A képviselő – aki fővédnöke is volt a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány és az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett konferenciának – elmondta azonban, hogy a közösség élhet az EU-tagság adta lehetőségekkel. Ehhez azonban elsősorban az kell, hogy céljait brüsszeli hívószavakkal tudja megfogalmazni. Ilyen hívó szóként említette a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvét. Egyik szerint minden közösségnek joga van részt venni a vele kapcsolatos döntések meghozatalában, a másik szerint pedig a közösségek saját soraikból választott testületek által vehetnek részt a döntéshozatalban. Mindez voltaképpen az autonómia leírása olyan fogalmakkal, amelyeket Brüsszelben az EU alapértékeinek tekintenek. Gál Kinga elmondta, az Unióban még mindig kevéssé ismert, hogy az erdélyi magyarság nem bevándorolt közösség, mint például a németországi törökök, hanem őshonos az általa lakott területen.
Több előadó is a magyarországi és a romániai sajátos lehetőségekről beszélt. Miután felvázolta az 1989 utáni magyar kormányok magyarságpolitikájának elemeit, Bárdi Nándor történész kijelentette: a magyar kormánynak meg kellene követelnie a határon túli magyar közösségektől, hogy dolgozzák ki társadalomfejlesztési terveiket. Ha tudniillik a közösség vezetői sem tudják, hogy milyennek szeretnék látni közösségüket 15 év múlva, akkor aligha lehet hatékony támogatáspolitikát folytatni. Bárdi megjegyezte, a magyaroszági támogatások 60–70 százalékát infrastruktúrafejlesztésre használták fel az elmúlt időszakban, pedig lényegesen hatékonyabb lett volna képzésre, humánerőforrás-támogatásra fordítani azokat.
Bakk Miklós politológus arról beszélt, hogy Magyarországnak más-más módon kellene viszonyulnia a különböző helyzetben levő erdélyi régiókhoz. Székelyföldön azzal tudna a legtöbbet segíteni, ha kinyilvánítaná: a román–magyar kapcsolatok fokmérőjének tekinti, hogy zajlik-e érdemi párbeszéd a területi autonómiáról Bukarest és a Székelyföld képviselői között. Bakk Miklós szerint a Partium számára a határ menti együttműködés hozhatja a legtöbb hasznot, a dél-erdélyi szórványvidék számára pedig az, ha Magyarország a közös örökség ügynökeként jelenik meg. Ez utóbbi azt eredményezhetné, hogy – akárcsak Nagyszebenben a szász örökséget – a magyar örökséget is büszkén ápolja a térség román lakossága.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok