
Archív felvétel
Fotó: Facebook/Fsli Romania
A tanügyben dolgozók kétharmada, egészen pontosan 67,5 százaléka szeretné, ha január 10-re általános sztrájkot hirdetnének – derül ki három oktatási szakszervezeti szövetség felmérésének szerdán közzétett eredményéből.
2021. december 22., 17:172021. december 22., 17:17
2021. december 22., 17:192021. december 22., 17:19
A kérdésre összesen 32 744 tanügyi alkalmazott válaszolt, és csak 32,5 százalékuk ellenezte a javaslatot. A kérdés tartalmazta, hogy sztrájk esetén a tanügyi alkalmazottak nem kapnának fizetést. A válaszadók 77,8 százaléka helyeselte, hogy ne zárják le a tanulók első félévi tanulmányi eredményeit. 29 325-en válaszoltak erre a kérdésre, és csak 22,2 százalékuk nem értett egyet ezzel a javaslattal.
A felmérést a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség készítette december 13-a és 21-e között. A kérdőívre válaszoló 32 744 tanügyi alkalmazott 92,2 százaléka pedagógus.
A három tanügyi szakszervezeti szövetség szerdán közleményben tudatta, megvárják a beígért találkozót a kormányfővel, valamint a tanügyi dolgozók körében tartott belső referendum eredményét, majd eldöntik, a tiltakozás mely formáját választják januárban. A szakszervezetek emlékeztetnek, hogy az ágazat dolgozói 2020 szeptemberétől lettek volna jogosultak a 2017-ben elfogadott kerettörvény által előírt béremelésre, de a kormány elhalasztotta annak gyakorlatba ültetését.
„Jelenleg a tanárok olyan helyzetben vannak, hogy 2020 januárja óta nem kaptak fizetésemelést – ekkor kapták meg a törvény által 2022-re előírt alapbér és a 2018. decemberi alapbér közötti különbség második egynegyedét –, miközben 2020 januártól mostanig közel 11 százalékra nőtt az infláció” – olvasható a közleményben, amely megalázónak nevezi a kormány által javasolt, körülbelül 65 lejnek megfelelő béremelést.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
szóljon hozzá!