Hirdetés

Alapoktól anyanyelven: tízéves a Kárpát-medencei bölcsőde- és óvodaépítési program

bölcsőde

A magyar kormány támogatásával épített aradi bölcsőde és óvoda az átadás napján

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A különböző gazdaságfejlesztési programok mellett a Trianon utáni legnagyobb rendszerszintű nemzetpolitikai beavatkozásnak tekinthető a magyar kormány Kárpát-medencei óvoda- és bölcsődeépítési programja. A tíz évvel ezelőtt indult program keretében több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.

Pataky Lehel Zsolt

2026. március 03., 09:492026. március 03., 09:49

A magyar kormány 2016-ban indította el a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, amelynek a keretében a Magyarországgal szomszédos államokban, a magyar nyelvterületen 900 magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg. Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban 480 intézmény újult meg és 90 vadonatúj jött létre, legyen az bölcsőde vagy óvoda, ami a legkisebbek oktatását, nevelését, közösségbe való integrálását célozza – mondta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár a tavaly februári sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján. Ez a legfrissebb, az óvodafejlesztési program honlapján fellelhető összegzés.

A programmal 40 ezer óvodás és bölcsődés gyermek számára biztosítanak minőségi oktatási körülményeket.

Hirdetés

Nacsa Lőrinc szerint az államtitkárság továbbra is támogatásban részesíti a külhoni magyar oktatási intézményhálózatot: 50 magyar középiskola, kollégium, szórványkollégium és nyolc külhoni magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény vagy kar működtetését támogatják.

Az építkezés és felújítás mellett 400 újonnan kialakított játszótér is a bizonysága a magyar kormány támogatásának, továbbá az a több mint 1500 játéksarok, amelyeket azokba az óvodákba küldtek, amelyekben magyar gyermekek járnak.

korábban írtuk

Száz férőhelyes katolikus bölcsődét és óvodát avattak fel Szatmárnémetiben
Száz férőhelyes katolikus bölcsődét és óvodát avattak fel Szatmárnémetiben

A magyarság szülőföldön történő megmaradása összetett folyamat, szükség van benne az erős anyaországra, amely rendületlenül áll ki a külhoni nemzetrészek mellett – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár csütörtökön Szatmárnémetiben.

Bölcsődeépítés és -felújítás öt helyszínen az aradi szórványban

Arad megyében öt helyszínen valósult meg óvodafejlesztés 2018 és 2023 között, a szakmai képzésekkel együtt a beruházások összértéke elérte a 300 millió forintot. (1 lej 74 forint). Több mint 140 millió forint volt az összértéke a zimándújafalui, a pécskai és a kisperegi magyar óvodák felújításának, illetve bővítésének.

  • Zimándújfalun a magyar kormány az óvodának és iskolának helyet adó épület bővítését támogatta, a földszinten mosdókat építettek, továbbá beépítették a tetőteret. A több mint 73 millió forintos beruházás eredményeként 35-40 gyereket tudnak azóta fogadni.
bölcsőde Galéria

Zimándújfalun a magyar kormány az óvodának és iskolának helyet adó épület bővítését támogatta a bölcsőde- és óvodafejlesztési program keretében

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

  • Pécskán a magyar kormány támogatásával a 4. számú óvodát újították fel, továbbá az azóta Ormós Zsigmond nevét viselő általános iskola étkezdéjét (az óvoda ugyanis az iskola tagintézménye) összesen 62 millió forintból.
  • Kisperegen is felújították az óvodát és egy mellette lévő osztálytermet, továbbá központi fűtési rendszert építettek ki a korábban használt cserépkályhák helyett. Ennek a beruházásnak az értéke 13 millió forint volt.

Az óvodafejlesztések mellett két bölcsődeépítési programot is megvalósított a magyar kormány Arad megyében. Aradon 2021-ben, Pécskán 2022-ben fejezték be a magyar bölcsőde építési munkálatait, azóta szolgálják a közoktatást. Mindkét épület a református egyház tulajdonát képezi, de az intézmények működését a román állami költségvetésből finanszírozzák.

A bölcsődétől az érettségiig anyanyelven

Grezsa István miniszteri biztos 2021 tavaszán az aradi bölcsődeavatáson elmondta, hogy minden olyan nagyváros, Aradtól Brassóig, ahol a magyarok szórványban élnek, kiemelt helyszíne a programnak. „Egyrészt nem volt magyar bölcsőde ezekben a nagyipari várossá duzzasztott városokban, másrészt itt, Aradon, 60 gyermek számára biztosítunk a református egyházzal karöltve biztonságos és európai színvonalú óvodai nevelést. Ez már a tizedik nagyvárosi szórványóvoda, amely a magyar gyermekek mellett a vegyes házasságokban született gyermekek számára is lehetőséget biztosít az anyanyelv megőrzésére” – nyilatkozta akkor Grezsa István.

