Munkára fogta a koltói romákat a község polgármestere, így egyrészt jelentős mennyiségű kiadást spórolnak meg a máramarosi településen, másrészt pedig a szigor nevelő hatása révén segítik a cigányok társadalmi beilleszkedését.
2013. november 20., 18:092013. november 20., 18:09
Csendes Lajos szerint semmi különös nincs a dologban: lényegében a törvényeket kell alkalmazni, és ügyesen kell szervezni, így számos közfeladat oldható meg minimális ráfordítással, magyarázta a Krónikának a polgármester. A szociális segélyen élő romákkal oldja meg például az árkok takarítását, a mezei utak karbantartását, a vízhálózat kiépítésénél is hasznukat vette, mivel a kubikus munkát teljes egészében rájuk bízta, sőt, az utcák kátyúzását is velük végeztette, lényegében aprópénzből.
Elmondta, az elején nem volt egyszerű dolga a település közel 40 százalékát kitevő cigány közösséggel, de már nem ellenkeznek: ha kapják a meghívót, mennek közmunkára. Ugyanis megértették: addig nem osztják ki nekik a szociális segélyt, amíg le nem dolgozzák a kötelező óraszámot. Törvény van ugyanis arra, hogy a segély összegétől függően 40–68 órát kell ledolgozniuk a kedvezményezetteknek. Míg azonban a települések többsége esetén a segélyesek dolgoztatása inkább nyűgöt jelent az önkormányzatnak, semmint segítséget, a két és fél ezres, 60 százalékban magyarok által lakott Koltón értelmes elfoglaltságot találnak számukra. „Legalább tudják, hogy miért kapják a pénzt” – foglalta össze röviden a közmunka filozófiáját a polgármester, aki szerint a cigányok társadalmi beillesztésére irányuló különféle programok hibás nézőpontból közelítenek, ezért eredménytelenek.
Mint kifejtette: generációk nőttek fel úgy, hogy nem látták a szüleiket dolgozni, rossz a családi minta, amit követnek, ezért lesz jelentős részük dologkerülő. Koltón azonban tudják a roma gyerekek: csak akkor jön a pénz, ha megdolgoznak érte. A munkakötelezettséget egyébként az önkormányzat az EU-s élelmiszersegélyekre is kiterjesztette, ezt sem adták ki, ameddig a cigányok ki nem takarították a lakótelepüket. Mint megtudtuk, ebből volt némi cirkusz, de a romák ismét látták, hiába kiabálnak, nem vezet eredményre. Az elöljáró szerint sem komolyabb értékű lopások, sem jelentősebb konfliktusok nincsenek a községben, ami valószínűleg szintén a szigor következménye, valamint azé, hogy videokamerákat szereltek fel a cigányok által lakott településrészen. A község vezetése azonban nemcsak dolgoztatja őket, támogatja is a romák törekvéseit. „Kápolnát szeretnének maguknak – magyarázta Csendes Lajos. – Segítünk nekik, de csak akkor, ha dolgoznak. Van közöttük kőműves, meg egyéb szaki, ezért úgy járunk el, mint a kátyúzásnál: csak az alapanyagokra költünk, a munkát ők végzik el.”
A polgármester azt is elárulta, hogy tervezik egy egyesület létrehozását, melynek célja a cigány közösség felzárkóztatása lenne. A romák Koltón egyébként nem csak közmunkát végeznek, az önkormányzat igyekszik az álláskeresésben is segítségükre lenni, hiszen e téren is jelentős állami kedvezmények állnak rendelkezésre: aki legalább két gyereket nevelő munkanélkülit alkalmaz, az havi ezer lej körüli állami támogatásban részesül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!