Állatkínzásra bujtogat Székelyudvarhely címere? Nem tetszik az ügyészségnek a kardba szúrt medvefej

„A címer elfogadását lehetővé tevő dossziét minden aktával együtt az ügyészségnek megküldjük, azonban fenntartjuk, hogy Székelyudvarhely történelmi címere nem lehet egy ilyen vizsgálat tárgya” – szögezte le Gálfi Árpád. Egyébként a közigazgatási minisztérium tavaly tavasszal, a város címeréről szóló határozattervezet megvizsgálása során kifogást emelt annak kapcsán, hogy a rajzolt bemutatáson kívül nem készült leírás a jelvényen szereplő különböző jelképekről. Noha a tárca akkor azt állította, hogy emiatt ismét újra kell kezdeni a címer elfogadásához szükséges bürokratikus folyamatot, Venczel Attila városi főjegyző márciusban arról tájékoztatta az udvarhelyi tanácsosokat, hogy elég az is, ha pótolják a hiányt, és ez akkor meg is történt.

Amúgy a székely anyaváros új jelképe nagy vonalakban a régi székely címer elemeit tartalmazza. Ez pajzsának vörös mezejében gomolygó ezüstfelhőből aláereszkedő, könyökben hajlított ezüstpáncélos kart ábrázol, kezében függőlegesen álló kardot tart, hegyével fölfelé; a kard nyitott aranykoronán halad át, szívet és medvefejet döf át. Az állatfejet arany holdsarló és hatágú aranycsillag övezi. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus leírása szerint a fegyvert tartó páncélos kar a gyepűk védelmét jelképezi, felhőből való eredeztetése arra utal, hogy ez mennyei küldetés. A kard elsőként a koronán hatol át, ezzel azt jelképezi, hogy a Magyar Királyságot, annak határait kellett a székelyeknek védelmezniük. „Az átszúrt szív az áldozatkészséget jelképezi, a medvefej a székelyek bátorságát hivatott mutatni. A csillag és a hold, mint az úgynevezett új székely címer elemei, a jelkép székely voltát erősítik” – olvasható az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnökének, Szekeres Attila Istvánnak a leírásában, aki a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja.

Nem mellékes az sem, hogy a székely történelmi jelképekről román nyelven is napvilágot látott tudományos kiadvány néhány évvel ezelőtt a székelyudvarhelyi székhelyű Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadásában, tehát a főügyészségnek az állam nyelvén is lehetősége adódik dokumentálódni. A Simboluri istorice secuiești című, Szekeres Attila István által szerkesztett kiadvány kimondottan a román közönséget célozza meg, hogy a többségi lakosság megismerje a székelyek, erdélyi magyarok szimbólumait, s ezáltal a közösségeket is. A több mint másfél száz, zömmel színes szövegközi képpel illusztrált kötet ugyanakkor angol és magyar nyelvű kivonatot is tartalmaz.