Ionel Vila, a város jegyzője azt mondja, nemcsak a megyeszékhelyen kijelölt bizottság dolgozik túl lassan, hanem egyéb akadályok is gyakran útját állják a visszaszolgáltatásnak, de Várad még így is jó iramban halad szerinte: a beérkezett kérelmek 95 százalékának sikerült mostanáig eleget tenni. Nagyváradon összesen 1404 kérelem érkezett be a földtörvény alapján történő telek-visszaszolgáltatásra – mondta el tegnapi sajtótájékoztatóján Ionel Vila. Ezeknek a legnagyobb részét, több mint kilencszáz kérvényt különböző okokból visszautasított a földtörvény alkalmazásával megbízott városi bizottság – a leggyakoribb ok az volt, hogy egy-egy földdarab több örököse közösen és külön-külön is benyújtotta föld-visszaigénylési kérelmét. A megalapozottnak talált 465 kérelem közül 394-nek idén július végéig eleget tett a város, összesen több mint 442 hektárt ítélve meg az igénylőknek. Az összes, 1404 kérelmező együttvéve 690 hektárnyi mezőgazdasági területet és 54 hektár erdőt követel vissza. A megyeszékhely jegyzője azt mondja, még mindig van elég telke a városnak ahhoz, hogy kielégítse a fennmaradó igényeket.
Ismeretes, hogy azok a volt telektulajdonosok vagy örököseik, akiknek birtokát a negyvenes években államosították, nem a saját telküket kapják vissza, hiszen azon a legtöbb esetben már tömbházakat, utakat vagy egyebeket épített közpénzből a város, hanem a helyébe egy területben és árban megfelelő másikat. Erre a célra meghatározott mennyiségű telek áll a megyeszékhely szintjén kijelölt bizottság rendelkezésére, egy 2006-os, illetve egy 2008-as kormányrendelet alapján. A problémák ott bukkannak fel, amikor a volt tulajdonosok a bizottság megkérdezése nélkül, egy független topográfiai szakértő bevonásával méretnek ki maguknak telket ott, ahol éppen tetszik, ráadásul sokszor valahonnan azt is megtudják, mely területek nincsenek városi köztulajdonban, így elméletileg vissza is igényelhetnék, már ha szerepelne a kormányrendeletekben. Ők azonban inkább a – természetesen számukra kedvező módon megrajzolt – topográfiai szakvéleménnyel egyenesen a városi bíróságra mennek, ott követelve vissza vélt jussukat. Ionel Vila azt mondja, érthetetlen, hogy sok esetben a bíróság igazat is ad ezeknek az embereknek, holott szerinte meg sem kellene hallgatni őket, hiszen a törvényes út megkerülésével választottak telket maguknak.
A jegyző szerint olyan telket szeretne valaki ily módon megszerezni, amelyen az Országos Lakásügynökség (ANL) készül legújabb tömbházát felépíteni, a per miatt akár le is állhat a befektetés. Sokan szeretnének még a Lotus Market bevásárlóközpont környékén telket maguknak a régi helyébe. Az sem tisztázott, mi lesz azokkal az igénylőkkel, akiktől kültelket államosítottak, de azt időközben beltelekké nyilvánították – nem tudni, milyen telek jár nekik. Ionel Vila nem tudta megsaccolni, mennyi időbe telik az igénylések fennmaradó 5 százalékának kielégítése, illetve a folyamatban lévő 75 per végére pontot tenni.
A földterületek visszaszolgáltatása Csíkszeredában is akadozik – mondta a Krónikának Ráduly Róbert Kálmán polgármester. „A területek visszaigénylésének nagy többségét a 10-es törvény szabályozza, a jogszabály pedig úgy szól, hogy ha nem lehet viszszaszolgáltatni a kért területet, a tulajdonost kártérítésben kell részesíteni” – magyarázta az elöljáró. Ráduly szerint a beérkezett igényléseket továbbították a fővárosba az illetékes szervekhez, akik sajnos a költségvetés szegényes volta miatt, „mondvacsinált ügyekkel elodázzák az ügycsomók véglegesítését, megoldását”. A polgármester rámutatott, az esetek csupán körülbelül öt százalékában tudják a régi földterületeket visszaszolgáltatni, a többi esetben kártérítésre jogosultak az igénylők. Eddig mintegy 600 ilyen jellegű kérés érkezett, a polgármester azonban rámutatott, csupán egyetlen olyan esetről van tudomása, amelyben az illetékesek részesültek is a jogos kártérítésben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!