2012. december 06., 07:572012. december 06., 07:57
Toró T. Tibor többek között megfogalmazta, a kampány során azt tapasztalta, hogy Háromszéken nagy a kiszolgáltatottság, az emberek félnek saját elöljáróiktól, ezen átláthatósággal lehet változtatni. Toró kifejtette, a kisvállalkozók támogatását célzó Mikó Imre-tervben azonosították a kitörési pontokat, s mint mondta, szenátorként szorgalmazni fogja, hogy Románia költségvetési tervébe foglalják bele a néppárt kidolgozta terv elemeit. Toró felrótta az RMDSZ-nek, hogy 22 év alatt hagyták lepusztulni Erdővidéket, és felhívta a figyelmet, hogy Háromszéken magas a munkanélküliség és alacsony az átlagbér.
Az autonómiatörekvésekről a néppárt elnöke elmondta, fontos az összmagyar konszenzus megteremtése, hiszen jelenleg az autonómia az RMDSZ számára másodlagos és nincs társadalmi konszenzus. Katalán mintára százezer székely kell az utcára vonuljon, hogy az igényt felmutassa, az alkotmányt úgy kell módosítani, hogy létrejöhessenek az autonóm régiók, és állandóan törvénytervezetekkel kell bombázni a román parlamentet, vázolta a tennivalókat Toró. Klárik László fontosnak tartotta eloszlatni azt a tévhitet, mely szerint a Székelyföld a szegény régiók közé tartozik.
A geológus végzettségű jelölt elmondta, Erdővidék altalajában – a szénen kívül – több mint 5 milliárd euró értékű ásványi kincs van, kezdeményezni fogja a bányatörvény módosítását, hogy ezek kiaknázása kerüljön a helyi közösségek kezelésébe. Az RMDSZ szenátorjelöltje elsőként jelentette be, hogy Sepsiszentgyörgyön indul a Sapientia EMTE mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási kara, amelyet Magyarország kormánya a jövő évben 300 millió forinttal támogat. Klárik szerint az autonómiáért két síkon kell dolgozni: az alkotmánymódosítás mellett fontos az intézményépítés.
Klárik László javasolta, hogy a választások után hozzanak létre egy olyan politikailag reprezentatív testületet, amely Székelyföld parlamentjeként fog működni. A vita végén a jelöltek megajándékozták egymást. Toró T. Tibor az EMNP programját, egy „alternatív küszöböt”, és egy Tamás Sándor fotóval díszített kalapot ajándékozott vetélytársának, hogy ezentúl ő legyen a bokréta Tamás Sándor kalapján, és ne fordítva. Klárik László pedig a kertjében termelt csípőspaprikából készült krémet adott Torónak, mert mint mondta, az autonómiáért küzdő politikusnak nem árt a csípős nyelv.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok