
A százéves Balogh Gizella kolozsvári pedagógus, aki a katolikus nőszövetségnek két évtizeden át volt az elnöke, 1926. október 22-én született Kézdivásárhelyen
Fotó: Orbán Orsolya
A kolozsvári katolikus nőszövetség százéves volt elnöke, Balogh Gizella pedagógus azért kerülte el az 1956-os meghurcoltatást, mert haza kellett sietnie pici gyermekéhez. Portrénk második, befejező részében arról is mesél, hogy még mi mindent köszönhet az isteni gondviselésnek, miként írt ábécéskönyvet 95 évesen, és hogyan lehet a kultúra az evangelizáció eszköze.
2026. november 22., 08:352026. november 22., 08:35
2026. november 22., 09:052026. november 22., 09:05
A százéves Balogh Gizella kolozsvári pedagógussal, a katolikus nőszövetség volt elnökével arról is beszélgettünk, hogyan élte meg a 20. század nehéz történelmi fordulóit,
Mint elmondta, 1955-ben megszületett a második fia, 1956-ban pedig éppen az ötödik évét végezte az egyetemen.
Akkoriban délig az egyetemen tanult, délután kettőtől este tízig pedig a Varga Katalin-gyár napközi otthonát vezette Monostoron, ezért minden óra után rohant: a kabátját már a szünetben kivette a ruhatárból, és elsőként ért ki a kapun.
Balogh Gizella pedagógusi pályájának állomásait is felidézte
Fotó: Orbán Orsolya
Amikor megérkezett a hír a magyarországi eseményekről, az egyetemi hallgatók, köztük Dávid Gyula, összegyűltek, és arról beszéltek, hogy kimennek a Házsongárdi temetőbe.
A kommunizmus időszakát jellemezve azt is felidézte, hogy amikor Márton Áron püspök bérmálni jött Kolozsvárra, a tanárokat és az osztályfőnököket kirendelték a Széchenyi térre, hogy megakadályozzák a gyerekek templomba jutását. Az ateista diktatúrában a hit, a küzdeni akarás, a kitűzött cél és a fiatalság ereje mellett a remény jelentett számára hatalmas segítséget.
Mint fogalmazott, egész életében érezte a gondviselést, és mindig azt mondta: a Jóisten a tenyerén hordja. Sikerei titkát az önnevelésre való készségében és a megfigyelőkészségében is látja: mindig tanult abból, amit átélt, a dolgok nem „mentek el” mellette nyomtalanul.
Balogh Gizella végül kimaradt abból az 1956-os forradalmat követő meghurcoltatásból, amely később a temetőbe kimenő egyetemistákat érte
Fotó: Orbán Orsolya
Gizi néni pedagóguspályájának állomásairól is mesélt. Mint magyarázta, az 1970-es években az UNESCO szervezésében olyan kísérlet indult Romániában, amely nem egy tanítási módszert, hanem egy egész tanítási rendszert próbált ki: az első osztálytól kezdve minden tantárgyat szaktanár oktatott, akárcsak a gimnáziumban. Kolozsváron két iskolát jelöltek ki a tesztelésre, egy magyar tannyelvűt az Írisz-telepen és egy románt, a Coșbuc-iskolát. A tanfelügyelőség őt bízta meg azzal, hogy magyartanárként tanítsa olvasni az elsősöket, hiszen tanítói gyakorlata is volt.
Balogh Gizella lelkesen, részletesen mesélt a megélt száz év fény- és árnyoldalairól
Fotó: Orbán Orsolya
Úgy érezte, tanárként jobb eredményt kell elérnie, mint a kontrollosztályok tanítóinak, akik szépírás, kézimunka, torna vagy rajz helyett „nyomták az ábécét”, mert februártól a román ábécé tanítása kezdődött. Neki heti öt magyarórában kellett megtanítania 176 betűformát, vagyis a magyar ábécé 44 betűjét kis- és nagybetűs, írott és nyomtatott változatban,
Minden betűhöz mesét talált ki, amelynek főhőse az adott betűvel kezdődött: a cs betűben például a csiga háza a c, a felemelkedő teste pedig az s. A kísérlet nagyon sikeres volt, tanítványai messze felülmúlták a kontrollosztályok eredményeit.
{K2}
Tíz évig dolgozott a kísérletben. Fiai emlékeztek erre, és a 90. születésnapján egyikük azt mondta neki: „Mama, ne vidd el magaddal, írd le!” Ő azzal hárított, hogy ma már másképp tanítanak, mire a másik fia azt felelte: kap rá tíz esztendőt. Végül 95 évesen látott hozzá, hogy beváltsa az ígéretét. A könyv amolyan családi vállalkozásban készült: az egyik fia a rajzokat készítette, valaki más a szerkesztést és a korrektúrát végezte, a régi szemléltető képek pedig előkerültek a hálószobai könyvszekrényből.
Mint mondja, a kötetet nem tankönyvnek szánta, bár szerinte az előkészítő osztályban is jól használható. Elsősorban a külföldön élő magyar családoknak ajánlja, és ebben kanadai tapasztalatai is segítették: a torontói Szent Erzsébet Magyar Iskolába mintegy 30 kilométeres körzetből hozták szombatonként a gyerekeket, akik a szünetben mégis angolul beszéltek.
Balogh Gizella: „lélekkel tettem mindazt, amit tettem”
Fotó: Orbán Orsolya
Úgy véli, a könyvből egy hónap alatt, önállóan, szülői segítség nélkül megtanulhat olvasni a gyermek, és a helyesírását is megalapozza.
