A képviselő – aki fővédnöke is volt a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány és az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett konferenciának – elmondta azonban, hogy a közösség élhet az EU-tagság adta lehetőségekkel. Ehhez azonban elsősorban az kell, hogy céljait brüsszeli hívószavakkal tudja megfogalmazni. Ilyen hívó szóként említette a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvét. Egyik szerint minden közösségnek joga van részt venni a vele kapcsolatos döntések meghozatalában, a másik szerint pedig a közösségek saját soraikból választott testületek által vehetnek részt a döntéshozatalban. Mindez voltaképpen az autonómia leírása olyan fogalmakkal, amelyeket Brüsszelben az EU alapértékeinek tekintenek. Gál Kinga elmondta, az Unióban még mindig kevéssé ismert, hogy az erdélyi magyarság nem bevándorolt közösség, mint például a németországi törökök, hanem őshonos az általa lakott területen.
Több előadó is a magyarországi és a romániai sajátos lehetőségekről beszélt. Miután felvázolta az 1989 utáni magyar kormányok magyarságpolitikájának elemeit, Bárdi Nándor történész kijelentette: a magyar kormánynak meg kellene követelnie a határon túli magyar közösségektől, hogy dolgozzák ki társadalomfejlesztési terveiket. Ha tudniillik a közösség vezetői sem tudják, hogy milyennek szeretnék látni közösségüket 15 év múlva, akkor aligha lehet hatékony támogatáspolitikát folytatni. Bárdi megjegyezte, a magyaroszági támogatások 60–70 százalékát infrastruktúrafejlesztésre használták fel az elmúlt időszakban, pedig lényegesen hatékonyabb lett volna képzésre, humánerőforrás-támogatásra fordítani azokat.
Bakk Miklós politológus arról beszélt, hogy Magyarországnak más-más módon kellene viszonyulnia a különböző helyzetben levő erdélyi régiókhoz. Székelyföldön azzal tudna a legtöbbet segíteni, ha kinyilvánítaná: a román–magyar kapcsolatok fokmérőjének tekinti, hogy zajlik-e érdemi párbeszéd a területi autonómiáról Bukarest és a Székelyföld képviselői között. Bakk Miklós szerint a Partium számára a határ menti együttműködés hozhatja a legtöbb hasznot, a dél-erdélyi szórványvidék számára pedig az, ha Magyarország a közös örökség ügynökeként jelenik meg. Ez utóbbi azt eredményezhetné, hogy – akárcsak Nagyszebenben a szász örökséget – a magyar örökséget is büszkén ápolja a térség román lakossága.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Látogatottsági adatok