
2012. november 13., 08:012012. november 13., 08:01
– A helyhatósági választások előtt kerülték a nagyszabású kampányrendezvényeket. A parlamenti választások előtt változtatnak-e a módszereiken?
– Pozítiv és alacsony költségvetésű kampányt tervezünk, felmutatva eddigi eredményeinket, és ezek alapján elérhető, megvalósítható célokat fogalmazunk meg. Nem sportcsarnokokat, köztereket akarunk megtölteni, hanem embertől emberig, ajtótól ajtóig járva párbeszédet folytatunk a magyar emberekkel, a választóinkkal. Az egyirányú kommunikáció nem vezet eredményre, a párbeszédet tartjuk fontosnak. Meghallgatjuk, milyen elvárások vannak irántunk, milyen bírálatokat fogalmaznak meg. A választóknak sem az a lényeg, hogy nagy ívű politikai beszédeket hallgassanak végig, hanem hogy meg tudják fogalmazni a következő időszakra vonatkozó elvárásaikat.
– Említette, hogy kis költségvetésű kampányt folytatnak. Ez mit jelent, összehasonlítva az önkormányzati vagy a négy évvel ezelőtti rendezvényekkel?
– Inkább a román pártokéval hasolítanám össze a költségvetésünket: egy nagy román pártszövetség egy településen annyit költ, mint az RMDSZ az országos kampányában. Nem arra törekszünk, hogy nagy rendezvényeket szervezzünk, népszerű együtteseket koncerteztessünk, hanem a személyes kapcsolatokra fektetjük a hangsúlyt, ezért tudjuk alacsony szinten tartani a kiadásainkat. Nem az a cél, hogy milliószámra plakátokat ragasszunk, golyóstollakat, kampányanyagokat osztogassunk, hanem hogy észérvekkel, közvetlen kapcsolat révén győzzük meg a magyar embereket.
– Huszonkét év alatt folyamatos szavazatvesztést könyvelhetett el a szövetség, ráadásul a decemberi parlamenti választásokon megméretkezik az EMNP is. Milyen eszközökkel lehet megszólítani a csalódottakat, a távolmaradókat?
– A szavazatvesztés nem teljesen igaz, hiszen az önkormányzati választásokon az RMDSZ hetvenezer szavazattal többet kapott, mint négy évvel ezelőtt. Valamilyen mértékű szavazatvesztés valóban van, ami azzal is magyarázható, hogy fogy Románia lakossága, ezen belül csökkent a magyarok száma, másrészt egy réteg valóban elfordult a politikától. Megpróbálunk mindenki számára megoldást találni, biztonságot nyújtani. A választásokon a mozgósításra fektetjük a hangsúlyt, hogy azokat is megszólítsuk, akik esetleg nem mennének el szavazni.
Üzeneteket fogalmazunk meg azok számára is, akik néhány hónappal ezelőtt az önkormányzati választásokon egy másik magyar alakulatra, tehát nem az RMDSZ-re ütötték a pecsétet. Fennáll a veszélye, hogy az erdélyi magyarság parlamenti képviselet nélkül vagy meggyengült képviselettel marad. Crin Antonescu továbbra is azzal mozgósít, hogy olyan eredményeket kell hogy elérjenek a választásokon, hogy az RMDSZ megkerülhető legyen. Ha nem vagyunk ott megfelelő súlylyal a parlamentben, a román pártok egyszerűen átgyalogolnak a magyar közösségen. Erre számos negatív példa van, a kampányban ezekre is felhívjuk a figyelmet, például a Kovászna megyei prefektus magyarellenes lépéseire, a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítási kísérletére vagy a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügyére. Ezek mind arra intő példák, hogy a magyarság arányának megfelelően kell ott lennünk a parlamentben, és erőteljesen kell képviselnünk az érdekeinket.
– Sportszerű kampányt ígértek, ennek ellenére a nyilatkozatok szintjén már tetten érhető a torzsalkodás. Hogy látja, hova alakulhat a korteskedés – eldurvul vagy visszafogják magukat a magyar pártok, jelöltek?
– Nagy különbség van a torzsalkodás és a negatív kampány, a kritika megfogalmazása és a sárdobálás között. Az RMDSZ hagyományosan pozitív kampányt folytat, ez alkalommal is ezt tesszük, de ez nem azt jelenti, hogy nem fogalmazunk meg bírálatokat. Erre egy konkrét példa, hogy a néppárt azzal kampányol, hogy képes elérni az alternatív küszöböt, mi pedig azt mondjuk, hogy erre annyi esélye van, mint a magyar futballválogatottnak újra 6-3-ra megverni az angol csapatot. Ez nem negatív kampány, hanem megállapítás. Bizonyára lesznek még negatívnak ítélhető kampánynyilatkozatok, ezeket megpróbáljuk elkerülni.
– Milyen célokat tűztek ki a rajt előtt?
– A négy évvel ezelőtti eredményeket szeretnénk megismételni, ugyanannyi mandátumot szerezni. A jelenlegi képviselet tükrözi a magyarok arányát Romániában: 6,5 százalék mandátumunk van a parlamentben, 6,5 százalék magyar él Romániában. Ezt csak akkor tudjuk megismételni, ha növeljük a szavazataink számát. Minden mérés azt mutatja, a román pártok nagyobb arányban tudják mozgósítani a szavazóikat, mint eddig. Szatmárnémeti, Maros megye és Szatmár megye tanácsa fájdalmas veszteségek, hiába kaptunk számszerűen több szavazatot. Célunk, hogy lényegesen növeljük a szavazatok számát, tudatosítsuk, hogy minden magyar szavazat, amelyet nem az RMDSZ-re adnak le, elvész: ha román pártra voksolnak azért, mert ők a magyar érdeket nem tudják képviselni, ha a néppártra, akkor azért, mert gyakorlatilag lehetetlen, hogy bejussanak a parlamentbe.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.