
Györke Zoltán szerint törvény által megszabott kötelessége, hogy átvegye hivatalát
Fotó: Facebook/Györke Zoltán
Másodszor is pert nyert a bukaresti kormány ellen a tisztségéből ismét menesztett Györke Zoltán, de a Kolozs megyei alprefektus szerdán nem tudott munkába állni. A történészként a kincses város „Napoca-mentesítéséért” küzdő köztisztviselő a Krónikának úgy fogalmazott, elsősorban azért próbálják eltávolítani, mert a helyi szociáldemokrata érdekek minden áron pártembert ültetnének székébe.
2019. március 13., 20:232019. március 13., 20:23
Nem tudta átvenni hivatalát szerdán Györke Zoltán Kolozs megyei alprefektus. A kormány megyei képviselőjének helyettesét február 8-án menesztette tisztségéből a Viorica Dăncilă vezette bukaresti kabinet, ám Györke pert indított eltávolítása miatt,
Érdekesség, hogy a karrierje elején a Nemzeti Liberális Párthoz (PNL) közel álló köztisztviselő nem először „pereli vissza” sikeresen alprefektusi székét: 2013-ban a Victor Ponta vezette szociáldemokrata kormány váltotta le, ám 2015-ben a bíróság szintén neki adott igazat.
A mostani, alapfokú bírósági döntést azonnali hatállyal életbe kell léptetni, ám Györke Zoltán szerdán reggel azzal szembesült, hogy akadályozzák a munkavégzésben. „A helyettem ideiglenesen kinevezett alprefektus nem üresítette ki az irodát, továbbra is gyakorolja a tisztséget. Ioan Aurel Cherecheș kormánymegbízott azt mondta, egyelőre nem tudják, hogy velem mi lesz. Felmerült, hogy két alprefektus dolgozzon, de ez törvénytelen, mivel az intézmény szervezeti felépítésében egyértelműen egyetlen helyettes szerepel, kettő nem lehet” – nyilatkozta a Krónikának Györke Zoltán, akinek
„Nem kaptam irodát, elküldtek egy gyűlésekre használt helyiségbe, miközben nincs semmilyen hatásköröm. A prefektus közölte, hogy az ideiglenes alprefektus dolgozik, gyűlésen van, és nem tudja, hogy velem mi lesz” – fogalmazott lapunknak a menesztett tisztségviselő, aki szerint törvény által megszabott kötelessége, hogy átvegye hivatalát, és hogy végrehajtsa a törvényszék ítéletét. „Ha több napig nem tudom ellátni feladataimat, annak komoly jogi következményei lehetnek, de az ügyvédeim már foglalkoznak ezzel, megtalálják a megfelelő megoldást” – közölte Györke Zoltán. Szerinte ezzel mellőzik a törvényszék határozatát:
Az alprefektus szerint ilyen ügyekben nem szokatlan a gyors bírósági ítélet: általában már az első tárgyaláson határoznak, és a végrehajtással nem kell megvárni a végleges ítéletet. „Arra hivatkoztam, hogy fennáll a közvetlenül fenyegető károkozás kockázata, mert menesztésem következtében az intézménynek nem volt kinevezett alprefektusa, így nem volt ki aláírja a fontos okiratokat. Emiatt sürgősen meg kellett tárgyalni az ügyet, no meg azért is, hogy az érintett személyt ne érje hosszasan jogsértés, jövedelembeli kiesés” – vázolta lapunknak Györke Zoltán. Hozzátette,
Arra a kérdésünkre, hogy szerinte mi állhat eltávolítása mögött, Györke úgy fogalmazott, csak sejtései vannak. Kiemelte, sajnos évek óta az folyik, hogy
Hangsúlyozta: a törvény szerint ilyen csak kivételes esetekben fordulhatna elő, olyankor, amikor nincs megfelelő szakképesítéssel rendelkező, kinevezett magas rangú tisztségviselő. Ám az elmúlt időszak kormányai ezt nem veszik figyelembe, amivel mellőzik az európai uniós csatlakozáskor vállalt nemzetközi normákat. „Azt sejtem, az a cél, hogy ne szakembereket nevezzenek ki fontos tisztségekbe, hanem pártembereket. Ezeket a helyi és megyei szintről érkező kezdeményezéseket sajnos a kormányok elfogadják. Az a cél, hogy a magas rangú tisztségviselőket, mint jómagam, aki nem vagyok párttag, lecseréljék megbízható, lojális, ám felkészületlen, a szakmai feltételeknek megfelelni nem tudó személyekre” – szögezte le az egyelőre hatáskör nélküli Kolozs megyei alprefektus.
A magas rangú tisztségek depolitizálását szorgalmazó Györke hozzátette, eltávolítása előtt nagyon jó volt a viszonya Ioan Aurel Cherecheș prefektussal: „Mivel nekem nagyobb a tapasztalatom a közigazgatásban, mindenben jóindulatúan segítettem, támogattam, nagyon jó volt az együttműködésünk. Nem innen, hanem inkább a pártszervezettől érkezett az eltávolításomat szorgalmazó kezdeményezés.” Szerinte érdemi munkájának elkezdése csakis attól függ, hogy mikor távozik az ideiglenes alprefektus.
Ha azonban nem vonja vissza, annak nagyon sok súlyos következménye lehet – figyelmeztetett a tisztségét visszaperelő köztisztviselő. – Nem kizárt, hogy az ideiglenes alprefektusnak mostantól nem lesz joga aláírni, így az általa ellenjegyzett dokumentumokat, határozatokat a törvényszék utólag hatályon kívül helyezheti. A prefektus határozatait az alprefektus is aláírja, így bármilyen érintett megtámadhatja azokat a bíróságon. Én meg nem tudom végezni a munkámat, amelyre törvény kötelez, és amelyet év végén számonkér a kormány.”
Bár Györke Zoltánt autonomista körökben az önrendelkezés támogatójaként tartják számon, elmondása szerint nem hiszi, hogy ez is „szemet szúrt”. „Az autonomista szimpátiámról nyilvánosan nemigen beszéltem. Igaz, hogy írtam egy könyvet a Napoca-ügyről, ám az másfél éve jelent meg, most ez nem lehet az oka az eltávolításomnak. Az egy kutatás volt, amelyet nem mint alprefektus, hanem mint történész végeztem. Inkább azt látom, hogy a kormánypártok Kolozsváron saját embert akarnak maguknak, az pedig én nem lehetek” – fejtette ki a köztisztviselő. Györke Zoltán arra utalt, hogy
Ugyanakkor egyik vezéregyénisége annak a kezdeményezésnek, miszerint törölni kell Kolozsvár román elnevezéséből a kommunizmus idején „odabiggyesztett” Napoca szót. A 47 éves, elmondása szerint román kulturális közegben szocializálódott Györke évekkel ezelőtt állampolgári törvénykezdeményezést indított ennek érdekében, illetve helyi népszavazás kiírását is szorgalmazta, ám Emil Boc polgármester ellenezte azt, és a városi tanács leszavazta a kezdeményezést.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!