Fotó: Krónika Live
Teljes abszurditás a címertant összekeverni az állatvédelemmel, de ez tény önmagában még nem biztos, hogy garantálhatja a székelyudvarhelyi városcímer sérthetetlenségét, foglalható össze a Krónika Live kedd esti műsorának tanulsága.
2022. február 08., 19:332022. február 08., 19:33
2022. február 08., 22:022022. február 08., 22:02
A videópodcast vendége ezúttal Dr. Szekeres Attila István heraldikus volt. Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnökét, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagját Rostás Szabolcs és Szőke László újságírók kérdezték.
A szakember kifejtette többek között, hogy honnan, miből származik és mit képvisel a Székelyudvarhely törvényesen elfogadott városcímerében most az úgynevezett állatvédő civilek által kifogásolt átszúrt medvefej szimbóluma.
„Senkinek semmi köze hozzá, kintről ne kiabáljon be senki, hogy mit tartalmazhat egy címer, ezt hagyják a szakemberekre. Különben is ez a címer már három tudományos szűrőn átment, és a legfontosabb az, hogy ez egy történelmi címer” – szögezte le.
A heraldikus nyújtott egy kis áttekintőt arról is, hogyan keletkeztek ezek a történelmi címerek világszerte az évszázadok folyamán, és mit keresnek bennük különböző fegyver- és állatábrázolások. Itt Erdélyben átjáróház volt, sokat kellett harcolni a tatár, a török ellen, ezért sok címerben megjelenik például a kardra szúrt török fej szimbóluma, mégsem hallottuk például Törökországot tiltakozni ezek miatt, mutatott rá részben humorizálva a heraldikus. Szerinte azt állítani, hogy a kardra szúrt medvefej látványától bárkinek is az a késztetése támadna, hogy kimenjen az erdőbe, s minden medve fejét levágja, s kardjára felszúrja, „egyszerűen mese”.
A videópodcast műsorát a Krónika Facebook-oldalán és a Médiatér Youtube-csatornáján lehet visszanézni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!