Akadályozzák a csángó oktatás bővítését

Csángóföldön jelenleg tizenhat településen zajlik magyar nyelvû oktatás: fakultatív jelleggel, vagyis magánházakban, illetve állami oktatási intézményekben. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által indított program keretében 1470 csángó gyermek részesül anyanyelvi képzésben, és közülük kilencszázan tanulnak hivatalos formában, iskolában. Hegyeli Attilától, az oktatási program vezetõjétõl megtudtuk, a legtöbb helyszínen zökkenõmentesen zajlik a magyartanítás, ám korábban már tapasztalt problémákba ütköznek azokon a településeken, ahol hivatalos formában kívánják folytatni tevékenységüket. Lujzikalagorban például a csángó szülõket addig fenyegették a hatóságok, amíg visszavonták az iskolai magyar nyelvoktatást célzó kérvényüket, sõt a tantestületben döntés született: semmiképpen sem hagynák jóvá a magyarórákat. „A legszomorúbb, hogy több alkalommal nemcsak a felnõttekre, hanem a gyermekekre nehezedik hihetetlen nyomás. Az egyik román nemzetiségû matematikatanár például azzal a gúnyos megjegyzéssel hívta feleltetni egyik diákját: lássuk, meg tudod-e oldani ezt a feladatot, ha már magyarból olyan serény vagy. Mondanom sem kell, a gyerek nem volt képes rá, ezért a legrosszabb osztályzatot, egyest kapott” – magyarázta a Krónikának Hegyeli Attila.
Gajdáron nemrég a polgármester óra közben tört rá a tanárra és diákjaira, felszólítva õket: két napon belül függesszék fel a magánházban, bérleti díj fejében zajló oktatást, különben erõszakkal kilakoltatja õket. Ugyanennek a moldvai településnek a rendõrõrsparancsnoka megfenyegette Hegyeli Attilát, hogy korrupció miatt eljárást indít ellene, szerinte ugyanis az MCSMSZ megvesztegeti a csángó szülõket a magyar állam által folyósított oktatási-nevelési támogatások kézbesítésével. Hegyeli erélyes fellépésének köszönhetõen végül az elöljáró és a rendõr egyaránt elállt szándékától, belátva, hogy a magyar nyelvû oktatás a román törvényeknek megfelelõen zajlik. Az elmúlt hetekben megcélzott új falvakon, Nagypatakon és Diószegen ugyanakkor azzal is szembesülnek a szervezõk, hogy a falubeliek óvakodnak bérbe adni házukat magániskola számára, mivel az anyanyelvi oktatást ellenzõk szemében mindez fõbenjáró bûnnek számít. A csángóföldi településeken különben 31 pedagógus teljesít szolgálatot, közülük hárman Magyarországról érkeztek; az oktatás bõvítésével az õszi tanévkezdésig még kilenc tanárra lenne szükség. Hegyeli Attila – aki a 200 ezer lelkes megyeszékhelyen, Bákóban 13 gyermek oktatását látja el – szerint elõrelépést jelentene a csángó oktatás terén, ha a megyei tanfelügyelõségen lenne egy magyar ügyekért felelõs szaktanfelügyelõ is, az oktatási minisztérium magyar tisztviselõi közül pedig idõnként ellátogatna valaki a csángó településekre.