
Fotó: Országos Széchényi Könyvtár
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) által szervezett Nyelvemlékek, kódexek és régi könyvek nyomában Kutatók Éjszakája rendezvény keretében pénteken Budapesten mutatják be először a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum „feltámadó könyvét”, Székely István krakkói, 1559-es Chronicáját, ami „krónika a világnak jeles dolgairól”, vagyis világtörténelem.
2018. szeptember 27., 14:532018. szeptember 27., 14:53
2018. szeptember 27., 16:022018. szeptember 27., 16:02
Amint arról beszámoltunk, az eddig elveszettnek hitt, kallódó könyvet az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai restaurálták, és október 3-án ünnepélyes keretek között adják majd vissza tulajdonosának, a sepsiszentgyörgyi múzeumnak.

Elpusztultnak hitt székely kincsre bukkantak az Országos Széchényi Könyvtárban, a kötet a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum elpusztultnak hitt anyagából került elő és most restaurálva hazatérhet Erdélybe – közölte lapunkkal a budapesti intézmény.
Boér Hunor, a sepsiszentgyörgyi múzeum könyvtár részlegének vezetője a Kutatók éjszakáján tart előadást a kötetről. Amint lapunknak elmondta, a kötet szerzője a Székelyudvarhely melletti Bencédről származó Székely István ferences szerzetes, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Göncön volt pap. Boér Hunor felidézte, hogy Székely István akarta kiadni az első magyar Biblia-fordítást, ám előrehaladott kora miatt ez már nem sikerült neki. Göncön Székely kispapja volt Károlyi Gáspár, akinek a nevéhez fűződik a vizsolyi biblia kiadása.
amelyből több példány is fennmaradt, az Országos Széchényi Könyvtárban hatot őriznek belőle – mondta Boér Hunor.
Rámutatott, a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában levő, elveszettnek hitt kötetből az első néhány oldal hiányzik, a valódi értéke tulajdonképpen abban áll, hogy 1879-ig a legrégebbi magyar énekeskönyv, a múzeum alapítójáról elnevezett Csereyné-kódex hordozókötete volt. 1879-ben az énekeskönyvet leválasztották, külön kötötték, valószínűleg a zalaegerszegi bombázás során megsemmisült.
1945 május 29-én a zalaegerszegi vasútállomás bombázását a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 25 855 menekített okiratából és könyvéből három élte túl, köztük Székely István krónikája, egy nemeslevél, és egy könyvcsonk. Boér Hunor hangsúlyozta, a múzeum „feltámadó könyve” sok évtizedes kallódás után tér haza.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
szóljon hozzá!