Fotó: Országos Széchényi Könyvtár
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) által szervezett Nyelvemlékek, kódexek és régi könyvek nyomában Kutatók Éjszakája rendezvény keretében pénteken Budapesten mutatják be először a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum „feltámadó könyvét”, Székely István krakkói, 1559-es Chronicáját, ami „krónika a világnak jeles dolgairól”, vagyis világtörténelem.
2018. szeptember 27., 14:532018. szeptember 27., 14:53
2018. szeptember 27., 16:022018. szeptember 27., 16:02
Amint arról beszámoltunk, az eddig elveszettnek hitt, kallódó könyvet az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai restaurálták, és október 3-án ünnepélyes keretek között adják majd vissza tulajdonosának, a sepsiszentgyörgyi múzeumnak.
Elpusztultnak hitt székely kincsre bukkantak az Országos Széchényi Könyvtárban, a kötet a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum elpusztultnak hitt anyagából került elő és most restaurálva hazatérhet Erdélybe – közölte lapunkkal a budapesti intézmény.
Boér Hunor, a sepsiszentgyörgyi múzeum könyvtár részlegének vezetője a Kutatók éjszakáján tart előadást a kötetről. Amint lapunknak elmondta, a kötet szerzője a Székelyudvarhely melletti Bencédről származó Székely István ferences szerzetes, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Göncön volt pap. Boér Hunor felidézte, hogy Székely István akarta kiadni az első magyar Biblia-fordítást, ám előrehaladott kora miatt ez már nem sikerült neki. Göncön Székely kispapja volt Károlyi Gáspár, akinek a nevéhez fűződik a vizsolyi biblia kiadása.
amelyből több példány is fennmaradt, az Országos Széchényi Könyvtárban hatot őriznek belőle – mondta Boér Hunor.
Rámutatott, a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában levő, elveszettnek hitt kötetből az első néhány oldal hiányzik, a valódi értéke tulajdonképpen abban áll, hogy 1879-ig a legrégebbi magyar énekeskönyv, a múzeum alapítójáról elnevezett Csereyné-kódex hordozókötete volt. 1879-ben az énekeskönyvet leválasztották, külön kötötték, valószínűleg a zalaegerszegi bombázás során megsemmisült.
1945 május 29-én a zalaegerszegi vasútállomás bombázását a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 25 855 menekített okiratából és könyvéből három élte túl, köztük Székely István krónikája, egy nemeslevél, és egy könyvcsonk. Boér Hunor hangsúlyozta, a múzeum „feltámadó könyve” sok évtizedes kallódás után tér haza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!