„Borbély László javaslatára váltottam körzetet” – interjú Kerekes Károllyal, az RMDSZ képviselőjelöltjével

– Nagy kő esett le a szívéről, amikor megtudta, hogy a magyar–magyar versenyből a hazai törvénykezés kiiktatta a függetlenként indulni szándékozó Csegzi Sándort?

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem zavart Csegzi Sándor versenybe szállása, elvégre minden egyes elveszített szavazat veszélybe sodorja az abszolút többség megszerzését. Ötven százalékon aluli teljesítménnyel nyerni, és ettől parlamenti részvételt remélni nem több, mint lutri. Azért emlegetem ezt az ötven körüli számot, mert tisztában vagyok azzal, hogy ebben a majdnem fele-fele arányú városban ezúttal is etnikai szavazás lesz. Mi több, a Băsesecu körüli harc még inkább mozgósítja a román nemzetiségű polgárokat.

– Az ön kedvenc témája, a szociális kérdés nem bír hasonló hatással ebben az elszegényedő, elöregedő társadalomban?

– Mi tagadás, valóban egy elöregedő társadalom áll mögöttem, amely ráadásul egyre nagyobb gazdasági gondokkal küszködik, vagy éppenséggel az elszegényedés határára sodródott. Váltani nem fogok, ehhez a szakterülethez értek a leginkább, ehhez érzek hivatást, a kiszolgáltatott emberek iránt meg empátiát. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a kisebbségi problémák nem érdekelnek, elvégre az általam kidolgozott veterántörvény, az etnikailag üldözöttek törvénye vagy éppenséggel a diktatúra által visszaminősített magyar falvak újraélesztése elsősorban nemzeti kisebbségünket szolgálta.

– Kívülről az látszik, hogy miközben ön az idősekért és elesettekért küzd, és huszonkét év politizálás után sem gazdagodott meg, addig úgy tűnik, jó néhány társát csak a  gazdasági kérdések és a gyarapodás érdekli. Nem érzi sokszor egyedül magát ebben a harcban?

– Az RMDSZ-ben munkamegosztás van. Egyesek jogi problémákra szakosodtak, mások pénzügyi kérdésekkel foglalkoznak, vagy a  közigazgatáshoz értenek jobban. A szervezetben mindenki természetesnek veszi, hogy én a szociális kérdésekkel foglalkozom.

– Apropó munkamegosztás: miért ment bele egy ön számára teljesen kedvezőtlen helycserébe? Miért adta át Borbély Lászlónak a biztos befutó helyet jelentő küküllő- és nyárádmenti kerületet a teljesen bizonytalan marosvásárhelyiért?

– Az elmúlt négy évben Borbély nagyon jól képviselte Marosvásárhelyt, és gondolom, hogy én is azt tettem a magyarlakta vidékekkel. Nyárádszeredán törvényes úton sikerült megállítanom az újabb ortodox expanziót, azt, hogy a görögkeletiek itt is a főtéri parkba építsék a templomukat. Gyulakután, ahol 2008-ban az MPP-vel szemben elveszítettük a helyhatósági választásokat, egy meggyengült szervezet helyreállítását segítettem. Itt komoly gondok voltak, az emberek elveszítették a bizalmukat az RMDSZ-ben.

– Képviselő úr, nem erről szólt a kérdés!

– Nem tagadom, Borbély javaslatára cseréltünk. Egyfelől azért, mert annak idején vidékfejlesztési miniszterként sokat foglalkozott a vidék gondjaival, másrészt nekem marosvásárhelyiként szinte nem jutott időm az itteni emberekre.

– Miért cserélte el a biztost a bizonytalanért?

– Tisztázzunk valamit: nem felső utasításra tettem. Persze az is benne van a pakliban, hogy Borbély Lászlónak nem éppen felhőtlen a viszonya az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetével.

– Miért fontos valakinek egy olyan hetedik képviselői mandátumot vállalni, amelynek kitöltésekor már szinte hetven éves lesz?

– A politikában is úgy van, mint a fociban: amíg az ember bírja rúgni a bőrt, és ott tudja maga mögött a szurkolótábort, nem adja föl.