2012. december 07., 07:052012. december 07., 07:05
Emlékeztetett, a polgármesterek többsége országszerte egyetért azzal, hogy a szakszervezetek kezelésében levő ingatlanoknak át kellene kerülniük az önkormányzatok fennhatósága alá. A szentgyörgyi elöljáró korábban a miniszterelnökkel is tárgyalt a művelődési házak sorsáról, és bár egyetértettek abban, hogy a kialakult helyzetet orvosolni kell, végül mégsem történt előrelépés az ügyben.
Amint arról beszámoltunk, Mircea Ştefan, a sepsiszentgyörgyi kultúrpalota igazgatója felszólította az épületben előadótermet és irodákat bérlő Háromszék Táncegyüttest és az M Studio mozgásszínházat, hogy legkésőbb pénteken költözzenek ki az ingatlanból, mert lakat kerül rá. Az utóbbi időben ugyanis ellehetetlenült a hatalmas épület fenntartása, a helyi önkormányzat pedig kényszervégrehajtást kezdeményezett a több mint 500 ezer lejes adóhátralék miatt, így másfél éve a kultúrpalota összes jövedelme a városkasszába folyik be.
„Az ingatlan működtetői megpróbáltak nyomást gyakorolni a városra azzal, hogy a két társulat székház és előadóterem nélkül marad, de nem is akartuk, és törvényes lehetőség sem volt a kényszervégrehajtás leállítására. A Háromszék Táncegyüttes és az M Studio a kollaterális áldozatok, a művelődési intézmények vezetőinek kell megegyezniük a város tulajdonában levő előadótermek közös használatáról, jelentette ki Antal Árpád. Hangsúlyozta, ha a tartozás fejében elárverezik az épületet, az önkormányzat él elővásárlási jogával, de egyszerűbb megoldás lenne, ha a parlament elfogadna egy jogszabályt, és átadná a településeknek a kommunizmusban épült kultúrpalotákat.
Antal abban bízik, hogy 2-3 év alatt az önkormányzat valamilyen úton-módon csak megszerzi majd a tulajdonjogot. A szentgyörgyi kultúrpalota öt szakszervezet kezelésében van, de nem tudták telekkönyvezni, mert nem sikerült bizonyítani, hogy az egykori tulajdonos, a kommunista szakszervezet jogutódai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok