Információs csapda. Az iskolákban nincs felvilágosítás a fake news jelenségről
Fotó: Facebook/Stop Fake News in Romania
Európai szinten hadat üzentek az álhíreknek, és átláthatóbbá tennék a politikai hirdetéseket. Barabás T. János szerint térségünkben a belpolitika lett a nemzetközi információs hadviselés fő tárgya.
2019. február 02., 09:222019. február 02., 09:22
2019. február 02., 14:372019. február 02., 14:37
A hamis hírek (közismert angol nevén fake news) terjedésének megakadályozására összpontosító erőfeszítések fokozására szólított fel az Európai Bizottság terrorizmus, szervezett és kiberbűnözés elleni küzdelem összehangolásáért felelős biztosa. Julian King arról is beszélt, hogy az európai parlamenti választások kampányának kezdetéig további intézkedésekre van szükség a politikai hirdetések teljes átláthatóságának biztosítása érdekében minden uniós tagállamban.
A Facebook napokkal ezelőtt már
A közösségi oldal igyekszik megnehezíteni a külföldi beavatkozásokat a közelgő EP-választásokba.
„A politikai és a különböző ügyekhez kapcsolódó hirdetéseket engedélyeztetni kell majd, és azt is fel fogjuk tüntetni, hogy ki fizetett ezekért” – mondta Nick Clegg, a Facebook globális kommunikációs részlegének vezetője.
Romániában nemrég felmérés készült a fake news jellegű információs támadások hatásáról. A városi fiatalok körében végzett kutatás szerint 89 százalékuk komoly országos problémának ítéli a hamis híreket, 83 százalékuk úgy véli, hogy fel tudja ezeket ismerni. A felmérésből az is kiderült, hogy 67 százalékot tesz ki azok aránya, akik hetente többször találkoznak a jelenséggel. A válaszadók 47 százaléka felismeri ugyan, de ennek ellenére megosztja az interneten az álhíreket. A romániai hamis hírek kétharmada belpolitikai jellegű információt tartalmaz. A megkérdezettek szerint ezen információs támadások kivédésében a legilletékesebb a média. Ezt követi felelősségben a kormány, az online platformok és az igazságszolgáltatás. Az iskolákban egyébként
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a Krónika érdeklődésére tanulságosnak nevezte, hogy a hamis híreket felismerők jó része is megosztja ezeket a világhálón. „Elsősorban nem a felhasználó oldalon lehet gátolni a jelenséget, hanem az újságírási etikai ismeretek erősítésével az egész társadalomban. Utóbbinak viszont az oktatás, képzés, és a korrekt politikai légkör erősítése használna” – fogalmazott a kolozsvári származású szakértő, aki fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a nemzetközi információs hadviselés fő tárgya térségünkben a belpolitika lett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!