Grezsa István miniszteri biztos, Csűry István akkori királyhágómelléki református püspök, Tóth Csaba prefektus (jelenleg alprefektus) és a közélettől azóta visszavonult Bognár Levente az aradi magyar bölcsőde átadásán •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Grezsa István miniszteri biztos, Csűry István akkori királyhágómelléki református püspök, Tóth Csaba prefektus (jelenleg alprefektus) és a közélettől azóta visszavonult Bognár Levente az aradi magyar bölcsőde átadásán

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Aradon 2018-ban történtek az első egyeztetések a magyar kormány és a református egyház között, de az ingatlanvásárlás után pereskedés késleltette a munkálatok megkezdését, így az első kapavágásra csak 2020-ban kerülhetett sor. A Csiky Gergely Főgimnázium bentlakásának tőszomszédságában vásároltak meg egy lakóházat a hozzá tartozó telekkel, az épületet lebontották és a helyére emelték az új bölcsődét és óvodát, amely a magyar iskolaközpont kötelékében működik. Ezzel megoldották az évek óta fennálló problémát, hogy például a kollégium udvarára nem lehetett járművel behajtani, de most már a bölcsőde felől az is megközelíthető.

Idézet
Mondhatjuk, hogy egy új magyar oktatási központ alakult ki ezzel, hiszen a két intézmény, a kollégium és a bölcsőde összetartozik. Szimbiózis jött létre, és ez mindenképpen egy szimbolikus hely, hiszen itt a katolikus egyház és a református egyház ad otthont az aradi magyar oktatásnak”

– vélte az akkor önkormányzati képviselőként tevékenykedő korábbi RMDSZ-es alpolgármester, Bognár Levente. Gondolataihoz annyi magyarázatot fűznénk, hogy a Csiky Gergely Főgimnázium az egykori Aradi Katolikus Gimnázium jogutódja, történelmi épületei a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség tulajdonát képezik, viszont a bölcsődeépítés lebonyolítását a református egyházra bízta a magyar a kormány, ezért mindkét felekezet magának érezheti az oktatási intézményt.

A főgimnázium szervezeti egységébe tartozik a Kincskereső óvoda is, így a Csiky-s diákok tulajdonképpen

a bölcsődétől az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak ugyanazon intézmény keretében.

A bölcsődében jelenleg két csoport működik 14-14 gyerekkel, továbbá otthont adnak az óvoda kiscsoportjának is, amelybe most tízen járnak – közölte a Krónikával Spier Tünde, a Csiky Gergely Főgimnázium Igazgatója. Program: reggel 7-től 18 óráig. Az étkezést a szülő fizeti.

Új épületben, jó körülmények között várják a gyerekeket •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Új épületben, jó körülmények között várják a gyerekeket

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

„Évekig küszködtünk az óvodában azzal a problémával, hogy ott a három csoportnak kevés volt a hely, a tornateremben is hálótermet kellett berendezni. Azzal, hogy a kisebbik csoport átkerült a bölcsödébe, az óvoda épületében nyugodtabban tudják a tevékenységeket megszervezni. Nagy igény volt a bölcsődére, ezt főleg akkor tapasztaltuk, amikor megkezdődött az óvodai beiratkozás, és a szülők jöttek, hogy a gyerek még nincs hároméves, de beírhatja-e az óvodába. Amíg volt hely, bevettük, viszont fájó szívvel kellett olyanokat visszautasítanunk, akit nagyon szívesen fogadtunk volna, mert magyar család gyermeke volt, de nem tehettük meg, mert túl kicsi volt, vagy már nem volt helyünk az óvoda kiscsoportjában. A bölcsőde nagy támogatást jelent azoknak a szülőknek, akiknél nincs nagymama, aki segítene, a szülő pedig menne dolgozni, de a gyerekét biztonságban szeretné tudni” – magyarázta Spier Tünde.

A bölcsődei program munkanapokon 7–17 óra között tart, térítés ellenében ebédet is kapnak a gyerekek, de a szülők körében azért is kedvelt, mert nyáron is felügyeletet biztosít a gyerekeknek, leszámítva azt az egy hónapot, amíg a kötelező egészségügyi felújítást elvégzik.

Elégedett szülők

Szatmári Mária édesanya elmondása szerint a kisebbik fiuk pont akkor volt másfél éves, amikor az aradi református bölcsőde megnyílt, úgyhogy nekik „kapóra jött”.

