A magyar kormány támogatásával épített aradi bölcsőde és óvoda az átadás napján
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A különböző gazdaságfejlesztési programok mellett a Trianon utáni legnagyobb rendszerszintű nemzetpolitikai beavatkozásnak tekinthető a magyar kormány Kárpát-medencei óvoda- és bölcsődeépítési programja. A tíz évvel ezelőtt indult program keretében több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
2026. március 03., 09:492026. március 03., 09:49
A magyar kormány 2016-ban indította el a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, amelynek a keretében a Magyarországgal szomszédos államokban, a magyar nyelvterületen 900 magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg. Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban 480 intézmény újult meg és 90 vadonatúj jött létre, legyen az bölcsőde vagy óvoda, ami a legkisebbek oktatását, nevelését, közösségbe való integrálását célozza – mondta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár a tavaly februári sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján. Ez a legfrissebb, az óvodafejlesztési program honlapján fellelhető összegzés.
Nacsa Lőrinc szerint az államtitkárság továbbra is támogatásban részesíti a külhoni magyar oktatási intézményhálózatot: 50 magyar középiskola, kollégium, szórványkollégium és nyolc külhoni magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény vagy kar működtetését támogatják.
Az építkezés és felújítás mellett 400 újonnan kialakított játszótér is a bizonysága a magyar kormány támogatásának, továbbá az a több mint 1500 játéksarok, amelyeket azokba az óvodákba küldtek, amelyekben magyar gyermekek járnak.
A magyarság szülőföldön történő megmaradása összetett folyamat, szükség van benne az erős anyaországra, amely rendületlenül áll ki a külhoni nemzetrészek mellett – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár csütörtökön Szatmárnémetiben.
Arad megyében öt helyszínen valósult meg óvodafejlesztés 2018 és 2023 között, a szakmai képzésekkel együtt a beruházások összértéke elérte a 300 millió forintot. (1 lej 74 forint). Több mint 140 millió forint volt az összértéke a zimándújafalui, a pécskai és a kisperegi magyar óvodák felújításának, illetve bővítésének.
Zimándújfalun a magyar kormány az óvodának és iskolának helyet adó épület bővítését támogatta a bölcsőde- és óvodafejlesztési program keretében
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az óvodafejlesztések mellett két bölcsődeépítési programot is megvalósított a magyar kormány Arad megyében. Aradon 2021-ben, Pécskán 2022-ben fejezték be a magyar bölcsőde építési munkálatait, azóta szolgálják a közoktatást. Mindkét épület a református egyház tulajdonát képezi, de az intézmények működését a román állami költségvetésből finanszírozzák.
Grezsa István miniszteri biztos 2021 tavaszán az aradi bölcsődeavatáson elmondta, hogy minden olyan nagyváros, Aradtól Brassóig, ahol a magyarok szórványban élnek, kiemelt helyszíne a programnak. „Egyrészt nem volt magyar bölcsőde ezekben a nagyipari várossá duzzasztott városokban, másrészt itt, Aradon, 60 gyermek számára biztosítunk a református egyházzal karöltve biztonságos és európai színvonalú óvodai nevelést. Ez már a tizedik nagyvárosi szórványóvoda, amely a magyar gyermekek mellett a vegyes házasságokban született gyermekek számára is lehetőséget biztosít az anyanyelv megőrzésére” – nyilatkozta akkor Grezsa István.
Grezsa István miniszteri biztos, Csűry István akkori királyhágómelléki református püspök, Tóth Csaba prefektus (jelenleg alprefektus) és a közélettől azóta visszavonult Bognár Levente az aradi magyar bölcsőde átadásán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Aradon 2018-ban történtek az első egyeztetések a magyar kormány és a református egyház között, de az ingatlanvásárlás után pereskedés késleltette a munkálatok megkezdését, így az első kapavágásra csak 2020-ban kerülhetett sor. A Csiky Gergely Főgimnázium bentlakásának tőszomszédságában vásároltak meg egy lakóházat a hozzá tartozó telekkel, az épületet lebontották és a helyére emelték az új bölcsődét és óvodát, amely a magyar iskolaközpont kötelékében működik. Ezzel megoldották az évek óta fennálló problémát, hogy például a kollégium udvarára nem lehetett járművel behajtani, de most már a bölcsőde felől az is megközelíthető.
– vélte az akkor önkormányzati képviselőként tevékenykedő korábbi RMDSZ-es alpolgármester, Bognár Levente. Gondolataihoz annyi magyarázatot fűznénk, hogy a Csiky Gergely Főgimnázium az egykori Aradi Katolikus Gimnázium jogutódja, történelmi épületei a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség tulajdonát képezik, viszont a bölcsődeépítés lebonyolítását a református egyházra bízta a magyar a kormány, ezért mindkét felekezet magának érezheti az oktatási intézményt.
