2012. december 17., 13:472012. december 17., 13:47
Az eredetileg angol nyelven íródott dokumentumregényben a szerző annak az interjúnak a történetét meséli el, amelyben Tőkés László akkor temesvári református lelkipásztor először beszélt hang- és képfelvételen a romániai falurombolásról és az elnyomás borzalmairól, és amelyet 1989 júliusában egyedül Chrudinák Alajos mert műsorra tűzni a Panoráma című politikai televíziós adásban.
Az interjút két kanadai újságíró készítette magyarországi segítséggel titokban – a szervezésben, illetve az akcióhoz szükséges pénz összegyűjtésében maga Szőczy is részt vett. Antal János, a kötet magyar fordítója elmondta: az interjú televíziós bemutatása bombaként robbant, és vitathatatlanul elvégzett egyfajta „talajlazító” tevékenységet, amely a rendszerváltáshoz vezető temesvári népfelkelés kitöréséhez készítette elő a terepet. Szőczy Árpád magyarul szólt a közönséghez – a vegyes házasságba született televíziós szerkesztő csak tizenévesen kezdte édesapja nyelvét megtanulni.
Elmesélte: Michel Clair és Réjean Roy magyarországi segítőivel 1989 tavaszán érkezett Temesvárra, ahol Tőkés javaslatára a templom karzatán vették fel a beszélgetést – a lelkipásztor ugyanis sejtette, hogy ott nincsenek lehallgatókészülékek. Igaza volt, így sikerült a kazettákat kicsempészni az országból. Ám egyik nyugati hírcsatorna sem akarta az interjút lejátszani, amíg júliusban végül Chrudinák magára nem vállalta ezt a feladatot.
A könyvbemutatón Tőkés László is jelen volt, aki közvetlen hangulatú felszólalásában felidézte az akkori eseményeket. Meglátása szerint az interjú elkészülte és a forradalom elsősorban az emberi dimenzión múlott: a temesvári presbitérium, később a város lakóinak kitartása nélkül nem lehetett volna eredményre jutni. Úgy vélte, a könyvnek aktuálpolitikai vonatkozásai is vannak, hiszen a rendszerváltás még mindig nem ért véget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok