A reformátusoké lett a kastély

Bethlen Fruzsina és Pap Géza püspök megegyeztek abban, hogy gyermek- vagy öregotthon, esetleg mezőgazdasági iskola kap helyet az ingatlanban. „Bár az épület nincs annyira lepusztulva, mint sok más erdélyi kastély, a teljes feljavításhoz és a szociális vagy nevelési intézmény létrehozásához nagyon sok pénzre lesz szükségünk. Ezt csakis pályázatokból, esetleg a még vissza nem adott erdő- és földterületek hasznosításából tudnánk előteremteni” – vélekedett a lapunknak nyilatkozó Ötvös József, az egyházkerület generális direktora. A gyermekkorában nagyon rövid időszakot a kastélyban töltő Bethlen Fruzsina sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy anyagi háttere nem teszi lehetővé, hogy támogassa az épület restaurálását. Kérdésünkre, hogy sok más nemesi család leszármazottjától eltérőn miért nem értékesítette a családi vagyont, az 1964-ben Angliába kitelepült grófnő elmondta: „Mindig arról álmodtam, ha egyszer visszaszerzem a család javait, akkor azokat az erdélyi magyarság javára fordítom. Egyszerű ember vagyok, nem használom a grófi címet, nincs vagyonom, de amit adok, azt tiszta szívből adom”. Az ügyben közvetítői szerepet vállaló Benczédi Albert bonyhai nyugalmazott lelkész arról biztosította a Bethlen család leszármazottját, hogy ősei kastélya jó kezekbe került. Hozzátette: az elmúlt évek során több potenciális befektető is érdeklődött a kastély iránt, akadt olyan is, aki pénzt ígért neki az esetleges közvetítésért.

Jut is, marad is

A korábban a kastélyban müködő polgármesteri hivatal ezelőtt egy évvel költözött át a valamikori állami mezőgazdasági vállalat épületébe. Ennek ellenére a községháza egyelőre csak a kastélyt és a körülötte beépítetlenül maradt 2,4 hektáros udvarrészt szolgáltatta vissza, az örökösök még nem vehették át a visszaigényelt 57 hektáros erdőterületet. A település polgármestere, Mircea Pop ígéretet tett ennek mielőbbi visszaszolgáltatására. A Bethleneknek azonban le kell mondaniuk a kastélyt körülvevő 20 hektáros területről, amelyet a kommunista rendszerben szövetkezeti épülettel, iskolával és rendőrőrssel építettek be. „Ezt már nem lehet visszaszerezni. De a szántóföldeket sem akarják visszaadni, helyette legelőt ajánlott a polgármester. A kastély mögötti egyhektáros területet pedig, azt hiszem, még nehezebb lesz visszaszerezni, mert a polgármester onnan biztosítja az állatainak való szénát” – állítja Benczédi.

Megelőlegezett államosítás

Bár az államosítást országszerte 1948-ban hajtották végre, a Bethlen családot már két évvel korábban kitessékelték a kastélyukból. A falu öregei és Bethlen Ádám leszármazottjai most is hálával emlékeznek Cristea Ironim Stuparra, arra a román cselédre, aki befogadta a házába a földönfutóvá tett család tagjait. A küküllőmenti térség egyetlen Bethlen-kastélya a Kund patak egyik ívében kialakított egykori park közepén fekszik. A fákat és díszcserjéket államosítás után fokozatosan kivágták, a virágágyásokat nem pótolták. A lehangoló képet nyújtó, elhanyagolt tér inkább gazdasági udvarnak tűnik, ahol egy fekete kóbor kutya békésen szaglássza az arra járó idegent. A kastély alapkövét 1545-ben a bethleni Bethlen Farkas, Izabella királynő tanácsosa helyezte el. Erről a földszinti nagyterem bejárata fölötti kőtábla tanúskodik. A reneszánsz stílusban elkezdett építkezést a következő évszázadban a leszármazottak az angol gótika modorában alakították át. Mintegy hetven évvel ezelőtt az egyemeletes ingatlan főhomlokzata elé, az épület főtengelyébe, árkádívekre helyezett terasz készült.

A Bethlen család valamikor egy másik kastéllyal is rendelkezett Bonyhán. Fenntartási gondok miatt a 16. században épített – lényegében új – kastélyt az 1930-as években a család lebontatta. Bethlen Fruzsina reméli, hogy amenynyiben az egyház még az ősz folyamán nekilát a tetőszerkezet feljavításának, Árva Bethlen Kata szülőhelye semmiként nem jut a sok más szebb időket is megért erdélyi kastélyok sorsára.