2013. február 22., 07:472013. február 22., 07:47
A döntés ugyanakkor arról is szól, hogy az eddig az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) párhuzamosan, a közlekedési minisztérium keretében működő egészségbiztosítót felszámolják, és tevékenységét az országos rendszer veszi át.
A közlekedési minisztérium egészségügyi rendszerében marad ugyanakkor a két fővárosi vasutaskórház, a többi viszont – köztük a kolozsvári, a váradi, a temesvári, a brassói, a nagyszebeni és a Hunyad megyei piskitelepi – az egészségügyi minisztériumhoz kerül. A két bukaresti kórház azért kivétel, mert ezekben éppen uniós projektek futnak. Maria Bob, a piski vasutaskórház szakszervezeti vezetője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ő intézményükben is folyamatban van uniós finanszírozású projekt, ami a tulajdonosváltás miatt komoly veszélybe kerülhet.
Földes Béla, a nagyváradi vasutaskórház korábbi igazgatója a Krónikának azt mondta, ez a lépés várható volt, hiszen a közlekedési minisztérium belső egészségbiztosítási rendszerét eleve csak 2008-ig tervezték, azóta privatizálni kellett volna. Ezért van szükség most annak a rendszernek az országos pénztárhoz való átemelésére, és ezt követi logikusan a kórházak átvétele. Az orvos szerint a kormányrendelettel két fontos kérdés maradt nyitva. Az egyik, hogy mi lesz a kórházakhoz tartozó járóbeteg-ellátók sorsa, a másik pedig az, hogy milyen jövő vár a vasutaskórházakban végzett közlekedésbiztonsági egészségügyi és pszichológiai vizsgálatokra, amelyeknek a befogadására meglátása szerint az egészségügyi tárcának nincs módja.
Az átszervezés egyébként a vasutaskórházak dolgozóit tömörítő szakszervezet ellenállásába ütközött, szerintük ezeket az intézményeket azért hozták létre, mert szükség volt rájuk.
„Létrehozásuk idején valóban megvolt a funkciójuk a vasutaskórházaknak, ugyanúgy, mint például a katonakórházaknak, de mára ez megszűnt. Miniszteri mandátumom alatt én is utaltam rá, hogy be kellene ezeket vonni az egészségügyi rendszerbe” – fogalmazott eközben a Krónika megkeresésére Cseke Attila volt egészségügyi miniszter, jelenleg RMDSZ-es parlamenti képviselő. Mint mondta, bár a kormányhatározat egészével nem ért egyet, logikusnak tartja, hogy a szállításügy fennhatósága alatt ma már nincs keresnivalójuk egészségügyi intézményeknek.
Cseke ugyanakkor úgy látja, a megfelelő intézkedés az általa miniszterként már elkezdett egészségügyi decentralizáció folytatása lett volna – a vasutaskórházakat tehát szerinte értelmetlen volt az egészségügyi minisztériumhoz átszervezni, tekintetbe véve, hogy az ország legtöbb kórháza már önkormányzati fennhatóság alatt működik. Példaként Nagyváradot említette, ahol a két nagy kórház, a megyei és a városi is a városi önkormányzathoz tartozik, a legkisebbik pedig, a vasutaskórház még mindig állami intézmény. Elmagyarázta: az egy helyre tartozó kórházak esetében meg lehet vizsgálni, hol fedi egymást az egészségügyi intézmények profilja, a kínált ellátás, és helyben megoldani a hasonló gondokat.
A vasutaskórház központi, Fő utcai épülete is jó szolgálatot tehetne a váradi egészségügynek, amennyiben onnan egyes ellátási formákat máshová szervezhetnének, összevonhatnának, ezzel helyet szabadítva fel. Összességében Cseke Attila centralizálást szolgáló lépésként értékelte a sürgősségi rendeletet, és ismételten emlékeztetett: a kormányprogram épp a további decentralizációt írja elő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok