A Mátyás-szobrot restauráló művész elismeri: nincs minisztériumi minősítése

Mint ismeretes, a Krónikának adott nyilatkozatában korábban a felújítási tervet kidolgozó Kolozsi Tibor szobrászművész és Szabó Bálint építőmérnök egyaránt kifogásolta, hogy a restaurálás jogát az útépítésre szakosodott cég nyerte el, amely ráadásul szakirányú jogosítvánnyal nem rendelkező művésszel végezteti a bronzmunkálatokat.

Meglepetésre számítanak

„A minisztériumi restaurátori minősítés egy év alatt beszerezhető, a tudás azonban nem. Hiába van papírja valakinek, ha hiányzik a szakértelme. Mindezzel bizonyára tisztában volt a Concefa vezetősége is, amelynek valószínűleg eddigi munkáim alapján esett rám a választása. Engem is meglepett, hogy a társaság engem bízott meg a restaurálással, de hát a felelősség az övék” – nyilatkozta a Krónikának Ioan Cândea, akinek neve Bem- és Petőfi-domborműve, valamint Bolyai-mellszobra révén a magyar közönség előtt sem ismeretlen. Az 52 éves művésztől megtudtuk, nem egyedül, hanem a nagyszebeni Bruckenthal Múzeum szakértőiből álló csapattal vág neki a munkálatoknak.

„A lehető legnagyobb precizitással kell elterveznünk a különböző munkafázisokat, hiszen amíg nem nyitjuk fel a szobrokat, és nem tudjuk pontosan, milyen állapotban van a tartószerkezet, számos meglepetés vár ránk. A talapzat felújításával kell elkezdeni, mi pedig bizonyos öntési műveleteket már idén ősszel elvégezhetünk, a tisztítási, felújítási munkálatokat azonban csak jövőre. Viszont egy év elegendő a teljes restauráláshoz” – részletezte a „haditervet” a szebeni művész, aki egyébként óriási megtiszteltetésnek, egyben hatalmas felelősségnek tartja, hogy ő restaurálhatja a szerinte Románia egyik legértékesebb műemlékének tartott Mátyás-szoborcsoportot.

Nem lehet erőltetni a munkát

Szakmai elégtételnek számít az 1902-ben leleplezett Fadrusz-alkotás kőtalapzatának restaurálása Nagy Benjámin számára is. A marosvásárhelyi kőrestaurátor ugyanakkor megjegyezte: az UNESCO védelme alatt álló kolozsvári műemlékhez hasonló, magyar vonatkozású alkotásból rengeteg található Erdélyben, amelyek ugyancsak megkapták „az utolsó kenetet”, és mihamarabb felújításra szorulnak. „Ütemtervet dolgozunk ki a bronzmunkálatokra szakosodott kollégákkal, akikkel tervszerűen, összhangban fogunk dolgozni. Egy év mindenképpen elegendő lesz számunkra, viszont nem lehet erőltetni a munkát, hiszen a felújítás időigényes munka, és valahogy hasonlít az emberek gyógyításához, ami sok esetben nem úgy halad, ahogy az orvos elvárja” – nyilatkozta lapunknak Nagy Benjámin, aki számos munkaszakaszt – például a kőtömbök faragását – ugyancsak csapatmunkában végzi majd.

Perrel fenyeget az egyik vesztes cég

Ezzel egy időben a közbeszerzési eljárás első szakaszában kizárt budapesti Kalória Hőtechnikai Kft. perrel fenyegeti a versenytárgyalást lebonyolító kincses városi polgármesteri hivatalt amiatt, hogy a mai napig nem térítette meg a húszezer lejes pályázati garanciális biztosítékot, noha ezt a közbeszerzési törvény értelmében már július végéig meg kellett volna tennie. A kolozsvári városháza előbb bankszámlát kért a magyarországi társaságtól az átutalás lebonyolítása végett, később azonban azzal az indokkal nem fizetett, hogy a kincstár külföldre nem utalhat pénzt, így készpénzben kívánja visszafizetni a kauciót.

Ezt azonban Schrödl Péter, a Kalória nevében, de azzal közösen pályázó Bencsik Alkotóközösség Művészeti Kft. ügyvezető igazgatója a román törvényekre hivatkozva – miszerint közhivatalok esetében ötezer lejnél nagyobb összeget tilos készpénzben befizetni vagy elfogadni – elutasította, és ragaszkodik a banki tranzakcióhoz. Ugyanakkor a budapesti cég – amely 550 ezer eurós árajánlatot tett a Mátyás-szobor restaurálására – közel másfél millió forint (22 500 lej) kártérítést is követel a polgármesteri hivataltól, miután a Krónikából arról értesült: az önkormányzat sem a pályázat kiírásakor, sem az eredményhirdetéskor, sem pedig a győztes pályázóval történt szerződéskötéskor nem rendelkezett a kiírásban szereplő teljes, 800 ezer eurós pályázati összeggel, csak annak felével.

Mint ismeretes, a Concefával kötött szerződés július 22-i aláírásakor maga Sorin Apostu polgármester ismerte el, hogy a munkálatok költségének fedezésére egyelőre csak a magyar állam átutalta összeg áll rendelkezésre, a román kormány ugyanis tavaly visszahívta a rá eső részt, mivel a projekt stagnálása miatt nem használtak fel egy lejt sem. Schrödl Péter szerint az önkormányzat ezáltal félrevezette a pályázókat, és közölte László Attila alpolgármesterrel, a közbeszerzési eljárást lebonyolító bizottság elnökével: amennyiben nem tesz eleget a kártérítési felszólításnak, úgy követelését bírósági úton érvényesíti, egyúttal büntető feljelentést tesz a rendőrségen.