A főgimnázium szervezeti egységébe tartozik a Kincskereső óvoda is, így a Csiky-s diákok tulajdonképpen
A bölcsődében jelenleg két csoport működik 14-14 gyerekkel, továbbá otthont adnak az óvoda kiscsoportjának is, amelybe most tízen járnak – közölte a Krónikával Spier Tünde, a Csiky Gergely Főgimnázium Igazgatója. Program: reggel 7-től 18 óráig. Az étkezést a szülő fizeti.
Új épületben, jó körülmények között várják a gyerekeket
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Évekig küszködtünk az óvodában azzal a problémával, hogy ott a három csoportnak kevés volt a hely, a tornateremben is hálótermet kellett berendezni. Azzal, hogy a kisebbik csoport átkerült a bölcsödébe, az óvoda épületében nyugodtabban tudják a tevékenységeket megszervezni. Nagy igény volt a bölcsődére, ezt főleg akkor tapasztaltuk, amikor megkezdődött az óvodai beiratkozás, és a szülők jöttek, hogy a gyerek még nincs hároméves, de beírhatja-e az óvodába. Amíg volt hely, bevettük, viszont fájó szívvel kellett olyanokat visszautasítanunk, akit nagyon szívesen fogadtunk volna, mert magyar család gyermeke volt, de nem tehettük meg, mert túl kicsi volt, vagy már nem volt helyünk az óvoda kiscsoportjában. A bölcsőde nagy támogatást jelent azoknak a szülőknek, akiknél nincs nagymama, aki segítene, a szülő pedig menne dolgozni, de a gyerekét biztonságban szeretné tudni” – magyarázta Spier Tünde.
A bölcsődei program munkanapokon 7–17 óra között tart, térítés ellenében ebédet is kapnak a gyerekek, de a szülők körében azért is kedvelt, mert nyáron is felügyeletet biztosít a gyerekeknek, leszámítva azt az egy hónapot, amíg a kötelező egészségügyi felújítást elvégzik.
Szatmári Mária édesanya elmondása szerint a kisebbik fiuk pont akkor volt másfél éves, amikor az aradi református bölcsőde megnyílt, úgyhogy nekik „kapóra jött”.
„Úgy gondolom, nagyon fontos az, hogy a gyerekek minél hamarabb kezdjék el ezt a szociális életbe való beilleszkedést. A magyar gyerekeknek ez nagyon jó, hiszen az anyanyelvükön beszélnek velük egy olyan korban, amikor még csak próbálnak kommunikálni, nem feltétlenül beszélnek, de az nem azt jelenti, hogy nem fontos nekik, hogy a saját anyanyelvüket hallják. A nagyobbik fiunk román nyelvű bölcsődébe járt, viszont egy picit nagyobb korban vittük, már majdnem óvodás korban, úgyhogy ő már akkorra értette a román nyelvet is, de akkor is jobb lett volna talán az anyanyelvén beszélni” – mesélte.
Anyanyelvükön beszélnek a magyar gyerekekkel egy olyan korban, amikor még csak próbálnak kommunikálni
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A körülményekkel is elégedettek a szülők, elegendő szakképzett személyzet foglalkozik a kicsikkel, tehát nem kell nagymamára bízni a gyereket, vagy esetleg bébiszitterre, de emellett azt is fontosnak tartják, hogy a gyerek vele egykorú gyerekekkel érintkezhet.
Klebelsberg Kuno egykori kultusz- és tanügyminiszter szülővárosában, Pécskán 2021-ben kezdődtek meg a munkálatok, az év áprilisában pedig ünnepélyesen egy időkapszulát helyeztek el a megkezdett épület alapzatában. Az eseményen jelen volt Grezsa István, aki a gazdaságfejlesztési programok mellett
„Amikor nehéz, időként kilátástalan helyzet van, mint most (még érvényben voltak a koronavírus-járvány miatti korlátozások – szerk. megj.), akkor kell építkezni, és akkor kell reménykedni abban, hogy lesz jövő, és lesz magyar kibontakozás, ahogy Klebelsberg is megtette egy olyan időszakban, amikor gazdaságilag és politikailag Magyarország keresztre feszíttetett” – jelentette ki a miniszteri biztos.
Tóbiás Tibor György, az Aradi Református Egyházmegye esperese felidézte, hogy eredetileg másféle időkapszulát szerettek volna elhelyezni, viszont hamar híre ment a településen, hogy mit terveznek, és egy román ortodox pécskai lakos ajánlotta fel azt a 150 éves fémhengert, amit egy falban talált bontás során, és eredetileg is időkapszula volt.
