A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyosztály vizsgálódik Tőkés ellen

Tőkés László hétfői közleményében a Ziua de Cluj című kolozsvári napilapot idézi, amely 2010. október 5-i számában ír az európai parlamenti képviselő elleni DIICOT-vizsgálatról. Mircea Jorj, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári szervezetének elnöke a legfelsőbb bíróság ügyészségén tett panaszában „az államhatalom aláaknázásával és a román alkotmány súlyos megsértésével vádolja” Tőkést.

Az EP alelnöke a DIICOT-hoz fordult tájékozódás végett, amely november 2-i válaszlevelében közli, hogy a bűnvádi feljelentést 2010. július 27-én iktatták „a Büntető Törvénykönyv 155., 166. és 167. szakaszai által büntetett bűncselekmények elkövetése miatt”. Ez a három Btk-szakasz a hazaárulással, az alkotmányos rend elleni akciókkal és az előbbieket célzó összeesküvéssel foglalkozik.

Közleményében Tőkés leszögezi: „Határozott meggyőződésem, hogy a területi autonómia szükségességére vonatkozó nyilatkozataim ismeretében a nyomozati eljárást csak Románia Alkotmányának a 8. (politikai pluralizmus), a 39. (gyülekezési szabadság) és a 40. (egyesülési jog) szakaszainak a megsértésével lehet elrendelni”.

Az EP-alelnök „elképesztőnek” nevezi, hogy a DIICOT „szakértői” eleve nem utasították el a bűnvádi eljárás beindítását, és hogy nem vették észre, hogy Tőkés a  Tusványosi Nyári Szabadegyetemen tette nyilatkozatát,  Románia elnökének és Magyarország miniszterelnökének a jelenlétében. Tőkés hangsúlyozza: véleménye teljesen törvényes és nem ütközök az alkotmány rendelkezéseibe.

„Hogyan fordulhat elő az, hogy a DIICOT ügyészei »nagyvonalúan« eltekintenek attól, hogy én, mint romániai európai parlamenti képviselő, aki az Európai Parlament alelnöki tisztét is betöltöm, nem követtem el »hazaárulást«, mivelhogy nem léptem kapcsolatba egyetlen idegen hatalommal vagy szervezettel sem annak céljából, hogy »az állam területi egységét, szuverenitását vagy
függetlenségét csorbítsam«, hogy »sohasem uszítottam az alkotmányos rend erőszakos és törvénytelen megváltoztatásáért, és nem esküdtem össze az állam biztonsága ellen«?!” – olvasható Tőkés László közleményében.

Tőkés szerint az a mód, ahogyan a DIICOT Mircea Jorj panasza kapcsán eljár, sérti a becsületét, az emberi méltóságát, a jó hírnévhez való jogát és az 1989-es forradalmat. „Ez utóbbi kapcsán emlékeztetni kívánok arra, hogy a Temesvári Forradalom huszadik évfordulóján elnyertem Románia legmagasabb kitüntetését. Ki hihetné azt, hogy Románia elnöke egy »hazaárulót« tüntet ki?!” – írja Tőkés.

Az EP alelnöke sérelmezi, hogy a DIICOT három hónap eltelte után sem bírálta el az ügyet és nem állapította meg „nyilvánvaló” ártatlanságát.

Tőkés közli: kénytelen feljelentést tenni Mircea Jorj ellen, hamis vád és rágalmazás miatt.

Mint arról korábban beszámoltunk, a nyáron, Tusnádfürdőn lezajlott 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében elhangzott kijelentései miatt a román pártok össztüzet zúdítottak Tőkés Lászlóra, mivel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egyazon kontextusban tett említést Koszovó függetlenségéről és a Székelyföld területi autonómiájáról. A bukaresti média összemosta Tőkés és Toró T. Tibor EMNT-alelnök nyilatkozatait, és úgy tálalta, hogy Tőkés Koszovó függetlenedésének mintájára kívánja kiharcolni a Székelyföld önrendelkezését, és ennek érdekében utcára hívja az erdélyi magyarokat.