
A bukaresti kormány panaszának helyt adva az öttagú bírói tanácsok újraalakítására kötelezte a román legfelsőbb bíróságot szerdán az alkotmánybíróság.
2018. november 07., 17:382018. november 07., 17:38
A határozat többek között a bukaresti kormányt háttérből irányító Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök bírósági ügyének kimenetelét is befolyásolhatja.
A legfelsőbb bíróság két öttagú bírói tanácsának összetételéről egy 2014-ben hozott belső határozat szerint minden év elején sorshúzással döntenek, az új törvény ezt annyiban pontosította, hogy
Az alkotmánybíróság Viorica Dăncilă miniszterelnök panaszát megalapozottnak találva megállapította, hogy a legfelsőbb bíróság úgynevezett alkotmányos természetű jogi konfliktusba került a törvényhozással azáltal, hogy nem alakította újra – a jövő év elején úgyis megújuló – öttagú bírói tanácsait, miután hatályba lépett az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló idén módosított jogszabály.
Az alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az utóbbi évek joggyakorlata helytelen volt, és arra kötelezte a legfelsőbb bíróságot, hogy haladéktalanul alakítsa újra az öttagú bírói tanácsokat.
A taláros testület szavazattöbbséggel hozott megfellebbezhetetlen döntést egy olyan jogvitában, amelyet a korrupcióváddal másodszor bíróság elé állított Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök érintettsége miatt övez kiemelt médiaérdeklődés Romániában. Az ellenzéki média szerint
a pártelnöknek ugyanis meggyőződése, hogy annál a tanácsnál, ahova ügyét besorolták, nincs esélye elkerülni a börtönt.
Az alkotmánybírósági döntés nyomán nagy valószínűséggel újra kell majd kezdeni a fellebbviteli tárgyalást Liviu Dragnea és minden olyan alperes ügyében, akik úgy értékelik, hogy érdekeiket sértette a legfelsőbb bíróság helytelennek bizonyult joggyakorlata.
Dragneát második korrupciós perében három év és hat hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte júniusban első fokon a legfelsőbb bíróság egy háromtagú bírói tanácsa, és elrendelte korábbi felfüggesztett ítélete letöltését. A fellebbviteli tárgyalás október 8-án kezdődött a legfelsőbb bíróság egyik öttagú bírói tanácsánál.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!