünnepek óta mintegy húsz százalékkal csökkent az étterem látogatottsága. Válságmenüt ha akarna sem tudna előállítani, mint mondja, az alapanyagok ára változatlan, így ő sem tudja lejjebb vinni a tarifákat. A jövőre nézve egyébként bizakodó: „Máskor is voltak rossz időszakaink, és kilábaltunk belőle, most miért lenne másképp?” – tette fel a kérdést. Úgy véli, feladni nem szabad, s a legtöbb, amit tehet, az, hogy türelmesen kivárja a válság végét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Engedély nélkül tartott, távcsöves puskával vadászott egy 42 éves férfi Bihar megyében, ám az elejtett zsákmánnyal már nem jutott messzire: a rendőrök tetten érték. A harangmezői gyanúsítottat őrizetbe vették, fegyverét és gépkocsiját lefoglalták.
Két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Az idei hárommilliomodik regisztrált utast köszöntötték hétfőn a kolozsvári nemzetközi repülőtéren. A 3 milliós utasszám elérése sorozatban negyedik évben sikerül, ami országos premier a regionális repülőterek történetében.
Több ezer hektárnyi, nyár végén elvetett repceterületet kell újraművelniük a gazdáknak, akik más növényi kultúrák mellett döntenek, mivel a vetés az aszály miatt nem kelt ki.
Rendvédelmi erők és a terrorelhárító egységek nagy erőkkel vonultak ki hétfő reggel Kolozsvár központjába, miután a 112-es egységes segélyhívó számon bejelentést tettek egy robbanószerkezetről a Báthory István Elméleti Líceum területén.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Dróttal összekötözött zsákba tett, majd egy hídról a folyóba dobott egy mindössze három-négy hónapos kutyakölyköt egy férfi a Szeben megyei Cód (Sadu) településen. Az állatot szerencsére időben megtalálták és megmentették.
A havazás, a viharos szél és a jelentősen romló látási viszonyok miatt fokozott óvatosságra intik a hegyekbe induló turistákat a hegyimentők, az ajánlások az ország valamennyi magashegységében érvényesek.
Újabb halasztás történt a györgyfalvi álépítészként ismertté vált Szeredai Lóránt büntetőügyében. A bíróság idén márciusban három év és öt hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a férfit, aki éveken keresztül szakmai jogosultság nélkül tervezett.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
Látogatottsági adatok