2013. március 28., 08:152013. március 28., 08:15
A szövetség hírlevelében Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára úgy vélekedett, a néppárt „annyira el volt foglalva az autonómia kivívásával, hogy nem vette észre: Romániában hónapok óta folyik vita a régióátszervezésről, amely a magyar közösség megmaradása és gazdasági fejlődése szempontjából létfontosságú”.
Kovács Péter szerint az EMNP szakmai anyaga Erdély, a Bánság és a Partium vonatkozásában egyetlenegy lényegi pontban tér el az RMDSZ dokumentumától: míg az utóbbi dokumentumban Szeben és Brassó, illetve Hunyad és Fehér megyék külön régiókat alkotnának, a néppárt egy régiót szán ezeknek a megyéknek. „Nincs azzal semmi baj, ha a néppárti politikusok egyetértenek az RMDSZ által előterjesztett törvénytervezettel, de ne tegyenek úgy, mintha feltalálták volna a meleg vizet” – mondta a főtitkár. Kovács Péter megemlítette, az RMDSZ továbbra is szakmai síkra szeretné terelni a régióátalakításról folyó vitát. Hozzátette, a szövetség gazdasági felmérései és elemzései kimutatják: az azonos történelmi, nyelvi és kulturális értékeket magukban hordozó régiók gazdasági és szociális szempontból is erősebbek, hatékonyabban fejlődnek.
Az EMNP régiósítási tervezetét kidolgozó munkacsoport nevében Szilágyi Ferenc reagált tegnap Kovács nyilatkozatára. „Kovács Péter láthatóan elfelejti, vagy nem tudja, hogy a néppárt tervezete közigazgatási régiók kialakítására vonatkozik, míg az RMDSZ csupán a fejlesztési-statisztikai régiók átrajzolásáról szól – mutatott rá Szilágyi. – A néppárt történelmi múlttal és identitással rendelkező téregységek lehatárolását javasolja, ami a jelenlegi megyerendszer felülvizsgálatát is jelenti. Az ilyen régiók tehát nincsenek tekintettel az 1968 óta létező megyehatárokra, míg az RMDSZ egyszerűen a létező megyékből legózta össze a régióit”.
Szilágyi Ferenc fontosnak nevezte az álláspontok közelítését, ezért tárgyalásokat kezdeményezne az RMDSZ-szel az ország regionális felosztásával kapcsolatos egységes erdélyi magyar tervezet kialakítása érdekében. „Reméljük, hogy az RMDSZ részéről az ezzel kapcsolatos további megnyilatkozásokat nem a Kovács Péter főtitkár által használt hangnem határozza majd meg” – tette hozzá.
Az RMDSZ 2009-ben benyújtott törvénytervezetében Románia jelenlegi megyéiből alakította volna ki a javasolt 16 régiót. A tervezetet vita nélkül, hallgatólagosan fogadta el a szenátus 2010-ben, a képviselőház azonban azóta sem tűzte napirendjére. Az EMNP kedden bemutatott tervezete nem veszi figyelembe a megyehatárokat a régiók kialakításánál. Az elképzelés 12 régióra osztja Romániát, és Bukarestnek, Brassó térségének, valamint Brăila és Galac térségének metropolisrégiós státust ajánl. Mindkét tervezetben, a Székelyföld és a Partium is önálló régiót alkot.
Tegnap egyébként a régióátalakítás témakörében szervezett csíkszeredai szakmai vitán Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke rámutatott, ez ügyben nagyon sok a szándékos félreértelmezés, az pedig megnehezíti az RMDSZ dolgát, hogy sokan etnikai és nacionalista értelmezést adnak ennek a folyamatnak. „Régiósításban egy célpont kell hogy legyen, maga az ember” – vélekedett Borboly. „Egyelőre nem igazán van, akivel vitázhatnánk e témában, mivel egyetlen román párt szakmai anyagát sem láttam eddig” – ezt már Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere mondta, aki kihangsúlyozta: habár sokan vélekednek úgy, hogy nem szabad etnikailag megközelíteni a régiósítást, ő ezzel nem ért egyet.
Cseke Attila szenátor arra mutatott rá, hogy Romániát – akárcsak a többi európai uniós országot – senki sem kötelezi arra, hogy átalakítsa saját közigazgatási berendezkedését. „Románia a paradoxonok (ellentmondások) országa, mert olyasvalamit akar létrehozni, amire nem kötelezi senki. Arra viszont van uniós kötelezettség, hogy a fejlesztési régióknak milyen kritériumoknak kell megfelelniük. Ilyenek a földrajzi, kulturális, társadalmi, gazdasági és történelmi tényezők” – hívta fel a figyelmet a volt egészségügyi miniszter. Tánczos Barna szenátor hangsúlyozta: ha nem változtatnak a mostani fejlesztési régiókon, akkor a régiósítás után sem lehet fejlődésre számítani.
Gyergyai Csaba, Kozán István
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.