A többnyelvűség többletköltséggel jár

Borboly Csaba szerint a közigazgatásban biztosított többnyelvűség többletköltséget jelent, de megéri, mert a megyei tanács megkönnyíti a valamely kisebbségi közösséghez tartozó állampolgárok életét. „A kisebbségi nyelvek közigazgatásban való használata nem irányul senki ellen” – hívta fel a figyelmet a megyei önkormányzat elnöke. Elmondta, a konferencia és felmérés az első komolyabb lépés az anyanyelvhasználat fontosságának bemutatásában.

Az elnök ugyanakkor reméli, lesz folytatás, hiszen amint kiderült, a Hargita Megyei Tanács létrehozott egy speciális munkacsoportot, amely kizárólag ezzel a problémával foglalkozik, és segíteni próbál az embereknek a mindennapi érvényesülésben.

Horváth István egyetemi tanár, a Nemzeti Kisebbségkutató Hivatal elnöke ismertette a Közigazgatási nyelvhasználat Hargita megyében az önkormányzati és a központi kormányzat megyeszintű intézményeiben című felmérést. Ebből többek között kiderült, hogy írásban kevésbé érvényesül az anyanyelvhasználat a közintézményekben – például kérvények esetében –, mint szóban, több köztisztviselő bizonytalan a magyar nyelv használatát illetően, és hatékonyabbnak, célravezetőbbnek érzi, ha román nyelven fogalmazza meg kérelmét.

A tanulmány készítői azt javasolják: a nyelvi jogok intézményes érvényesítése érdekében erősíteni kell a dekoncentrált intézményekben a többnyelvű írásbeli ügyfél-tájékoztatást. A Hargita megyei közintézmények 90 százalékában ki vannak függesztve a kétnyelvű feliratok, ami több szempontból is fontos. „A tábla jelzésértékű is, az érdeklődő számára kiderül, milyen nyelvet használnak, és ő milyen nyelven beszélhet az illető közintézményben” – jegyezte meg a szociológus.

Tódor Erika Mária, a Sapientia- egyetem tanára Közigazgatási nyelvhasználat és életképes kétnyelvűség címmel tartott előadást, amelynek mottója egy Márton Áron püspöktől vett idézet volt: „Nem kell az a magyar iskola, amely élhetetleneket képez.”  Az előadó egyebek mellett rámutatott a szaknyelv fordítási nehézségeire, valamint a nyelvi frusztrációkra.

„A nyelvi kompetencia megteremtése elengedhetetlen feltétele az esélyegyenlőségnek” – hangsúlyozta Tódor Erika Mária.Batizán Emese Emőke, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) aktivistája Mit tehet egy vezető a magyar nyelvhasználatért? című előadásában bemutatta a szervezet tevékenységét. Mint elmondta, a közigazgatásban való anyanyelvhasználat közösségépítő hatású, erősíti a közösségi tudatot. „Elsősorban nem a jogszabályokkal van gond, hanem hogy sokan nincsenek tisztában jogaikkal, illetve nem tudják vagy nem akarják érvényesíteni azokat” – fogalmazott a CEMO munkatársa.Veress Dávid, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke úgy véli, a sajtó sokat tehetne a magyar szaknyelv meghonosítása ügyében nyelvművelő rovatok indításával.