Fotó: Bíró István
A magyarok és a szexuális kisebbségek voltak a gyűlöletbeszéd fő célpontjai 2018-ban Romániában – derül ki az ActiveWatch jelentéséből. Ugyanakkor a másság mellett kiálló nyilvános megmozdulásokon egyre több személy vesz részt.
2019. június 14., 11:342019. június 14., 11:34
2019. június 14., 11:462019. június 14., 11:46
Amint az Agerpres hírügynökség beszámolójából kiderül, az ActiveWatch a közbeszédben megjelenő legszembetűnőbb problémákat gyűjtötte össze. Az intoleráns diskurzus és gyűlöletbeszéd minden formáját beemelték a kutatásba, nemcsak azokat, amelyek szankciókat vonhatnak maguk után, hanem azokat is, amelyek bizonyos társadalmi csoportok (nemzeti, szexuális, vallási kisebbségek stb) el nem fogadására ösztönöznek.
A kutatás eredményeinek összesítése során arra a következtetésre jutottak, hogy
„Sok esetben politikusok használtak sértő kifejezéseket, valószínűleg anélkül, hogy tudatában lettek volna ennek a ténynek. Továbbra is tapasztalhatók szélsőségesen antiszemita megnyilvánulások. Amióta a sajtó figyelme elfordult a menekültkrízisről, az iszlámellenes és menekültellenes diskurzus is csökkent, de nem szűnt meg teljesen” – derül ki a jelentésből.
Ugyanakkor egyre többen vesznek részt olyan nyilvános megmozdulásokon, amelyek a sokféleség elfogadását hirdetik. „A kultúra fontos szerepet játszik a sokszínűség népszerűsítésében és a társadalmi intolerancia tudatosításában. A család meghatározását célzó referendum kapcsán jelentős számú közéleti személyiség nyilvánította ki, hogy támogatja az LGBTQ közösséget” – magyarázza a dokumentum.
Az ActiveWatch szerint
felgyorsult a döntéshozatal folyamata és jelentősen megnőtt a kirótt bírságok összege.
A tanulmány arra is kitér, hogy a sportszövetségeknek javítaniuk kell a sportrendezvényeken tapasztalható gyűlöletbeszédek elleni fellépésükön, ugyanakkor a sportot a sokféleség népszerűsítésére kellene minél hatékonyabban felhasználni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!