Tóbiás Tibor György református esperes a pécskai bölcsőde és óvoda alapzatába elhelyezett időkapszulával
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Grezsa István szerint több szempontból is jelképes volt a pécskai bölcsődeépítés. „Az időkapszula azt is jelenti, hogy az idejáró gyermekek a magyar mesevilágon keresztül megőrzik anyanyelvüket és kultúrájukat, egyúttal pedig a román többségű településen hidat képez a nemzetiségek között; a katolikus többségű magyar közösségnek a református egyház építi ezt az intézményt, tehát az erdélyi vallási tolerancia jelképe is lehet egyúttal” – mondta.
Az újépítésű intézmény az Ormós Zsigmond Általános Iskola magyar tagozatához tartozik: a bölcsődei csoportban 11 gyerek van, a két napközi óvodai csoportban pedig 17, illetve 18 gyerek. Az egyik csoportot a 4. számú óvodából költöztették át, a másikat pedig újonnan hozták létre – mondta a Krónikának Tóth Brigitta óvónő, bölcsődei felelős.
A magyar kormány támogatásával épített bölcsődékre – amelyek a román közoktatási és szociális rendszerben működnek – a törvénynek az a kitétele is vonatkozik, miszerint a kisdedóvónak „nincs nyelve”, tehát nem tartozhat a valamelyik nemzetiségi oktatáshoz – hívta fel a figyelmet Spier Tünde, a Csiky Gergely Főgimnázium igazgatója.
„Hamar elment a híre, hogy itt új épület, jó körülmények vannak, és volt már rá példa, hogy eljött egy család a bemutatkozó találkozóra, akikről kiderült, hogy románok, és megdöbbentek, hogy magyarul beszélünk. Mondtuk, hogy nem probléma: magyarul zajlik ugyan a foglalkozás, de ha a gyerekük nem tud magyarul, a pedagógusok tudnak románul. Erre felhívjuk a figyelmet, de mi nem utasíthatunk vissza senkit” – szögezte le az igazgató.
A pécskai magyar bölcsőde és óvoda
Fotó: Facebook/Antal Péter
A harmadik tanévnél tartó pécskai református bölcsődére is nagy igény volt, sőt a helyek jelenlegi számánál több is betelne, de Kocsik Krisztina, az Ormós Zsigmond Általános Iskola igazgatója szerint egyelőre nem bővíthetik a létszámot.
Román érdeklődők náluk is vannak, de mivel az iskola román tagozatának van külön óvodája-bölcsődéje egy másik épületben, azokat a családokat megpróbálják oda irányítani – tette hozzá.
Igazi oázis a nagyváradi Szent József-telep panelházrengetegének közepén a római katolikus templom mögött megbújó Szent László Óvoda, amelynek új szárnyát a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében építettek fel.
Egy év kihagyás után, a református egyház tanintézeteként megkezdte működését a magyar állami támogatásból tavaly felépült, ám a városi önkormányzat román többségének ellenállása miatt zárva maradt óvoda Bánffyhunyadon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lemondott tisztségéről Elena Micicoi Temes megyei prefektus, miután péntek reggel házkutatást tartott a lakásán az Európai Ügyészség.
Nagykalota és Kalotaszentkirály között kirajzolódtak a Kalota-patakon épülő víztározónak a körvonalai. A gátnak elsősorban árvízvédelmi szerepe lesz, de a majdani víztükör turisztikai vonzerejére is számítanak Kalotaszentkirályon.
Fotócsomagok, bankettek, ajándékok, limuzin és olykor korlátlan italfogyasztás is növelheti a végzős év költségeit, amelyek egyes családoknál több ezer lejre rúgnak. Kolozs megyei szülőket és pedagógust kérdeztünk a költekezés határairól.
Mintegy fél évszázada biztosít fórumot a román és magyar történészek szakmai párbeszédének a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság. A testület XXVII. ülését Déván rendezték meg, Nagy Levente magyar társelnök nyilatkozott az eseményről a Krónikának.
Még be sem mutatta miniszterjelöltjeinek listáját, a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac máris elveszítette egyik kiszemeltjét. Adrian Papahagi kolozsvári bölcsész bejelentette: nem kívánja irányítani a kulturális tárcát a kormányban.
Az aradi önkormányzatnak 37 ezer lej pénzbírságot kell fizetnie, amiért a jogerős bírósági ítélet ellenére sem aszfaltozott le egy utcát. Korábban a bíróság kártérítést ítélt meg az egyik lakó javára.
Jogerőssé vált a Maros megyei törvényszék május 19-i ítélete, amelyben életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki a mezőméhesi Emil Gânjre, aki megölte és felgyújtotta barátnőjét.
Maros megyében teljes körű exporttilalmat vezettek be a juhállományra, miután több gazdaságban juhhimlőt, a múlt héten pedig a kiskérődzők pestisének (PMR) egy újabb gócát is azonosították.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!