„Úgy gondolom, nagyon fontos az, hogy a gyerekek minél hamarabb kezdjék el ezt a szociális életbe való beilleszkedést. A magyar gyerekeknek ez nagyon jó, hiszen az anyanyelvükön beszélnek velük egy olyan korban, amikor még csak próbálnak kommunikálni, nem feltétlenül beszélnek, de az nem azt jelenti, hogy nem fontos nekik, hogy a saját anyanyelvüket hallják. A nagyobbik fiunk román nyelvű bölcsődébe járt, viszont egy picit nagyobb korban vittük, már majdnem óvodás korban, úgyhogy ő már akkorra értette a román nyelvet is, de akkor is jobb lett volna talán az anyanyelvén beszélni” – mesélte.

Anyanyelvükön beszélnek a magyar gyerekekkel egy olyan korban, amikor még csak próbálnak kommunikálni •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Anyanyelvükön beszélnek a magyar gyerekekkel egy olyan korban, amikor még csak próbálnak kommunikálni

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A körülményekkel is elégedettek a szülők, elegendő szakképzett személyzet foglalkozik a kicsikkel, tehát nem kell nagymamára bízni a gyereket, vagy esetleg bébiszitterre, de emellett azt is fontosnak tartják, hogy a gyerek vele egykorú gyerekekkel érintkezhet.

Időkapszula a pécskai magyar bölcsőde alapzatában

Klebelsberg Kuno egykori kultusz- és tanügyminiszter szülővárosában, Pécskán 2021-ben kezdődtek meg a munkálatok, az év áprilisában pedig ünnepélyesen egy időkapszulát helyeztek el a megkezdett épület alapzatában. Az eseményen jelen volt Grezsa István, aki a gazdaságfejlesztési programok mellett

a Trianon utáni legnagyobb rendszerszintű nemzetpolitikai beavatkozásnak nevezte a magyar kormány óvodafejlesztési programját.

„Amikor nehéz, időként kilátástalan helyzet van, mint most (még érvényben voltak a koronavírus-járvány miatti korlátozások – szerk. megj.), akkor kell építkezni, és akkor kell reménykedni abban, hogy lesz jövő, és lesz magyar kibontakozás, ahogy Klebelsberg is megtette egy olyan időszakban, amikor gazdaságilag és politikailag Magyarország keresztre feszíttetett” – jelentette ki a miniszteri biztos.

Tóbiás Tibor György, az Aradi Református Egyházmegye esperese felidézte, hogy eredetileg másféle időkapszulát szerettek volna elhelyezni, viszont hamar híre ment a településen, hogy mit terveznek, és egy román ortodox pécskai lakos ajánlotta fel azt a 150 éves fémhengert, amit egy falban talált bontás során, és eredetileg is időkapszula volt.

Idézet
Örömmel fogadtuk, mert ez lényegében valami, ami a múltba is mutat, de a jövőre is tekint. És mutatja azt is, hogy itt a románság és magyarság jól tud együtt munkálkodni” – jelentette ki az esperes.
Tóbiás Tibor György református esperes a pécskai bölcsőde és óvoda alapzatába elhelyezett időkapszulával •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Tóbiás Tibor György református esperes a pécskai bölcsőde és óvoda alapzatába elhelyezett időkapszulával

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Grezsa István szerint több szempontból is jelképes volt a pécskai bölcsődeépítés. „Az időkapszula azt is jelenti, hogy az idejáró gyermekek a magyar mesevilágon keresztül megőrzik anyanyelvüket és kultúrájukat, egyúttal pedig a román többségű településen hidat képez a nemzetiségek között; a katolikus többségű magyar közösségnek a református egyház építi ezt az intézményt, tehát az erdélyi vallási tolerancia jelképe is lehet egyúttal” – mondta.

Az újépítésű intézmény az Ormós Zsigmond Általános Iskola magyar tagozatához tartozik: a bölcsődei csoportban 11 gyerek van, a két napközi óvodai csoportban pedig 17, illetve 18 gyerek. Az egyik csoportot a 4. számú óvodából költöztették át, a másikat pedig újonnan hozták létre – mondta a Krónikának Tóth Brigitta óvónő, bölcsődei felelős.

A bölcsődének „nincs nyelve”

A magyar kormány támogatásával épített bölcsődékre – amelyek a román közoktatási és szociális rendszerben működnek – a törvénynek az a kitétele is vonatkozik, miszerint a kisdedóvónak „nincs nyelve”, tehát nem tartozhat a valamelyik nemzetiségi oktatáshoz – hívta fel a figyelmet Spier Tünde, a Csiky Gergely Főgimnázium igazgatója.

Az aradi református bölcsődéből eleve nem zárták ki a vegyes házasságokban született gyerekeket, de azokat sem utasíthatják el, akik színromán családban születtek.