Mint elmondta, nyugdíjazása után még két évre visszahívták tanítani, és ekkor textiltervezői oklevelet is szerzett. Szöveteit egyebek mellett a Bánffy-palotában is kiállították. Önálló kiállítása is nyílt, ahol szövőszékeket is felállítottak, egy országos versenyen pedig a bukaresti küldöttség a legmagasabb minősítést adta a munkáinak. Ez segítette abban, hogy mintegy kilenc éven át, nem hivatalos gyógypedagógusként, munkaterápiával foglalkozzon szellemi és testi fogyatékossággal élő gyermekekkel egy hazai és külföldi támogatással működő magánintézményben, ahol nyolc–huszonöt gyermekkel dolgoztak.
Tízen voltak testvérek, ma már csak ketten élnek. A fényképen Balogh Gizella legkisebb öccsével, Mihállyal
Fotó: Orbán Orsolya
Elmondása szerint nem iskolai tananyaggal, hanem foglalkozásokkal, kézműveskedéssel, sétákkal és kirándulásokkal haladtak, de verseket és kis jeleneteket is tanított nekik.
A kolozsvári római katolikus nőszövetségben Gizi néni kezdetben kultúraszervező volt Venczel Józsefné elnöksége idején, majd őt jelölték elnöknek. Bár jelezte a prelátusnak, hogy Kanadába utazik unokát nevelni, azt felelték, visszavárják. 1990-től 2010-ig, két évtizeden át dolgozott a szövetségben, végig önkéntesként. A belvárosi székházat még dr. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök idején alakították ki. „Amikor megkérdeztem, mi a konkrét feladatom, azt a választ kaptam: az evangelizáció. Teológiai felkészültségem nem volt, ezért az irodalom és a művészet útját választottam, hiszen rengeteg alkotás táplálkozik a hitből. Kolozsvári professzorok és előadóművészek segítségével évekig havonta, egyes időszakokban kéthetente szerveztünk kulturális műsorokat. Törzsközönség alakult ki, a 150 férőhelyes terem mindig megtelt. Amikor Jókai Anna írónő jött Budapestről, egy órával a kezdés előtt már zsúfolásig megtelt a terem” – emlékszik vissza. Mint sorolja, fellépett többek között
Balogh Gizella: „fontos szerepet játszott életemben az önnevelésre való készség és a megfigyelőkészség”
Fotó: Orbán Orsolya
„Lélekkel tettem mindezt”
„Lélekkel tettem mindezt, és szerettem. Örülök, hogy volt bátorságom megszólítani az embereket” – fogalmazott. Mottóként Müller Péter egyik írását idézte, amely szerint az ember eredendően szorongó és lehangolt, a lélek pedig, akár a lehangolt gitár, rossz hangot ad, ha nem vigyázunk rá. Ezért tudatosan „felhangolja” magát: jónak látja a dolgokat, dönt, és nem hagyja, hogy elfolyjanak.
Balogh Gizella a száz életévére visszatekintve úgy fogalmazott: ennek az évszázadnak természetesen voltak árny- és fényoldalai, jó és rossz pillanatai, a nagyon szép időszakok pedig „az ősz minden színében pompáztak”.

Kézdivásárhelyen született 1926-ban, átélte a front borzalmait, kuláklányként kitették az egyetemről, de nem adta fel, tanár lett. Két évtizeden át vezette a kolozsvári katolikus nőszövetséget. A százéves Balogh Gizellával beszélgettünk.
Miközben a romániai törvényhozók politikai alapon pepecselnek, az erdélyi sofőrök önként alkalmazták a Kolozsvár melletti gyorsforgalmi úton történt balesetkor a Nyugaton és Magyarországon is jó ideje érvényben lévő előírást mentőfolyosó kialakításáról.
Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe, a Sepsiszentgyörgy melletti Szépmezőn épülő óvodába.
Hamis bírságokkal fenyegető üzenetek, mesés nyereséget ígérő befektetések, bankkártyaadatokat megszerző internetes csalók – egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megkárosítani áldozataikat a bűnözők. A rendőrség tájékoztató képzést tart.
A rendezett közterek, a fenntartható településfejlesztés és a helyi közösség összefogása hozta meg az elismerést Csíkszentmártonnak, amely a Virágos Magyarország verseny egyik határon túli fődíjasa lett. Potyó Judit polgármester nyilatkzott a Krónikának.
Mesterséges intelligenciával (MI) készült videók százezres reakciókat gyűjtenek a közösségi oldalakon, a felvételek idilliként mutatják be a kommunizmus éveit.
Romániai munkavállalási engedélyek és vízumok megszerzését ígérte szudáni állampolgároknak egy Bihar megyei férfi, aki 13 ezer dollárt vett át az ügyintézésért, ám semmit nem tett az engedélyek megszerzéséért. Három szudáni útlevelét is visszatartotta.
Egy korszak véget ért, hivatalosan is elkezdődött a nagyváradi állatkert elköltöztetésének folyamata – tájékoztatott pénteken a városháza sajtóosztálya.
Még mintegy három hónapig nem használhatják az autósok a Torda és Szászsebes közötti autópálya megrepedt szakaszát, amelyen jelenleg is zajlanak a javítási munkálatok – közölte pénteken az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR).
November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.
Rendkívüli ülést tart november 20-án, 14.30 órától a Maros Megyei Tanács. A testület a megyei kórház napelemes és energiatároló beruházásának finanszírozási pályázatáról dönthet. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.
szóljon hozzá!