Az árkoktól a pályázatokig

„Az átállás elsõ éveiben a megszokott útkövezési, ároktakarítási vagy közvilágítási kérdések megoldása helyét egy teljesen új, beruházás- és pályázásalapú fejlesztési stratégia vette át. Akkoriban falusi tevékenységünk mindennapi nyomorúsága foglalta le minden percünket, ma a városiasodással járó versenyfutás nem hagy nyugodni” – állítja Dászkel László (képünkön). A település polgármestere elõkotorja a négy évvel ezelõtti, 2008 nyaráig tartó mandátumára 32 pontból öszszeállított tervét. Az RMDSZ jelöltje akkor a „Szolgálat” jeligét választotta kampánya mottójául. Mint mondja, a felvállalt 32 pont az évek és elvárások során megháromszorozódott. Dászkel nem kívánja ezt saját érdemeként tálalni, mint mondja, a település fejlõdése elszakíthatatlan az ország és a régió gazdasági helyzetétõl.

Túl a szédelgésen

„Annak idején sokan kérdõjelezték meg a városiasodás szükségszerûségét. Most sem látja be mindenki, hogy Nyárádszereda mekkorát nyert ebbõl. Valahol érthetõ is, hisz nem mindennek érhet be egyik napról a másikra a gyümölcse. Mi is gyermekcipõben, szédelegve indultunk. Ma tipegünk-topogunk, de amíg legényesen fogunk járni, el kell még telnie valamennyi idõnek” – mondja Dászkel László. A megyei önkormányzat és a prefektúra kiértékelõin Nyárádszeredát általában pozitív jelzõkkel illetik. Ez annak tudható be, hogy a helyi önkormányzat egyes nagyobb városoknál jobban használta ki a pályázási lehetõségeket. Amint a számadatok mutatják, 2003-tól mind jelentõsebb összegekkel toldotta meg saját költségvetését kormány- és uniós alapokból a városháza.

A várossá való elõlépés mégis hatalmas pofonnal kezdõdött: miután a helyi, megyei és országos elöljárók valahogy kikilincselték, hogy a Maros megyei település is felkerüljön azon községek listájára, ahol a SAPARD-program keretében három kilométeres csatornahálózatot és egy víztisztító állomást építenek, a település új közigazgatási besorolása egyik napról a másikra meghiúsította az elképzelést. Késõbb viszont jóra fordult a helyzet. Városként Szereda immár 14 kilométeres szennyvízhálózatra pályázhatott, amire meg is kapta a pénzt. A polgármester szerint a vízbevezetési projekt is kezd körvonalazódni. Amíg azonban az önkormányzat nem lesz túl a vezetékek lefektetésén, útjavításról aligha lehet szó. Az utóbbi idõben különösképpen a város „falusi” övezeteiben váltott ki elégedetlenséget az utak állapota.

Kivonuló cégek, elszegényedõ lakosság

Az utak gyatra minõsége viszont nem az egyetlen fájó pontja a nyárádszeredai lakosságnak. A településen ’90 óta megannyi munkahely szûnt meg. A megbukott állami vállalatok helyét csak néhány magánvállalkozó próbálta pótolni. Bár többen is érdeklõdtek, még egyetlen nagyobb beruházó sem telepedett meg a térségben. Tavaly egy külföldi befektetõ kéthektáros területet vásárolt a város szélén, ahova ígéretei szerint egymillió eurós befektetéssel egy nyílászáróüzemet készül felépíteni. „Megvette a földet, de hónapok óta erre sem dugta az orrát. Még az a személy sem tudja, hova tûnt, akit ügyei kezelésével bízott meg” – mondja Dászkel, aki úgy véli: Nyárádszeredának egyelõre nincs szerencséje a beruházókkal. A Romcab is ide telepítette volna át marosvásárhelyi kábelgyárát, de nem tudta megvásárolni a kiszemelt tízhektáros területet, mert 28 gazda közül 13 nem akarta eladni a telkét. Egy francia fafeldolgozó 50 hektárra akart építeni, de elvárta volna, hogy a területet az önkormányzat biztosítsa. Egy olasz üzletember varrodát nyitott volna, de amikor kiderült, hogy az egész régióban nem talál száz munkásnõt, továbbállt.

Az évek során megszüntette helyi fiókját a Román Fejlesztési Bank (BRD), mely akkor a város egyetlen pénzintézete volt, késõbb a térség egyetlen benzinkútja is bezárt. Három hónap után felmondta a szerzõdést a város egyetlen közjegyzõje is, aki hetente két alkalommal ingázott Marosvásárhelyrõl. „Mindezek olyan tények, amelyek hozzájárultak a környék elszegényedéséhez. Nyárádszeredában kevés a munkahely, emiatt ma is elég nagy divat a fiatalok elvándorlása” – szomorkodik az elöljáró. A terv elkészült ugyan, de a lakosság elszegényedése miatt mára kivitelezhetetlenné vált a Moson, Vece és Székelybõ közötti földgázvezeték kiépítése.

A fõtér rehabilitációja következhet

Kérdésünkre, hogy mandátuma alatt mire lehet a legbüszkébb, Dászkel László a városrendezési és erdõrendészeti tervet nevezte meg. Szerinte ezek hosszú ideig meghatározói lesznek a település fejlõdésének. A polgármester szeretné, ha a közeljövõben ugyanilyen büszke lehetne a település fõterére is, mely jelentõs korszerûsítés elé néz. Amennyiben sikerül az egyhektáros park rehabilitációjára elnyerni a környezetvédelmi tárcánál megpályázott összeget, Dászkel szerint Nyárádszeredának lesz az egyik legszebb fõtere a megyében. Ha a minisztérium pozitívan bírálja el a pályázatot, a város közepén megépülhet a sokak által óhajtott szökõkút is.