„Csendes” volt a Toró–Klárik-vita

Toró T. Tibor többek között megfogalmazta, a kampány során azt tapasztalta, hogy Háromszéken nagy a kiszolgáltatottság, az emberek félnek saját elöljáróiktól, ezen átláthatósággal lehet változtatni. Toró kifejtette, a kisvállalkozók támogatását célzó Mikó Imre-tervben azonosították a kitörési pontokat, s mint mondta, szenátorként szorgalmazni fogja, hogy Románia költségvetési tervébe foglalják bele a néppárt kidolgozta terv elemeit. Toró felrótta az RMDSZ-nek, hogy 22 év alatt hagyták lepusztulni Erdővidéket, és felhívta a figyelmet, hogy Háromszéken magas a munkanélküliség és alacsony az átlagbér.

Az autonómiatörekvésekről a néppárt elnöke elmondta, fontos az összmagyar konszenzus megteremtése, hiszen jelenleg az autonómia az RMDSZ számára másodlagos és nincs társadalmi konszenzus. Katalán mintára százezer székely kell az utcára vonuljon, hogy az igényt felmutassa, az alkotmányt úgy kell módosítani, hogy létrejöhessenek az autonóm régiók, és állandóan törvénytervezetekkel kell bombázni a román parlamentet, vázolta a tennivalókat Toró. Klárik László fontosnak tartotta eloszlatni azt a tévhitet, mely szerint a Székelyföld a szegény régiók közé tartozik.

A geológus végzettségű jelölt elmondta, Erdővidék altalajában – a szénen kívül – több mint 5 milliárd euró értékű ásványi kincs van, kezdeményezni fogja a bányatörvény módosítását, hogy ezek kiaknázása kerüljön a helyi közösségek kezelésébe. Az RMDSZ szenátorjelöltje elsőként jelentette be, hogy Sepsiszentgyörgyön indul a Sapientia EMTE mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási kara, amelyet Magyarország kormánya a jövő évben 300 millió forinttal támogat. Klárik szerint az autonómiáért két síkon kell dolgozni: az alkotmánymódosítás mellett fontos az intézményépítés.

Klárik László javasolta, hogy a választások után hozzanak létre egy olyan politikailag reprezentatív testületet, amely Székelyföld parlamentjeként fog működni. A vita végén a jelöltek megajándékozták egymást.  Toró T. Tibor az EMNP programját, egy „alternatív küszöböt”, és egy Tamás Sándor fotóval díszített kalapot ajándékozott  vetélytársának, hogy ezentúl ő legyen a bokréta Tamás Sándor kalapján, és ne fordítva. Klárik László pedig a kertjében termelt csípőspaprikából készült krémet adott Torónak, mert mint mondta, az autonómiáért küzdő politikusnak nem árt a csípős nyelv.