„Hamar elment a híre, hogy itt új épület, jó körülmények vannak, és volt már rá példa, hogy eljött egy család a bemutatkozó találkozóra, akikről kiderült, hogy románok, és megdöbbentek, hogy magyarul beszélünk. Mondtuk, hogy nem probléma: magyarul zajlik ugyan a foglalkozás, de ha a gyerekük nem tud magyarul, a pedagógusok tudnak románul. Erre felhívjuk a figyelmet, de mi nem utasíthatunk vissza senkit” – szögezte le az igazgató.

A pécskai magyar bölcsőde és óvoda •  Fotó: Facebook/Antal Péter Galéria

A pécskai magyar bölcsőde és óvoda

Fotó: Facebook/Antal Péter

A harmadik tanévnél tartó pécskai református bölcsődére is nagy igény volt, sőt a helyek jelenlegi számánál több is betelne, de Kocsik Krisztina, az Ormós Zsigmond Általános Iskola igazgatója szerint egyelőre nem bővíthetik a létszámot.

Idézet
A tanfelügyelőség ennyire hagyott jóvá szakképzett személyzetet, szóval amíg nem növelik a posztok számát, és nem kapunk további dadusokat, nem vehetünk be több gyereket” – mondta a Krónikának.

Román érdeklődők náluk is vannak, de mivel az iskola román tagozatának van külön óvodája-bölcsődéje egy másik épületben, azokat a családokat megpróbálják oda irányítani – tette hozzá.

korábban írtuk

Tudás, hit, szeretet: átadták a nagyváradi Szent László Óvoda magyar állami támogatással megépült új szárnyát
Tudás, hit, szeretet: átadták a nagyváradi Szent László Óvoda magyar állami támogatással megépült új szárnyát

Igazi oázis a nagyváradi Szent József-telep panelházrengetegének közepén a római katolikus templom mögött megbújó Szent László Óvoda, amelynek új szárnyát a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében építettek fel.

korábban írtuk

Román gyerekeket is nevelnek a méltatlanul támadott, most megnyílt magyar óvodában Bánffyhunyadon
Román gyerekeket is nevelnek a méltatlanul támadott, most megnyílt magyar óvodában Bánffyhunyadon

Egy év kihagyás után, a református egyház tanintézeteként megkezdte működését a magyar állami támogatásból tavaly felépült, ám a városi önkormányzat román többségének ellenállása miatt zárva maradt óvoda Bánffyhunyadon.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 02., hétfő

Antikommunista román hősre emlékeztek Brassóban

Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.

Antikommunista román hősre emlékeztek Brassóban
Hirdetés
2026. március 02., hétfő

Helymeghatározó buktatta le a tolvajokat: Ausztriából ellopott kerékpár került elő Szatmárnémetiben

Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.

Helymeghatározó buktatta le a tolvajokat: Ausztriából ellopott kerékpár került elő Szatmárnémetiben
2026. március 02., hétfő

Erdélyiek is Dubajban rekedtek, tanárok és diákok is

Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.

Erdélyiek is Dubajban rekedtek, tanárok és diákok is
2026. március 02., hétfő

Majdnem tízparancsolat, amellyel megóvhatjuk gyermekeinket a digitális veszélyektől

Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.

Majdnem tízparancsolat, amellyel megóvhatjuk gyermekeinket a digitális veszélyektől
Hirdetés
2026. március 02., hétfő

Körgyűrűbotrány: mi következhet Kolozsváron?

Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.

Körgyűrűbotrány: mi következhet Kolozsváron?
2026. március 02., hétfő

Utasrekordot döntött a brassói repülőtér, Budapest az egyik legnépszerűbb célpont

A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

Utasrekordot döntött a brassói repülőtér, Budapest az egyik legnépszerűbb célpont
2026. március 01., vasárnap

Kolozsvár vezetése is mérlegeli a játéktermek kitiltását a városból

Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.

Kolozsvár vezetése is mérlegeli a játéktermek kitiltását a városból
Hirdetés
2026. március 01., vasárnap

A DK mellett, a külhoni magyarok szavazati joga ellen kampányol az RMDSZ volt honatyája

Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.

A DK mellett, a külhoni magyarok szavazati joga ellen kampányol az RMDSZ volt honatyája
2026. március 01., vasárnap

Rendkívül nehéz mentőakció során hoztak le három eltévedt ukrán állampolgárt a máramarosi hegyimentők

A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.

Rendkívül nehéz mentőakció során hoztak le három eltévedt ukrán állampolgárt a máramarosi hegyimentők
2026. február 28., szombat

Borbás Marcsi Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett

Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.

Borbás Marcsi Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett
Hirdetés
Hirdetés