Emil Boc továbbra is bízik a metróterv kivitelezésében (archív felvétel)
Fotó: Oláh Emese sajtóirodája
Csupán a szükséges összeg harmadát, 300 millió eurót kap az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében a kolozsvári metró grandiózus terve. Emil Boc polgármester szerint nincs ok aggodalomra, a nagyberuházást ugyanis több forrásból finanszíroznák.
2021. június 08., 07:552021. június 08., 07:55
Háromszáztíz millió euró jut a kolozsvári metróra az országos helyreállítási tervből (PNRR), ez azonban csak harmada a régóta ígért gigaberuházás megvalósításához szükséges pénzkeretnek. Ebből az összegből 12,6 kilométeren lehetne építkezni – írta a PNRR sarokszámaira hivatkozva a Transilvania Reporter. A kolozsvári lap szerint az Európai Unió rábólintott a kolozsvári metró szükségességére, amit szakértőik szerint egyrészt a város lakossága (mintegy 400 ezer fő), illetve annak hosszanti tengelye (mely kelet–nyugat vonalon összeköti az ország legnagyobb községével, Szászfenessel) indokol. Szakemberek úgy vélik, hogy a földrajzi adottságok miatt egy metróvonal építése a legoptimálisabb megoldás a kincses város lakossága számára.
Ezek menetirányonként 7600/15 200 utast lennének képesek szállítani óránként. A PNRR szerint a kolozsvári metró két szakaszban valósulna meg: elsőként a statikai munkálatokat végeznék el, a megállókat és az ezek közötti alagutakat építenék ki 2026-ig, 9 megállóval 7,5 kilométeren, a Mărăști negyedben. A második szakasz a Szászfenes és a Munka (Muncii) sugárút közötti szakaszra vonatkozna, ez 10 megállót foglalna magában 12,6 kilométeres szakaszon, azonban már csak a munkálatok utolsó simításaira vonatkozna.
A sajtóban megjelent kritikákra reagálva, miszerint Kolozsvár jóval kevesebb pénzt kap a PNRR-ből, mint ígérték, Emil Boc polgármester optimistának bizonyult. A Ziua Live műsorban hangsúlyozta:
Olyan alternatív finanszírozási források is vannak, mint az Operatív Szállítási Program, mondta Boc, hangsúlyozva, hogy semmilyen nagy projekt nem épül egyetlen pénzforrásra. Hangsúlyozta, hogy a három finanszírozási keret kiegészíti egymást, és minden nagy, egymilliárd eurós projekt esetében ez az elvárás, legyen az a kolozsvári metró vagy körgyűrű terve vagy a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosítása. Rámutatott, Kolozsvár ugyanúgy 300 millió eurót kap a PNRR révén, mint Bukarest, ezt az összeget az említett szállítási programból egészítik majd ki. Az elöljáró szerint a metróprojekt folytatódik, sőt jó hír, hogy a Törökvágáshoz tervezett vasúti felüljáró is szerepel a PNRR-ben, amivel a város másik nagy gondja is megoldódik.
Fotó: Kolozsvár polgármesteri hivatala
A polgármesteri hivatal által április végén megjelentetett dokumentáció szerint a kolozsvári metró depója Szászfenes nyugati részén lenne, egy 8,2 hektáros területen, ahol 28 szerelvénynek lenne hely. A megvalósíthatósági előtanulmányt tízmillió euró ellenében készítő Sws Engineering Spa-Systra-Metrans Engineering SRL cégcsoport szerint a 20 kilométer hosszú metróvonal mentén 19 megálló lenne és az említett depó.
Ezután következnének a városközpontot lefedő megállók a Mărăști térig,ahonnan a metróvonal egy ága letérne a Munka sugárút irányába, ahol kapcsolatot teremtene a vasúttal és a tervezett helyi érdekeltségű vasúttal (HÉV), míg egy másik ág a Györgyfalvi és Szopor negyedekkel kötné össze – a metróvonal végig a föld alatt haladna.
A tervek szerint a gigaberuházás megvalósíthatósági tanulmánya szeptemberre készül el, de a fúrásokat is be kell fejezni és a különböző engedélyeket beszerezni. Év végére, jövő év elejére tervezik a projekt indítását, a tervezés és kivitelezés kezdetét.
Az eredeti tervek szerint a kolozsváriak 2027-ben ülhetnének metróra, mely révén sokkal rövidebb idő alatt megtehető lenne a jelenleg csak kínkeservesen letudható Szászfenes–Kolozsvár-táv. Ez most újabb öt évvel kitolódhat, mondják szakemberek, ugyanis még ha csak részben is, de módosítani kell a nyomvonalat. Az IRA híd környéke ráadásul fontos csomópontja a metró tervének.
Emil Boc polgármester akkor a ProTv-nek úgy nyilatkozott: van gyors megoldás a helyzet orvoslására. „Ötven éve az ember feljutott a Holdra, aztán a Marsra, így metrót is tudunk építeni, még ha az sótömbbel is találkozik” – mondta az elöljáró. Szakemberek szerint azonban a só veszélyezteti a metróvonal biztonságát, hiszen vízzel találkozva feloldódik, így egy sóban gazdag terület könnyen besüppedhet, be is omolhat.
Jelentős akadálynak ütközött a kolozsvári metró terve, ugyanis sólelőhelyet találtak a nyomvonalán. Az egyébként cseppet sem meglepő felfedezés nemcsak a kivitelezési időt tolhatja ki, a kiadásokat is jelentősen növelné.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!